
Pusztítás, Az orosz hadsereg jelentős károkat okozott ukrajnai városokban, miután lejárt a Trump által közvetített „energiafegyverszünet”
Fotó: ukrán katasztrófavédelem
Vlagyimir Putyin orosz elnök „betartotta a szavát” az ukrajnai kritikus energiainfrastruktúra elleni támadások ideiglenes fegyverszünetével kapcsolatban – jelentette ki kedden a Fehér Házban újságíróknak nyilatkozva Donald Trump amerikai elnök.
2026. február 04., 09:002026. február 04., 09:00
„(A szünet) vasárnaptól vasárnapig tartott” – mondta Trump. „Megkezdődött, és (Putyin) keményen lecsapott rájuk... Megállta a szavát. Egy hét hosszú idő – mi mindent elfogadunk.”
Kihasználva a -20 °C alá süllyedő hőmérsékletet, Oroszország a tél egyik legnagyobb támadását indította, több mint 70 rakétát és 450 drónt lőve ki Ukrajna területére.
A tömeges támadás véget vetett a rövid energiafegyverszünetnek, amelynek keretében Moszkva beleegyezett abba, hogy ideiglenesen felfüggeszti az ukrajnai kritikus infrastruktúra elleni támadásokat, miután Trump csütörtökön kijelentette, hogy személyesen kérte Putyint, hogy tartózkodjon Kijev megtámadásától.
A Kreml korábban kijelentette, hogy a szünet csak február 1-jéig tart.
A legutóbbi támadás akkor történt, amikor
Ukrajna, az Egyesült Államok és Oroszország képviselői várhatóan szerdán és csütörtökön találkoznak Abu-Dzabiban.
Volodimir Zelenszkij elnök szerint a tömeges támadás miatt Ukrajna tárgyalócsoportjának módosítania kell a megközelítését, hozzátéve, hogy Moszkva „nem veszi komolyan a diplomáciát”.
Közben az amerikai kongresszusi Ukrajna-munkacsoport az Oroszországra gyakorolt nyomás fokozását szorgalmazta, beleértve új szankciókat is, és kijelentette, hogy már csak egy aláírás hiányzik ahhoz, hogy a képviselőház szavzzon az Ukrajna-támogatási törvényről.
Egy keddi, Washingtonban tartott sajtótájékoztatón
„Már régóta esedékes, hogy a Kongresszus új szankciókat fogadjon el Oroszországgal szemben” – mondta Marcy Kaptur, Ohio állam demokrata párti, vagyis ellenzéki képviselője.
Számos kétpárti javaslatra mutatott rá – köztük a Peace Through Strength Against Russia Act (Béke Oroszország ellen az erővel) törvényre, az Ukraine Support Act (Ukrajna-támogatási törvény) törvényre és a Sanctioning Russia Act (Oroszország szankcionálása) törvényre –, amelyek szerinte „meggyengítenék Oroszország háborús gazdaságát, és rákényszerítenék Vlagyimir Putyint, hogy komolyan tárgyaljon a háború befejezéséről”.
amely a pártvezetés támogatása nélkül is lehetővé teszi, hog a képviselőház elé terjesszék a törvényjavaslatot.
„Oroszország kihasználja Washington habozását” – mondta. „Van egy petíciónk a kétpárti Ukrajna-támogatási törvényről, amelyhez már csak egy aláírásra van szükség. Még egy.”
A képviselőcsoport tagjai az ukrajnai energiaválságra is kitértek.
„Jelenleg nagyon sokan élnek fűtés nélkül. El tudják képzelni, milyen szörnyeteg az, aki azt mondja: „Ó, több hatalmat szerezhetek, ha fagyos időben elveszem az emberek fűtését? Ez egy szörnyeteg” – mondta Tom Suozzi New York-i demokrata kongresszusi képviselő, aki szerint „nem lehet a szörnyetegeket jutalmazni”.
Eközben kedden az ukrán nyílt forráskódú térképészeti projekt, a DeepState azt közölte:
Oroszország több fronton, többek között a kupjanszki szektorban is, heves támadási műveletekkel próbálja áttörni a frontot, hogy visszaszerezze a várost, amelyet 2022-ben az ukrán ellentámadás során elveszített.
Az orosz csapatok északról és keletről próbálták bekeríteni Kupjanszkot, hogy megszilárdítsák jelenlétüket az Oszkil folyó nyugati oldalán.
November 20-án Valerij Geraszimov, az orosz vezérkar főnöke bejelentette, hogy Oroszország elfoglalta Kupjanszkot, amit az ukrán fegyveres erők cáfoltak, majd december 12-én Volodimir Zelenszkij elnök videót rögzített a városból.
A DeepState arról is beszámolt, hogy az orosz erők előrenyomultak Udacne, Hrisine és Privillja települések közelében, Donyeck megyében.
Ukrán elnök: folytatni kell a párbeszédet Oroszországgal a háború befejezéséről
Folytatni kell a párbeszédet az orosz féllel a háború befejezésének lehetőségeiről az Egyesült Államok részvételével, ugyanakkor Ukrajna nem kész megadni magát – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden Kijevben, Mark Rutte NATO-főtitkárral közösen tartott sajtótájékoztatójukon.
Az államfő arra a kérdésre válaszolt, hogy hatással lesz-e az éjszakai orosz támadás, valamint az úgynevezett energetikai tűzszünet Oroszország általi megszegése az ukrán tárgyalóküldöttség álláspontjára a szerdán és csütörtökön esedékes újabb háromoldalú találkozón Abu-Dzabiban.
