
Sikerül? Donald Trump különmegbízottja, Keith Kellogg szerint az új amerikai elnök még idén lezárná az ukrajnai háborút
Fotó: Videófelvétel
Donald Trump megválasztott amerikai elnök célja, hogy beiktatását követő 100 napon belül véget vessen Oroszország Ukrajna elleni háborújának – mondta Keith Kellogg, Trump által ukrajnai különmegbízottjának választott Keith Kellogg a Fox Newsnak szerdán.
2025. január 09., 13:002025. január 09., 13:00
A kijelentés egy nappal azután hangzott el, hogy Trump egy sajtótájékoztatón kijelentette, hogy beiktatása előtt nem indít béketárgyalásokat. Trump, aki január 20-án lép hivatalba, kampánya során többször is ígéretet tett arra, hogy megválasztása után azonnal tárgyalásokat folytat a háború befejezéséről.
– mondta Kellogg a Fox Newsnak adott interjújában.
Kellogg a „közeli határidőt” a beiktatástól számított 100 napban határozta meg, és azt mondta, személyes és szakmai célja, hogy segítsen Trumpnak addig a pontig megoldást közvetíteni.
– mondta Kellogg.
„És gondoskodni fog arról, hogy ez méltányos és igazságos legyen” – tette hozzá.
Kellogg méltatta Trumpot, amiért hajlandó találkozni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és azt mondta, hogy Joe Biden amerikai elnök „legnagyobb hibája” volt, hogy nem volt hajlandó együttműködni Putyinnal. Azt mondta,
„Szerintem rövid időn belül elfogadható megoldásra fognak jutni. ... Határozzuk meg 100 napban” – mondta.
Kellogg nem beszélt a következő kormányzat által fontolgatott esetleges békemegállapodások részleteiről.
A 80 éves Kellogg korábban Trump elnök alatt az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács ügyvezető titkáraként és kabinetfőnökeként töltött be kulcsszerepet, és Mike Pence akkori alelnök főtanácsadójaként dolgozott. Az elmúlt hetekben kijevi látogatást tervezett, amelyet a hírek szerint Trump beiktatása utánra halasztottak.
Egy keddi sajtótájékoztatón
A The Wall Street Journal korábban arról írt, hogy Trump csapata egy olyan tervet vizsgál, amely szerint Ukrajna NATO-tagságát legalább 20 évvel elhalasztanák, cserébe nyugati fegyverszállításokért és európai békefenntartókért, akik felügyelnék az Oroszországgal kötendő esetleges tűzszünetet.
Volodimir Zelenszkij ukrán államfő szerdán Donald Trump megválasztott amerikai elnök előző napi kijelentésére, amelyben utóbbi kifejezte, hogy megérti az Ukrajna NATO-tagságát ellenző orosz álláspontot, úgy reagált:
Zelenszkij szerint nem szabad messzemenő következtetéseket levonni az Egyesült Államok politikájáról ebben a kérdésben.
„Ne feledjük, Ukrajnának azt mondták, hogy Patriot-rendszerek csak NATO-országokban lehetnek és vannak. Nos, eszerint vagy már régóta NATO-tagok vagyunk, vagy nem kell következtetéseket levonni. Ez történt velünk más nyugati fegyverek esetében is. Most mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy Ukrajna az ukrán néphez méltó biztonsági garanciákat kapjon, amelyek megállíthatják Putyint” – idézte Interfax-Ukrajina hírügynökség az ukrán elnököt, aki ezt Elina Valtonen finn külügyminiszterrel folytatott találkozóján mondta.
Az elnök megjegyezte, hogy Ukrajna soha nem volt tagja a NATO-nak, és sajnos nem védte komoly biztonsági garanciák hálója.
Kijelentette:
„a folyamatosan vezető szerepre igényt tartó világtól, és azoktól az országoktól, amelyek békét követelnek a világban”. Hangsúlyozta, hogy a biztonsági garanciák kérdése nemcsak az Egyesült Államoktól, hanem az európai szövetségesektől is függ.
„Vannak olyan országok, amelyek ellenezték, hogy esélyt kapjunk a NATO-csatlakozásra, ezek az Egyesült Államok, Németország, Magyarország és Szlovákia” – jegyezte meg Zelenszkij. Az elnök szerint az országában dúló háború egyik oka az, hogy Ukrajna nem tagja a NATO-nak.
Az ukrán elnök szerint Európa nem vásárolhat energiahordozókat Oroszországtól. Erről az államfő a Corriere della Sera című olasz napilapnak adott, kedden megjelent interjúban beszélt.
Több mint háromezer román állampolgár kért konkrét segítséget a hazatéréshez a Perzsa-öböl térségének országaiból – jelentette be kedden Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő.
Orbán Viktor telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – közölte a Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály az MTI-vel kedden.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) megerősítette, hogy az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránban a natanzi nukleáris létesítményt, de megerősítette, hogy a támadások nem okoztak sugárveszélyt.
Több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntett kísérlete miatt nyomoz a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság egy 25 éves román állampolgárságú baracskai lakossal szemben, aki késsel támadt három kiskorúra. A gyanúsítottat őrizetbe vették.
Az ukrán erők 2026 februárjában több területet foglaltak el, mint amennyit az orosz erők ugyanebben az időszakban elfoglalni tudtak – jelentette be Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok hétfőn.
Irán „lángba borít mindenkit, aki megpróbál átkelni” a Hormuzi-szoroson – figyelmeztetett egy iráni tisztségviselő, miközben az Egyesült Államok és Izrael folytatta az iszlamista állam elleni csapásait.
Az Egyesült Államok továbbra is nagyszabású katonai műveleteket hajt végre Iránban – jelentette ki hétfőn Donald Trump elnök.
A katari állami energetikai vállalat, a QatarEnergy bejelentette hétfőn, hogy felfüggeszti a cseppfolyósított földgáz (LNG) előállítását, arra hivatkozva, hogy iráni támadás érte két fontos gázfeldolgozó létesítményét.
Korlátozott mértékben újraindulnak repülőjáratok Dubajból hétfőn este – közölte az Egyesült Arab Emírségek városának két repülőtere a közösségi oldalon.
szóljon hozzá!