
Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay
Sértő, antiszemita hangvételű beszéd miatt bezártak egy mecsetet Franciaország déli részén fekvő Cannes-ban. Ez már a harmadik mecset, amelyet néhány hónapon belül bezártak az országban, ahol a 2015-ös merényletek óta a hatóságok figyelemmel kísérik az iszlamista retorikát.
2022. január 13., 08:412022. január 13., 08:41
A több mint 2500 muszlim imahely közül 70 radikalizálódott – jelentette ki szerdán Gérald Darmanin belügyminiszter a CNews televíziós csatornának adott interjúban. A politikus tárcája december végén jelezte, hogy az említett imahelyek közül 21 jelenleg zárva van. Ennek oka közigazgatási előírásokkal, bírósági döntéssel, bérbeadással, munkálatokkal vagy közigazgatási zár alá vétellel magyarázhatók.
Öt imahelynél vizsgálták a bezárás lehetőségét, ezek között volt a Cannes-ban lévő is.
A CCIF magát franciaországi iszlamofóbia elleni muzulmán szervezetnek nevezi, a másik szervezet, a BarakaCity, pedig radikális iszlám tanokat hirdető csoport.
A miniszter az iszlamizmus népszerűsítésével vádolta a CCIF-et és a BarakaCityt 2020 őszén, amikor Samuel Paty történelem-földrajz tanár lefejezését követően feloszlatták őket. Egy fiatal iszlamista két éve ölte meg a pedagógust Párizs közelében, azt hozva fel tette indoklásaként, hogy Paty az órán Mohamed prófétáról készült karikatúrákról beszélt a diákjainak.
Cannes közel fekszik Nizzához, amely 2016-ban az utóbbi évek egyik legvéresebb dzsihadista támadásának színhelye volt az országban, akkor 86 ember halt meg a terrormerényletben.

A francia kormány elrendelte kedden egy gyűlöletre uszító igehirdetéseiről ismert mecset bezárását a dél-franciaországi Beauvais-ban. Az adminisztratív bezárás fél évig tarthat.
Korábban Beauvais-ban zártak be mecsetet, ahol az imám a többi között a fegyveres dzsihádról szónokolt. A belügyminiszter szerint a mecset, amely mintegy 400 hívőnek adott otthont, a francia köztársasági modellt és Franciaországot támadta.
Október végén a Loire-menti régióban, a Le Mans város közelében lévő, mintegy 300 hívőt fogadó Allonnes mecsetjét zárták be a hatóságok hat hónapra prefektusi határozat alapján. A gyanú szerint az imahelyen tartott hitszónoklatokban jogosnak tartották a fegyveres dzsihádot és a terrorizmust.
Közeledik a budapesti békecsúcs – jelentette ki a magyar miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy a 28 pontos béketerv létezésének hivatalos megerősítése után következő 2-3 hét döntő lesz.
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
szóljon hozzá!