Mivel az összeget kevésnek találta, többször is azzal fenyegette az alkalmazottakat, hogy lelövi a biztonsági őrt. Közben azonban sikerült értesíteni a rendőrséget, amely nagy erőkkel érkezett a helyszínre, és lezárta a környéket. A bankrablás ekkor túszejtő akcióba torkollott, a rabló ugyanis kezdetben nem volt hajlandó kiengedni a bankfiókban rekedt ügyfeleket. Később néhányukat mégis kiengedte, ám három túsz továbbra is a helyiségben maradt.
A rendőrök ezek után túsztárgyalót küldtek a helyszínre, hogy megpróbálja rábeszélni az elkövetőt: adja meg magát, ám miután ez sikertelenül végződött, a rendfenntartók különleges alakulata megrohanta a helyiséget, éppen akkor, amikor a bank alkalmazottjai át akarták adni neki a követelt ötmillió forintot. Az ostrom közben tűzpárbaj alakult ki, amelyben a rendőrök hatszor lőttek rá az elkövetőre, akinek halála előtt még sikerült viszonoznia a tüzet. A lövöldözésben a túszejtőn kívül ketten sérültek meg: két túsz, egy férfi és egy nő. A férfinak a bankrabló lőtte át a kezét, a nő lábát pedig a kommandósok fegyveréből származó lövedék találta el, amely előzőleg áthatolt a túszejtő testén.
Rendőrségi beszámolók, illetve családtagjai, ismerősei elbeszélése szerint a negyvenéves elkövető, Cs. István édesapjával együtt élt solymári házukban. Az eredetileg közgazdász-végzettségű férfi nem volt gyakorlatlan a fegyverforgatásban, korábban ugyanis zsoldoskatonaként szolgált Boszniában. Egyik barátja szerint Cs. István elmesélte, hogy ott embereket is ölt, ugyanakkor „rendes emberként” jellemezte őt. A férfi ellen zsarolás és testi sértés miatt már folyt eljárás, amit azonban megszüntettek. Cs. István az utóbbi időben biztonsági őrként dolgozott, a rendőrök a házkutatás során több fegyvert és lőszert is találtak a lakásában. A Havaria Press úgy tudja, a túszok elmondása alapján kábítószer vagy alkohol hatása alatt állhatott. Zsombok György, a Nemzeti Nyomozó Iroda igazgatóhelyettese ugyanakkor azt mondta, erről még nincs konkrét információjuk. A Budapesti Rendőr-főkapitányság parancsnokhelyettese egyébként elmondta, nem volt esély a sikeres túsztárgyalásra. Tóth Gábor szerint a rabló agresszív volt, a tárgyalások közben többször is a falba lőtt, ezért döntöttek a beavatkozás mellett. A bankrabló apja a Magyar Televízióban azt mondta: nem tudta, fia mire készül, de elképzelhetőnek tartja, hogy neki próbált segíteni, mert előzőleg arról panaszkodott, hogy négy-öt millió forintra lett volna szüksége a nyugdíjasotthonba vonuláshoz.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.