Fotó: Twitter/Ursula von der Leyen
Az Egyesült Államok újabb 1,2 milliárd dollár katonai támogatást jelentett be kedden Ukrajna légvédelmének erősítésére és tüzérségi lőszerkészleteinek bővítésére.
2023. május 10., 07:592023. május 10., 07:59
A védelmi minisztérium, a Pentagon közleménye hangsúlyozza, hogy az újabb segítségnyújtás az Ukrajnai Biztonsági Támogatási Kezdeményezés (Ukraine Security Assistance Initiative) keretében valósul meg, ami nem az amerikai hadsereg készleteiből történő azonnali lehívást jelent, hanem az eszközök beszerzését gyártóktól és egyéb partnerektől.
Emellett az amerikai védelmi minisztérium megrendelést ad le dróntámadások elhárítására alkalmas eszközökre, valamint a harcok során meghatározó fontosságú 155 milliméteres lövedékekre Ukrajna számára.
Eközben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden Kijevben, Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott sajtótájékoztatóján arról beszélt: a tizenegyedik uniós szankciócsomag a büntetőintézkedések megkerülésének megakadályozására fog összpontosítani, így nem kizárt, hogy harmadik országok ellen is szankciókat vezet be.
– fogalmazott a bizottság elnöke.
Elmondása szerint „a közelmúltban megnövekedett a kereskedelmi forgalom az EU és néhány ország között, és bizonyos áruk Oroszországban jelentek meg. Ha azt látjuk, hogy az Európai Unióból származó árukat harmadik országokba küldik, majd Oroszországban kötnek ki, javasolhatjuk, hogy a tagországok szankciókat vezessenek be ezen áruk kivitelére. Ezt a mechanizmust a kockázatelemzés és az EU-országok jóváhagyása után nagyon körültekintően használjuk majd, de általa meg kell mutatnunk, hogy dolgozunk a szankciók kijátszása ellen” – magyarázta.
mert ezáltal a 11. szankciócsomag ereje arányos lesz az orosz fenyegetés mértékével.
Az ukrán elnök felszólította a szomszédos országokat és az Európai Unió államait, tartózkodjanak attól, hogy az Ukrajnával folytatott kereskedelemről bármiféle döntést hozzanak anélkül, hogy Ukrajnával egyeztettek volna.
„Megbeszéltük az Európai Bizottság elnökével a mezőgazdasági termékeink exportjával kapcsolatos helyzetet. Általános megállapodásunk van a globális élelmezésbiztonsághoz való ukrán hozzájárulásunkról. Azonban – sajnálatos módon –, a háború miatti szolidaritás helyett problémákba ütköztünk.
– fejtette ki, hangsúlyozva, hogy az ukrán export korlátozása elfogadhatatlan, mert növeli az agresszor Oroszország képességeit.
Ezzel összefüggésben Zelenszkij egy tanácsadói csoport létrehozását javasolta Ukrajna, valamint a szomszédos országok és az EU-tagállamok részvételével a kereskedelem problémás kérdéseinek elemzése érdekében. Az államfő azt is kijelentette, hogy határozott döntéseket vár az Európai Uniótól, továbbá minden kereskedelmi korlátozás mielőbbi megszüntetését.
Zelenszkij közölte, hogy
„Már rég eljött az idő, hogy felszámoljuk a mesterséges politikai bizonytalanságot Ukrajna és az Európai Unió kapcsolataiban. Eljött az idő, hogy pozitív döntést hozzanak az Ukrajna európai uniós tagságáról szóló tárgyalások megkezdéséről” – hangsúlyozta az államfő. „Értékeink, biztonságunk, jólétünk, békénk a kontinensen csak Ukrajnával együtt valósulhatnak meg száz százalékban Európa számára” – szögezte le.
Zelenszkij szerint Ukrajna „mindig is a közös európai tér szerves része volt és lesz”.
Ursula von der Leyen jelképes napon érkezett Kijevbe. Zelenszkij hétfőn rendelkezett arról, hogy mostantól az EU-tagállamokhoz hasonlóan Ukrajnában is május 9-én ünneplik az Európa-napot. Döntésével hatályon kívül helyezte a 2003-as elnöki rendeletet, amelynek értelmében Ukrajnában eddig minden május harmadik szombatján tartották az Európa-napot.
