Hirdetés

Újabb változtatások az ukrán hadsereg vezetésében – A NATO veheti át Ukrajna katonai támogatásának koordinálását

•  Fotó: Telegram/Volodimir Zelenszkij

Fotó: Telegram/Volodimir Zelenszkij

Újabb változásokat jelentett be Ukrajna katonai vezetésében Volodimir Zelenszkij elnök szombat esti beszédében: kinevezte Olekszandr Szirszkij főparancsnok két, illetve Anatolij Barhilevics vezérkari főnök három új helyettesét.

Hírösszefoglaló

2024. február 11., 08:592024. február 11., 08:59

Zelenszkij február 8-án nevezte ki Szirszkijt Valerij Zaluzsnij tábornok helyére. Ezt követően február 9-én Barhilevicset nevezte ki Szerhij Saptala altábornagy helyére. Mind Zaluzsnij, mind Saptala már a teljes körű inváziót megelőzően is vezette Ukrajna hadseregét.

Szirszkij egyik helyettesévé Vadim Szuharevszkij ezredest, az 59. Különleges Gépesített Gyalogsági Dandár parancsnokát nevezték ki. Szuharevszkij Zelenszkij szerint a pilóta nélküli rendszerekre és a drónok katonai alkalmazásának fejlesztésére fog összpontosítani.

Hirdetés

A másik főparancsnok-helyettessé Andrij Lebedenko ezredest nevezték ki, aki Zelenszkij szerint „az innovációra, különösen a hadsereg technológiai komponensére és a harci rendszerekre” fog összpontosítani.

Zelenszkij Barhilevics három helyettesét is kinevezte, Volodimir Horbatjukot, Olekszij Sevcsenkót és Mihajlo Drapatyit.

Horbatjuk feladata, hogy minden főhadiszálláson biztosítsa, hogy 100 százalékban megértsék, mi történik a fronton – mondta Zelenszkij. Sevcsenko a logisztikára fog összpontosítani, míg Drapatyi „katonáink felkészítéséért, magas színvonalú kiképzéséért felel”.

Idézet
Most olyan emberek, akiket jól ismernek a hadseregben, és akik maguk is jól tudják, mire van szüksége a hadseregnek, új feladatokat vállalnak”

– mondta Zelenszkij, megjegyezve, hogy harci tapasztalataik hasznosak.

„A harctéri parancsnokok, harcoló dandárok és egységeink minden valós tapasztalatát, a katonák kiképzésének magas színvonalú rendszerét az ukrán fegyveres erők sikere érdekében hasznosítani kell” – mondta Zelenszkij.

A Zelenszkij és Zaluzsnij közötti nézeteltérésekről először 2023 novemberében jelentek meg hírek. Zaluzsnij november 1-jén a The Economistnak adott interjúja a háború állásáról, amelyben azt mondta, fennáll a veszélye annak, hogy Ukrajna egy elhúzódó háború csapdájába sétál, arra késztette Zelenszkijt, hogy kijelentse, nem ért egyet a Zaluzsnij által kifejtett meglátásokkal.

Az Ukrajinszka Pravda ezután december 4-én névtelen forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy Zelenszkij állítólag „megkerülte” Zaluzsnijt az egyes katonai parancsnokokkal való kommunikációban.

Napokkal Zaluzsnij menesztésének hivatalos bejelentése előtt Zelenszkij megerősítette, hogy Ukrajna politikai és katonai vezetésének átalakítását tervezi, azzal érvelve, hogy Ukrajnának „friss energiára” van szüksége.

Eközben

Ukrajna szövetségesei a ramsteini csúcstalálkozók formátumának megváltoztatását fontolgatják, amelynek értelmében a katonai segítségnyújtást az USA helyett a NATO koordinálná

– jelentette a Handelsblatt német média február 9-én forrásokra hivatkozva.

Az Ukrajna Védelmi Kapcsolattartó Csoport (UDCG) több mint 50 országot – köztük mind a 31 NATO-tagállamot – tömörítő, Ramstein-formátumú csúcstalálkozó 2022 áprilisa óta rendszeresen ülésezik, hogy összehangolja az Ukrajnának az orosz agresszió elleni küzdelemben nyújtott katonai támogatást.

A következő találkozóra február 14-én kerül sor.

A felvetés egyik állítólagos oka a Handelsblatt szerint Donald Trump esetleges visszatérése a Fehér Házba.

A sajtóorgánum forrásai azt állítják, hogy Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár állt elő a tervvel, amelyet a múlt héten vitattak meg a NATO-tagok.

Franciaország és Nagy-Britannia állítólag támogatja az ötletet, akárcsak Ukrajna kelet-európai szövetségesei. Németország azonban állítólag aggódik, hogy egy ilyen lépés hozzájárulna a Kreml propagandanarratívájához, miszerint a NATO háborúban áll Oroszországgal.

