
Az utolsó, szerda esti amerikai elnökjelölti vitán a jelenleg vesztésre álló Donald Trump republikánus párti jelölt nem volt hajlandó kinyilvánítani, hogy elfogadja majd a választás eredményét.
2016. október 20., 15:482016. október 20., 15:48
2016. október 20., 19:362016. október 20., 19:36
Azonnal a vita után megütközést keltett az elemzőkben és a politikusokban, hogy Trump visszautasította annak kimondását: elfogadja a november 8-ai elnökválasztás eredményét. A nevadai Las Vegasban megtartott harmadik – s egyben utolsó – vitának ez volt az egyik legfontosabb és legnagyobb vitát kiváltó eleme. A vita a korábbiaknál is hevesebb és személyeskedőbb volt, egy adott pillanatban Hillary Clinton demokrata párti jelölt csak úgy beszélt mellette álló vetélytársáról, hogy „ez a személy\", Trump pedig „undok nőnek\" nevezte őt. Sem a vita előtt, sem utána nem fogtak kezet, és családtagjaik sem köszöntötték egymást.
A kilencven perces vitában mindkét jelölt kapott kemény kérdéseket Chris Wallace műsorvezetőtől, aki a republikánusokhoz közel álló Fox televízió munkatársa. Clinton végig támadóbb volt, több alkalommal nem engedte szóhoz jutni a műsorvezetőt és Trumpot, ezért előfordult, hogy az elhangzottakat nem nagyon lehetett érteni. Ezúttal is hangsúlyos volt Oroszország és Vlagyimir Putyin orosz elnök vélt szerepe az amerikai választási folyamatban. Hillary Clinton egyenesen „Putyin bábjának\" nevezte Trumpot, aki ezt azonnal visszautasította, és leszögezte, hogy Clinton – és Barack Obama jelenlegi elnök is – azért nem kedveli Putyint, mert mindkettőjüknél okosabb és túljár az eszükön.
Trump azt mondta Clintonról, hogy „annyira undok nő\", Clinton pedig – csakúgy, mint kedden Obama elnök – azt állította, hogy Trump csak jajveszékel, nyafog, mert már tudja, hogy elveszíti a választást.
Az abortuszról szóló szópárbajban Trump úgy festette le ellenfelét, mint aki – támogatván a terhesség kései szakaszában elvégezhető abortuszt is – megengedné az orvosoknak, hogy „éppen megszületése előtt kitépjék a babát az anya méhéből\". Clinton azzal vágott vissza: Trump még régebben azt hangoztatta, hogy meg kellene büntetni azokat a nőket, akik abortuszt végeztetnek el magukon. Zárszavában Trump az afroamerikaiak és a spanyolajkúak helyzetének és életkörülményeinek javítását, Clinton pedig a gazdaság és az oktatás javítását, valamint nemzeti összefogást ígért.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Robbanás történt hétfőre virradóan a belgiumi Liege egyik zsinagógája előtt, személyi sérülés nem történt, anyagi kár keletkezett – közölte rendőrségi információk alapján a La Libre Belgique című, angol nyelvű belga napilap hétfőn.
Románia a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályán (DSU) keresztül kérte az EU polgári védelmi mechanizmusának (rescEU) aktiválását a Közel-Keleten tartózkodó román állampolgárok hazaszállítására – jelentette be hétfő reggel a külügyminisztérium.
Az ukrán erők felszabadítottak 435 négyzetkilométernyi orosz megszállás alatt álló területet az ország déli részén, megakadályozva ezzel Moszkva déli offenzíváját – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap.
szóljon hozzá!