Eközben
A nem kötelező jogi erejű szöveg felkéri a francia kormányt, hogy „diplomáciailag lépjen fel” annak érdekében, hogy az EU teljesítse ezt a kérést, mely lehetővé tenné a Wagner csoport tagjainak és támogatóinak hatékonyabb pénzügyi szankcionálását.
A határozatot Emmanuel Macron államfő pártja, a Reneszánsz egyik képviselője terjesztette be, s elsősorban az Ukrajnában „a polgári lakosság ellen elkövetett számos erőszakos cselekményt” célozza, amelyek közül egyesek a határozat szerint „háborús cselekménynek” minősülnek.
– mondta a vitában a javaslatot beterjesztő Benjamin Haddad, aki a „káosz hadseregének” nevezte „az Oroszország és Putyin oldalán fellépő” Wagnert, amely szerinte „instabilitást és erőszakot terjeszt”.
A határozatot – amely kiemeli, hogy a csoport Ukrajnán kívül Szíriában és több afrikai országban is erőszakos cselekményeket hajtott végre – valamennyi nemzetgyűlési csoport támogatta, beleértve a jobb- és baloldali ellenzéki frakciókat is.
Közben a Wagner tulajdonosa, Jevgenyij Prigozsin újabb bírálatözönt zúdított a moszkvai katonai illetékesekre.
A kelet-ukrajnai város ostromában meghatározó szerepet játszó Wagner-csoport vezetője
A május 9-i győzelem napja alkalmából közzétett videoüzenetében Prigozsin emellett azt vetette az orosz vezérkar szemére, hogy szándékosan félrevezetik Vlagyimir Putyin orosz elnököt az ukrajnai háború fejleményeivel kapcsolatban.
„Ha minden erővel azon vannak, hogy becsapják a főparancsnokot (Putyint), akkor vagy ő vagy pedig az orosz nép fogja széttépni magukat” – fogalmazott Prigozsin.
„A győzelem napja atyáink győzelme, mi e győzelem töredékét sem érdemeljük meg” – jelentette ki, hozzátéve, hogy kedden a védelmi minisztérium újabb alegysége hagyta el bahmuti állását.
A katonai magáncég vezetője már korábban is több alkalommal bírálta az orosz védelmi tárcát, kiemelve, hogy a hiányzó tüzérségi lőszerek miatt – melyeket szerinte szándékosan tartanak vissza – a veszteségeik ötszörte magasabbak a kelleténél.
Kedden azt mondta, a kért lőszerek alig tíz százaléka érkezett meg, és bár – jóllehet korábban azzal fenyegetőzött, hogy készek elvonulni, ha nem teljesítik a követeléseiket – üzenetében kijelentette, hogy egyelőre nem adják fel állásaikat.
Maradunk még néhány napot és minden nehézség ellenére folytatjuk a harcot – közölte.
Egy év alatt több mint 15 millióval emelkedett, és meghaladja az 1,4 milliárdot a katolikusok száma a világban, miközben a papi hivatást választók száma csökkent – derült ki a Fides katolikus hírügynökség statisztikáiból.
Magyarország biztonságos ország – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök Washingtonban pénteken azzal kapcsolatban, hogy a tervek szerint Budapesten rendezik következő találkozóját Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Megtörtént az egyeztetés az orosz elnökkel – jelentette be pénteken a Facebook-oldalán Orbán Viktor miniszterelnök.
Nem is nagyon volt más lehetőség, mint hogy Budapesten tartsák az amerikai–orosz találkozót – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön figyelmeztetett, hogy ha a Hamász továbbra is embereket gyilkol Gázában, „nem lesz más választásunk, mint bevonulni és megölni őket”.
Donald Trump szerint két héten belül létrejöhet a találkozója Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Budapesten. Az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt csütörtökön.
Budapesten találkozik Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök – ezt az amerikai elnök jelentette be csütörtökön, miután telefonon egyeztetett az orosz államfővel.
Az EU-tagállamoknak öt évük van a háborúra való felkészülésre egy katonai terv szerint, amelyet az Európai Bizottság csütörtökön terjeszt elő, és amelyet a Politico szivárogtatott ki.
Egyhangúlag fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén a zárónyilatkozatot, amelyben elutasítják a külhoni magyarok szavazati jogának megvonására irányuló törekvéseket.
Az orosz hadsereg 37 különböző típusú rakétával, valamint 320 csapásmérő, illetve álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat csütörtökre virradóra.
szóljon hozzá!