Zelenszkij emlékeztetett arra: az első, január 23-24-én tartott abu-dzabi tárgyalások végén az amerikai fél további feszültségcsökkentő lépéseket javasolt, mégpedig azt, hogy ne mérjenek csapásokat az energetikai infrastruktúrára. Szavai szerint az amerikai fél ezt úgy értelmezte, hogy egy teljes héten át nem indítanak támadásokat az energetikai létesítmények ellen. „Ezzel szemben viszont az orosz megszállók a mostani támadás során 71 rakétát és 450 csapásmérő drónt vetettek be Ukrajna ellen” – emelte ki. Rámutatott arra, hogy valójában Moszkva csupán „elhalasztotta” a csapást, majd a rakéták és drónok számát növelve éppen a leghidegebb napok egyikén intézett masszív támadást.
Zelenszkij szerint Donald Trump amerikai elnöknek az energetikai tűzszünetre tett javaslata ennek ellenére fontos volt, különösen abból a szempontból, hogy megmutassa: történnek feszültségcsökkentő lépések és ezek szolgálhatnak alapul a következő tárgyalási fordulóhoz. „Természetesen támogatni fogjuk a feszültségcsökkentő lépéseket, ha az amerikaiak részéről hasonló javaslatok érkeznek” – tette hozzá.
Emlékeztetett arra, hogy az orosz küldöttség az első abu-dzabi találkozón megismerte az ukrán és az amerikai álláspontot, erről tájékoztatta Vlagyimir Putyin orosz elnököt, most pedig valamilyen visszajelzéssel kell érkezniük az újabb tárgyalásokra.
Rutte a sajtótájékoztatón kijelentette: biztos abban, hogy a NATO-tagállamok 15 milliárd dollárt elő fognak teremteni az ukrán fegyverigényeket kielégíteni hivatott NATO-kezdeményezés, a PURL fegyverbeszerzési program finanszírozására 2026-ban.
A NATO főtitkára az ukrajnai civil infrastruktúra elleni éjszakai orosz támadást „rendkívül rossz jelzésnek” nevezte az Egyesült Államok és Ukrajna béketörekvései szempontjából.
Rutte Kijevben, az ukrán parlamentben elmondott beszédében kijelentette: amint megszületik a békemegállapodás, azonnal megjelennek a fegyveres erők, repülőgépek lesznek a levegőben, és tengeri támogatás is biztosítva lesz Ukrajna számára.
Rutte szavai szerint a katonai támogatást Ukrajnának azok a nyugati országok adják, amelyek az úgynevezett hajlandók koalíciójához csatlakoztak. Hozzátette, hogy „a szövetség más tagjai más módon fognak segíteni”.
„Az Egyesült Államok, Európa és Kanada kifejezték készségüket arra, hogy bizonyos garanciákat, biztonsági biztosítékokat adjanak. Az úgynevezett „tettre készek” koalíciója folyamatos előrelépést ér el ezeknek a garanciáknak a kidolgozásában, amelyekről már a múlt hónapban Párizsban megállapodtak" – mutatott rá.
Kert Attilát választotta a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. vezérigazgatójává szombaton a társaság tulajdonosi jogait gyakorló Független Közmédia Testület (FKT). Kert Attila kinevezését a Mi Hazánk Mozgalom és a Fidesz egyaránt bírálta.
Zár alá vették Seszták Miklós volt nemzeti fejlesztési miniszter házát és autószalonját, az intézkedést több mint kilencmilliárd forint erejéig rendelték el – írta az MTI szombaton.
A Moody's hitelminősítő elismeri a magyarországi gazdaságpolitikai fordulat kézzelfogható eredményeit azzal, hogy két éve változatlan kilátását most stabilra javította – állapította meg Kármán András pénzügyminiszter péntek esti Facebook-bejegyzésében.
Bekérette pénteken az orosz külügyminisztérium Románia moszkvai nagykövetét, Cristian Istratét, és tiltakozó jegyzéket adott át neki amiatt, hogy Bukarest nem adott vízumot a taekwondo Európa-bajnokságra készülő kiskorú orosz sportolóknak.
Nem osztották fel újra a világot, ugyanakkor megpróbálják a folyamatokat a szájuk íze szerint alakítani, mindezt úgy, hogy közben az érdekeik számos ponton ellentétesek – így foglalható össze a sencseni találkozó lényege.
Oroszország elfogadhatónak tartja azt az elképzelést, hogy Ukrajna számára a NATO 5. cikkelye alapján biztonsági garanciákat nyújtsanak – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök különmegbízottja, Jared Kushner.
Románia szándéka, hogy 2027-ben további hozzájárulást nyújtson Ukrajna finanszírozásához és felfegyverzéséhez – jelentette ki Nicușor Dan államelnök csütörtökön Berlinben.
Nem csitul a romániai bevándorlók szociális segélyeivel kapcsolatos visszaélések miatt kirobbant botrány Németországban: már Friedrich Merz kancellár Kereszténydemokrata Uniójának politikusai is a támogatások csökkentését pedzegetik.
Európa ellen hibrid háború zajlik, a Fekete-tenger térsége, így a Neptun Deep gázmező is veszélyessé vált, Románia három módon is próbál védekezni – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő csütörtökön.
A világ újbóli érdekszférákra osztását vagy a nagyhatalmak közötti feszültségek csökkentését hozza el a Donald Trump amerikai, Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti csütörtöki kínai csúcstalálkozó?
szóljon hozzá!