2010. november 22., 15:272010. november 22., 15:27
A kiszivárogtatás idejéről és témájáról nem adott tájékoztatást az oldal, de jelezte: ezúttal hétszer annyi dokumentumot hoznak majd nyilvánosságra, mint októberben, amikor 400 ezer iratot tettek elérhetővé a portálon az iraki háborúval kapcsolatban.
\"Az újabb közzététel hétszerese lesz az iraki háborús feljegyzéseknek. Hónapok óta nagy (rajtunk) emiatt a nyomás. Segítsenek erősek maradni\" - írják a távirati stílusú mikroblog bejegyzésben, amely egy, a portál számára adományokat gyűjtő oldalra vezető linket is közzétesz.
Az oldal alapító-főszerkesztője, Julian Assange ellen szexuális bűncselekmények miatt az elmúlt napokban adott ki nemzetközi elfogatóparancsot Svédország.
A titkosított dokumentumokat közlő portál első nagyszabású akciója idén júliusban az afganisztáni háborúval kapcsolatos 77 ezer dokumentum nyilvánosságra hozása volt, ezt októberben 400 ezer, az iraki háborúban elkövetett katonai visszaélésekről szóló feljegyzés és irat követte. Ez utóbbi a történelem legnagyobb mértékű katonai kiszivárogtatása volt.
Az adattömegek nyilvánosságra hozása után a WikiLeaks a Pentagon fekete bárányává vált, mivel az oldal szerkesztői nem voltak hajlandóak elárulni, hogyan jutottak a titkos dokumentumokhoz. A gyanú Bradley Manningre, az amerikai hadsereg egyik szakértőjére terelődött, akit már májusban őrizetbe vettek, miután májusban megjelent az oldalon egy 2007-es videó egy bagdadi helikoptertámadásról, amelyben civileket is megöltek. Manninget jelenleg Washingtonban tartják fogva, és súlyos börtönbüntetésre ítélhetik, ha bűnösnek találják az adatok kiszivárogtatásában.
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
Valós lehetősége van annak, hogy Európa orosz agresszióval néz majd szembe – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben.
Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.
Donald Trump amerikai elnök szerint nagyon rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában.
Az EU határozott, és nem akar orosz energiát importálni – közölte Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben hétfőn.
A legnagyobb francia ellenzéki párt, a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés több közepes méretű városban is az élen végzett a franciaországi helyhatósági választások vasárnapi első fordulójában.
Az izraeli hadsereg még legalább három hétig tervezi a harcot Irán ellen – közölte Efi Defrin katonai szóvivő vasárnap. Szavai szerint Iránban még ,,ezernyi célpont" van, amelyet az izraeli hadsereg támadni kíván.
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.