Vasárnapra virradóra is drónokkal támadták az oroszok Ukrajnát

Oroszország vasárnapra virradóra ismét dróncsapásokat mért Kijevre és Dél-Ukrajnára, amelyek során legalább egy civil megsebesült, valamint megrongáltak egy gázvezetéket és lakóépületeket a mikolajivi folyami és tengeri kikötőben. Az ukrán hadsereg közlése szerint erői az Oroszország által az éjszaka folyamán indított 45 Sahíd támadó drónból 40-et megsemmisítettek.
„A légi riadó a fővárosban csaknem két órán át tartott” – mondta Szerhij Popko, a kijevi katonai közigazgatás vezetője.
A Kijevre indított drónok mindegyikét megsemmisítették, amint megközelítették az ukrán fővárost. Az előzetes információk szerint Kijevben vagy annak közelében nem voltak se áldozatok, se károk, a légiriadót nem sokkal hajnali négy óra előtt feloldották.
A dél-ukrajnai katonai parancsnokság arról számolt be, hogy légvédelmi rendszerei több mint öt órán át működtek, és megsemmisítettek 26 Sahíd drónt, amelyeket Oroszország indított több déli terület, főként a Mikolajivi régió ellen. A dél-ukrajnai támadásban legalább egy civil megsérült – közölte a hadsereg
„Az ellenség ismét főleg az infrastruktúra és az agrár-ipari létesítmények ellen indított támadást a Fekete-tenger partjainál” – közölte az ukrán hadsereg.
Egy lezuhant drónról származó törmelék és a robbanás lökéshulláma lakóházakat és egy gázvezetéket rongált meg Mikolajivban – közölte a katonai parancsnokság. Négy drónt a fekete-tengeri Odessza kikötője felett lőttek le.

Odavannak az ukrán pilóták az F-16-osokért

Az ukrán pilótákat „nagyon lenyűgözték” az amerikai gyártmányú F-16-os vadászgépek – jelentette az Amerika Hangja ukrán szolgálata.
Egy „Fantom” hívójellel azonosított pilóta a hírügynökségnek adott interjúban megemlítette, hogy az Egyesült Államokban és Európában többfunkciós vadászgépeken kiképzésen részt vevő ukrán pilóták dicsérték a repülőgépeket.
Mint ismeretes, több nyugati szövetséges is ígéretet tett arra, hogy F-16-os repülőgépeket ad át Ukrajnának. A szállítandó repülőgépek pontos számát még nem jelentették be, de a The Telegraph januári becslése szerint Hollandia, Dánia és Norvégia akár 60 F-16-ost is felajánl Ukrajnának. A repülőgépek mindegyike körülbelül 40 éves.
Február 5-én Hollandia bejelentette, hogy az ország további hat amerikai gyártmányú F-16-os vadászrepülőgépet készül Ukrajnának küldeni. Ezzel a Hollandia által Ukrajnának ígért repülőgépek száma 24-re emelkedett.
„A pilótáink nagyon le vannak nyűgözve” – mondta az Amerika Hangja által megkérdezett ukrán pilóta. „Ez a repülőgép egyszerűen felülmúlta a várakozásaikat. Már a kiképzésük során kapott információmennyiséggel együtt is nagyszerű kilátásokat látnak arra, hogy ez a repülőgép miként fogja segíteni a légierőnket a katonai légi képességek növelésében” – tette hozzá.
A Fantom ugyanakkor megjegyezte, hogy a pilóták átképzése a kifinomult repülőgépre bizonyos kihívásokat jelentett, mivel sokan közülük a régebbi, szovjet gyártmányú Szu-27-esek és MiG-29-esek üzemeltetéséhez voltak szokva.
A Pentagon sajtószóvivője, Pat Ryder dandártábornok augusztusban jelentette be, hogy az Egyesült Államok megkezdi az ukrán pilóták kiképzését az F-16-os repülőgépeken „az Ukrajna hosszú távú védelmének fejlesztésére és megerősítésére irányuló nemzetközi erőfeszítések támogatásaként”.
Egy hónappal korábban egy 11 országból álló koalíciót hoztak létre, amelynek célja a vadászgépek leszállításának koordinálása, valamint Ukrajna és pilótái üzemeltetésre való kiképzésének elősegítése. Ezt követően ez a koalíció 14 országra bővült.
Az Egyesült Államok októberben kezdte meg az ukrán pilóták kiképzését, míg az Egyesült Királyság Királyi Légierője augusztusban indította el képzési programját. A pilóták repülési és angol nyelvtanfolyamokon vettek részt, mielőtt az első csoport decemberben Dániában megkezdte a speciális F-16-os kiképzést.
Az ukrán pilóták kiképzése hamarosan várhatóan Romániában is elkezdődik.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 29., szerda

Államtitkár: a határon túli magyarok jogainak képviselete a kormány kötelessége

A kormány kötelességének nevezte a határon túli magyarok jogainak képviseletét – szögezte le a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerdán Budapesten, a 29. Kárpát-medencei Nyári Egyetem és a Határon Túli Intézmények Fórumának megnyitóján.

