2010. december 07., 09:492010. december 07., 09:49
A külügyminisztérium egy tavaly februári keltezéssel írt körlevelében felszólította a külföldi amerikai diplomáciai képviseleteket, hogy írják össze a felelősségi körükbe tartozó országokból azokat a létesítményeket, amelyeknek az elvesztése komolyan kihatna a közegészségügyre, a gazdasági biztonságra vagy az Egyesült Államok nemzetbiztonságára. A listán a tenger alatti távközlési kábelek, kikötők, gátak, olaj- és gázvezetékek, bányák, a közegészségügy szempontjából fontos gyógyszergyárak szerepelnek.
A több száz létesítményt tartalmazó felsorolás minden kontinensre kiterjed. A stratégiai infrastruktúrákon túl említi a Panama-csatornát, egy kongói kobaltbányát, más bányákat Dél-Afrikában és Latin-Amerikában, akárcsak a védőoltásokat előállító gyógyszergyárakat Dániában, Németországban, Olaszországban és Ausztráliában. A lista egyes franciaországi gyógyszergyárakat is számba vesz. Malcolm Rifkind egykori brit védelmi és külügyminiszter teljesen felelőtlennek minősítette a WikiLeaks kiszivárogtatását, mert az segítheti a terroristákat.
„Ez egy újabb bizonyíték a (WikiLeaks) felelőtlen, szinte bűnös fellépésére. Ez a fajta információ az, ami a terroristákat érdekli” – tette hozzá. A brit kormány a nemzetbiztonság szempontjából károsnak nevezte a kiszivárogtató oldal közlését. A miniszterelnöki hivatal szóvivője kijelentette, határozottan elítélik a titkos információk engedély nélküli nyilvánosságra hozatalát. A Downing Street egyben szükségesnek nevezte azt, hogy a kormányok bizalmas információk alapján tevékenykedjenek.
A WikiLeaks azt is nyilvánosságra hozta, hogy Herman Van Rompuy, az Európai Unió elnöke szerint az európaiak többé már nem hisznek az afganisztáni beavatkozás sikerében. A kiszivárogtatásokból az is kiderült, hogy Szaúd-Arábia „jelentős haladást” tett afelé, hogy csökkenteni próbálja a terrorcsoportokhoz áramló pénzeket, de az olajban gazdag királyság és öbölbeli arab szomszédai továbbra is pénzügyi forrásai olyan mozgalmaknak, mint az al-Kaida és a tálibok.
A többéves időszakra kiterjedő belső diplomáciai sürgönyök tanúsága szerint Washington számára nagy kihívást jelentett szövetségeseinek meggyőzése arról, hogy le kell csapni a terror finanszírozására, amely pénzek nagy része feltehetőleg ezekben az országokban élő magánadományozóktól ered. A táviratok ugyanakkor megállapítják az említett országok kormányainak kényes belpolitikai egyensúlyozását ez ügyben: egyfelől le kell sújtani a szélsőségesekkel rokonszenvezőkre, másfelől nem szabad szembekerülni a vallási, jótékonysági feladatokkal, nem szabad, hogy az Egyesült Államok bábjainak tűnjenek az egyre kétkedőbb lakosság szemében.
Az Egyesült Államok most arra készül, hogy széles körű átszervezés keretében másik állomáshelyre vezényli át azokat a diplomatáit, akiket a WikiLeaks portál által közölt dokumentumok alapján bárki azonosíthatott – erősítette meg egy amerikai internetes oldal vasárnap. Az amerikai politikára szakosodott The Daily Beast című honlap azt írta: az Obama-kormányzat a diplomáciai, a katonai és a hírszerzési állomány nagy átszervezését tervezi világszerte nagykövetségein, mert úgy ítéli meg, hogy nyilvánosságra kerülésük a WikiLeaks révén lehetetlenné, sőt veszélyessé tette munkájukat.
Ausztrália közben bejelentette: konzuli segítséget nyújtana Julian Assange-nak, a WikiLeaks portál alapítójának, ha külföldön letartóztatnák. A nemzetközi letartóztatási parancsot nemi erőszak gyanújával adta ki Assange ellen Svédország kérésére az Interpol. Úgy tudni, hogy jelenleg Nagy-Britanniában tartózkodik a 39 éves férfi, akinek honlapja több százezer titkos vagy bizalmas amerikai diplomáciai iratot hoz nyilvánosságra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
Valós lehetősége van annak, hogy Európa orosz agresszióval néz majd szembe – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben.
Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.
Donald Trump amerikai elnök szerint nagyon rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában.
Az EU határozott, és nem akar orosz energiát importálni – közölte Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben hétfőn.
A legnagyobb francia ellenzéki párt, a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés több közepes méretű városban is az élen végzett a franciaországi helyhatósági választások vasárnapi első fordulójában.
Az izraeli hadsereg még legalább három hétig tervezi a harcot Irán ellen – közölte Efi Defrin katonai szóvivő vasárnap. Szavai szerint Iránban még ,,ezernyi célpont" van, amelyet az izraeli hadsereg támadni kíván.
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.
Látogatottsági adatok