
Grezsa István
A magyar kormány 9,048 milliárd forintot fordít a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program harmadik ütemére – közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztos hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón.
2018. december 10., 12:062018. december 10., 12:06
2018. december 10., 13:232018. december 10., 13:23
Grezsa István elmondta, a 2016 novembere óta zajló program harmadik üteme 2021 decemberében zárul, a fejlesztési program összköltsége meghaladja a 47 milliárd forintot. A miniszteri biztos reményét fejezte ki, hogy ez a grandiózus külhoni óvodafejlesztési program mélyreható változásokat hoz a Kárpát-medence azon intézményeiben, ahova magyar gyerekek járnak.
A miniszteri biztos beszámolt az eddig elért eredményekről is. Közölte, az első két ütemben 150 új intézmény épül és 450-et újítottak fel; 12 esetben az alapkőletétel is megtörtént. „Ezen kívül mind az 1664 intézménybe fejlesztőcsomagot is eljuttattak” – tette hozzá.
Grezsa István azt mondta, a tapasztalatok azt mutatják, hogy ez az óvodafejlesztési program egyfajta „örömprogrammá” alakult, amely nemcsak szülőkről, gyerekekről és óvónőkről szól, hanem teljes közösségeket mozgat meg. Kitért a fejlesztésekkel párhuzamosan zajló szakmai programokra is, amelyek magasabb minőségű oktató-nevelő munkát biztosítanak a külhoni magyar iskoláknak.
A miniszteri biztos szerint két irányba érdemes továbbgondolkodni, ezzel kapcsolatban a bölcsődei és a kisiskolás programot említette. Mint mondta, a Magyarországon magától értetődő bölcsődei rendszer a környező országokban nehezen elérhető, illetve cél lenne, hogy a magyar gyerekek az óvodából kikerülve magyar iskolában tanuljanak.
Grezsa István úgy fogalmazott, a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program a legnagyobb rendszerszintű nemzetpolitikai program a trianoni békediktátum óta. „Ez a program mára szerves része és zászlóshajója a magyar nemzetpolitikának” – emelte ki.
Az ukrán külügyminisztérium szerdán este bekérette a magyar ügyvivőt, miután Moszkva átadott Magyarországnak két, magyar–ukrán kettős állampolgárságú hadifoglyot, akiket az ukrán hadseregbe soroztak be.
Csütörtök már a hatodik nap szombat óta, hogy az Egyesült Államok és Izrael légi csapásokat mér iráni katonai célpontokra és az ország vezetői ellen.
Magyarország energiaellátásának biztonságáról egyeztet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Moszkvában Vlagyimir Putyinnal annak érdekében, hogy a krízis ellenére is rendelkezésre álljon a szükséges kőolaj- és földgázmennyisé.
Elhalasztják Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vezetőjének szerda estére tervezett teheráni temetését – közölte az iráni az állami televízió. Közben a Financial Times részleteket között az ajatollah elleni akció hátteréről.
Hazatelepítő repülőjárat indul szerdán Egyiptomból Romániába, 174 olyan utassal a fedélzetén, akik az iráni háború, illetve az abból kiterjedt közel-keleti konfliktus miatt hagyják el a térséget – nyilatkozta szerdán a román külügyminisztérium szóvivője.
A NATO légvédelmi rendszerei lelőttek egy iráni rakétát, amely Törökország légterének irányába tartott – közölte szerdán a török elnöki hivatal.
Két járatot indít Dubajból Bukarestbe szerda este és éjszaka a FlyDubai légitársaság – közölte a külügyminisztérium.
Az amerikai gyártmányú Patriot elfogó rakéták ukrán elfogó drónokra való cseréjének lehetőségéről beszélt Volodimir Zelenzskij ukrán elnök kedden, miután Irán a közelmúltban Sahid támadó drónokkal hajtott végre támadásokat a Közel-Keleten.
Az Egyesült Államok és Izrael szerdán is folytatta az Irán elleni csapásokat, Irán pedig rakétákkal és drónokkal támadta Izraelt és a környező arab országokat.
Több mint húsz Szatmár megyei diák és hat kísérőtanár rekedt Dubajban egy kirándulás során – tájékoztatott kedden a Szatmár megyei tanfelügyelőség.
szóljon hozzá!