Államtitkár: a határon túli magyarok jogainak képviselete a kormány kötelessége
Hirdetés
2026. július 29., szerda

Moszkva szerint előre megrendezett színjáték volt a drónok lelövése

Előre megrendezett színjátéknak nevezte az orosz külügyminisztérium a múlt hétvégi romániai incidenseket, amelyek során három, az ország légterébe behatoló drónt is lelőtt a román légierő.

Moszkva szerint előre megrendezett színjáték volt a drónok lelövése
2026. július 29., szerda

Trump és Zelenszkij között szentnek tűnik a béke. Jöhetnek az ukrajnai Patriot-gyárak?

Amerikai Patriot légvédelmi rakéták ukrajnai gyártásáról is tárgyalt Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a washingtoni Fehér Házban kedden – derült ki a zárt ajtók mögött tartott találkozóról szóló ukrán elnöki tájékoztatásból.

Trump és Zelenszkij között szentnek tűnik a béke. Jöhetnek az ukrajnai Patriot-gyárak?
2026. július 29., szerda

Irán váratlanul támadott, az amerikaiak a szaúdiakkal közösen vágtak vissza Irakban

Az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM) közlése szerint az amerikai hadsereg és a szaúd-arábiai erők közös precíziós csapásokat hajtottak végre Irakban „Iránhoz közel álló terroristák ellen”.

Irán váratlanul támadott, az amerikaiak a szaúdiakkal közösen vágtak vissza Irakban
Hirdetés
2026. július 28., kedd

Bekérette az EU Oroszország brüsszeli ügyvivőjét a Románia légterét megsértő drónok ügyében

Az Európai Unió bekérette Oroszország brüsszeli ügyvivőjét, miután a múlt héten orosz drónok hatoltak be Románia légterébe – számolt be kedden az Agerpres a dpa-ra hivatkozva.

Bekérette az EU Oroszország brüsszeli ügyvivőjét a Románia légterét megsértő drónok ügyében
2026. július 28., kedd

Trump: lehet, hogy Moszkva segíti Iránt a háborúban, de nem sok haszna van

Ha igaz is, hogy Oroszország segíti Iránt az Egyesült Államok elleni háborúban, nem sokat ér el vele – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.

Trump: lehet, hogy Moszkva segíti Iránt a háborúban, de nem sok haszna van
2026. július 27., hétfő

Növényi eredetű anyag okozta a szennyezést a Fekete-Körösön, újraindulhattak a szabadstrandok

Növényi eredetű anyag okozta a szennyezést a Fekete-Körösön, a vízvizsgálatok eredményei megfelelőnek minősülnek, újraindulhattak a szabadstrandok – közölte hétfőn a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kövizig).

Növényi eredetű anyag okozta a szennyezést a Fekete-Körösön, újraindulhattak a szabadstrandok
Hirdetés
2026. július 27., hétfő

Tusványos a táborzárás után is indulatokat vált ki Magyarországon

Két nappal a táborzárás után téma az anyaországi közéletben a 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, amelynek idei kiadása mentén hétfőn is összecsaptak a Tisza Párt és a Fidesz politikusai.

Tusványos a táborzárás után is indulatokat vált ki Magyarországon
2026. július 27., hétfő

Külügyminiszter a drónincidensek után: az orosz nagykövet bekéretése Moszkvának és a NATO-nak is szóló üzenet

Az Oroszországi Föderáció bukaresti nagykövetének bekéretése határozott tiltakozó intézkedés, amelynek célja, hogy egyértelmű üzenetet közvetítsen mind Moszkvának, mind a NATO-szövetségeseknek – jelentette ki Oana Țoiu ügyvivő külügyminiszter hétfőn.

Külügyminiszter a drónincidensek után: az orosz nagykövet bekéretése Moszkvának és a NATO-nak is szóló üzenet
2026. július 27., hétfő

Putyin szerint Magyarország, Románia és Lengyelország vissza fogja kapni jelenleg Ukrajnához tartozó területeit

Ukrajna előbb-utóbb elveszíti majd azokat a nyugati területeit, amelyek korábban Lengyelországhoz, Magyarországhoz és Romániához tartoztak – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök.

Putyin szerint Magyarország, Románia és Lengyelország vissza fogja kapni jelenleg Ukrajnához tartozó területeit
Hirdetés
Hirdetés