Sikerül? Donald Trump különmegbízottja, Keith Kellogg szerint az új amerikai elnök még idén lezárná az ukrajnai háborút
Fotó: Videófelvétel
Donald Trump megválasztott amerikai elnök célja, hogy beiktatását követő 100 napon belül véget vessen Oroszország Ukrajna elleni háborújának – mondta Keith Kellogg, Trump által ukrajnai különmegbízottjának választott Keith Kellogg a Fox Newsnak szerdán.
2025. január 09., 13:002025. január 09., 13:00
A kijelentés egy nappal azután hangzott el, hogy Trump egy sajtótájékoztatón kijelentette, hogy beiktatása előtt nem indít béketárgyalásokat. Trump, aki január 20-án lép hivatalba, kampánya során többször is ígéretet tett arra, hogy megválasztása után azonnal tárgyalásokat folytat a háború befejezéséről.
– mondta Kellogg a Fox Newsnak adott interjújában.
Kellogg a „közeli határidőt” a beiktatástól számított 100 napban határozta meg, és azt mondta, személyes és szakmai célja, hogy segítsen Trumpnak addig a pontig megoldást közvetíteni.
– mondta Kellogg.
„És gondoskodni fog arról, hogy ez méltányos és igazságos legyen” – tette hozzá.
Kellogg méltatta Trumpot, amiért hajlandó találkozni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és azt mondta, hogy Joe Biden amerikai elnök „legnagyobb hibája” volt, hogy nem volt hajlandó együttműködni Putyinnal. Azt mondta,
„Szerintem rövid időn belül elfogadható megoldásra fognak jutni. ... Határozzuk meg 100 napban” – mondta.
Kellogg nem beszélt a következő kormányzat által fontolgatott esetleges békemegállapodások részleteiről.
A 80 éves Kellogg korábban Trump elnök alatt az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács ügyvezető titkáraként és kabinetfőnökeként töltött be kulcsszerepet, és Mike Pence akkori alelnök főtanácsadójaként dolgozott. Az elmúlt hetekben kijevi látogatást tervezett, amelyet a hírek szerint Trump beiktatása utánra halasztottak.
Egy keddi sajtótájékoztatón
A The Wall Street Journal korábban arról írt, hogy Trump csapata egy olyan tervet vizsgál, amely szerint Ukrajna NATO-tagságát legalább 20 évvel elhalasztanák, cserébe nyugati fegyverszállításokért és európai békefenntartókért, akik felügyelnék az Oroszországgal kötendő esetleges tűzszünetet.
Volodimir Zelenszkij ukrán államfő szerdán Donald Trump megválasztott amerikai elnök előző napi kijelentésére, amelyben utóbbi kifejezte, hogy megérti az Ukrajna NATO-tagságát ellenző orosz álláspontot, úgy reagált:
Zelenszkij szerint nem szabad messzemenő következtetéseket levonni az Egyesült Államok politikájáról ebben a kérdésben.
„Ne feledjük, Ukrajnának azt mondták, hogy Patriot-rendszerek csak NATO-országokban lehetnek és vannak. Nos, eszerint vagy már régóta NATO-tagok vagyunk, vagy nem kell következtetéseket levonni. Ez történt velünk más nyugati fegyverek esetében is. Most mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy Ukrajna az ukrán néphez méltó biztonsági garanciákat kapjon, amelyek megállíthatják Putyint” – idézte Interfax-Ukrajina hírügynökség az ukrán elnököt, aki ezt Elina Valtonen finn külügyminiszterrel folytatott találkozóján mondta.
Az elnök megjegyezte, hogy Ukrajna soha nem volt tagja a NATO-nak, és sajnos nem védte komoly biztonsági garanciák hálója.
Kijelentette:
„a folyamatosan vezető szerepre igényt tartó világtól, és azoktól az országoktól, amelyek békét követelnek a világban”. Hangsúlyozta, hogy a biztonsági garanciák kérdése nemcsak az Egyesült Államoktól, hanem az európai szövetségesektől is függ.
„Vannak olyan országok, amelyek ellenezték, hogy esélyt kapjunk a NATO-csatlakozásra, ezek az Egyesült Államok, Németország, Magyarország és Szlovákia” – jegyezte meg Zelenszkij. Az elnök szerint az országában dúló háború egyik oka az, hogy Ukrajna nem tagja a NATO-nak.
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
Emberek nagyobb csoportjába hajtott egy férfi gépkocsijával szombatra virradóra az észak-franciaországi Évreux város központjában, hatósági közlés szerint egy ember meghalt, öten megsérültek.
szóljon hozzá!