Új bizalmas adatokat hozott nyilvánosságra a WikiLeaks

A külügyminisztérium egy tavaly februári keltezéssel írt körlevelében felszólította a külföldi amerikai diplomáciai képviseleteket, hogy írják össze a felelősségi körükbe tartozó országokból azokat a létesítményeket, amelyeknek az elvesztése komolyan kihatna a közegészségügyre, a gazdasági biztonságra vagy az Egyesült Államok nemzetbiztonságára. A listán a tenger alatti távközlési kábelek, kikötők, gátak, olaj- és gázvezetékek, bányák, a közegészségügy szempontjából fontos gyógyszergyárak szerepelnek.

A több száz létesítményt tartalmazó felsorolás minden kontinensre kiterjed. A stratégiai infrastruktúrákon túl említi a Panama-csatornát, egy kongói kobaltbányát, más bányákat Dél-Afrikában és Latin-Amerikában, akárcsak a védőoltásokat előállító gyógyszergyárakat Dániában, Németországban, Olaszországban és Ausztráliában. A lista egyes franciaországi gyógyszergyárakat is számba vesz. Malcolm Rifkind egykori brit védelmi és külügyminiszter teljesen felelőtlennek minősítette a WikiLeaks kiszivárogtatását, mert az segítheti a terroristákat.

„Ez egy újabb bizonyíték a (WikiLeaks) felelőtlen, szinte bűnös fellépésére. Ez a fajta információ az, ami a terroristákat érdekli” – tette hozzá. A brit kormány a nemzetbiztonság szempontjából károsnak nevezte a kiszivárogtató oldal közlését. A miniszterelnöki hivatal szóvivője kijelentette, határozottan elítélik a titkos információk engedély nélküli nyilvánosságra hozatalát. A Downing Street egyben szükségesnek nevezte azt, hogy a kormányok bizalmas információk alapján tevékenykedjenek.

A WikiLeaks azt is nyilvánosságra hozta, hogy Herman Van Rompuy, az Európai Unió elnöke szerint az európaiak többé már nem hisznek az afganisztáni beavatkozás sikerében. A kiszivárogtatásokból az is kiderült, hogy Szaúd-Arábia „jelentős haladást” tett afelé, hogy csökkenteni próbálja a terrorcsoportokhoz áramló pénzeket, de az olajban gazdag királyság és öbölbeli arab szomszédai továbbra is pénzügyi forrásai olyan mozgalmaknak, mint az al-Kaida és a tálibok.

A többéves időszakra kiterjedő belső diplomáciai sürgönyök tanúsága szerint Washington számára nagy kihívást jelentett szövetségeseinek meggyőzése arról, hogy le kell csapni a terror finanszírozására, amely pénzek nagy része feltehetőleg ezekben az országokban élő magánadományozóktól ered. A táviratok ugyanakkor megállapítják az említett országok kormányainak kényes belpolitikai egyensúlyozását ez ügyben: egyfelől le kell sújtani a szélsőségesekkel rokonszenvezőkre, másfelől nem szabad szembekerülni a vallási, jótékonysági feladatokkal, nem szabad, hogy az Egyesült Államok bábjainak tűnjenek az egyre kétkedőbb lakosság szemében.

Az Egyesült Államok most arra készül, hogy széles körű átszervezés keretében másik állomáshelyre vezényli át azokat a diplomatáit, akiket a WikiLeaks portál által közölt dokumentumok alapján bárki azonosíthatott – erősítette meg egy amerikai internetes oldal vasárnap. Az amerikai politikára szakosodott The Daily Beast című honlap azt írta: az Obama-kormányzat a diplomáciai, a katonai és a hírszerzési állomány nagy átszervezését tervezi világszerte nagykövetségein, mert úgy ítéli meg, hogy nyilvánosságra kerülésük a WikiLeaks révén lehetetlenné, sőt veszélyessé tette munkájukat.

Ausztrália közben bejelentette: konzuli segítséget nyújtana Julian Assange-nak, a WikiLeaks portál alapítójának, ha külföldön letartóztatnák. A nemzetközi letartóztatási parancsot nemi erőszak gyanújával adta ki Assange ellen Svédország kérésére az Interpol. Úgy tudni, hogy jelenleg Nagy-Britanniában tartózkodik a 39 éves férfi, akinek honlapja több százezer titkos vagy bizalmas amerikai diplomáciai iratot hoz nyilvánosságra.