
KITEKINTŐ – A Donald Trump szerepvállalását és politizálását ellenző republikánusok is lassanként kezdenek felhagyni azzal az ábránddal, hogy Donald Trumpon kívül más is megnyerheti a delegátusok többségét a nyári országos elnökjelölt-állító konvencióig, amikor is a republikánus párt hivatalosan megválasztja elnökjelöltjét.
2016. március 16., 13:412016. március 16., 13:41
A republikánus elitnek azonban nem tetszik a milliárdos üzletember, és meglehet, hogy az ohiói Clevelandben tartandó konvenció meglehetősen ellentmondásos lesz.
Konvenció lesz a vége?
Júliusban, amikor az ohiói Clevelandben összegyűlnek a Republikánus Párt küldöttei és vezető politikusai, hogy megválaszszák a párt elnökjelöltjét a novemberi elnökválasztásra, előfordulhat, hogy napokig elnökjelölt nélküli pártértekezletnek lesz tanúja a világ.
Vagy azért, mert egyetlen politikus sem nyeri meg az elnökjelöltséghez szükséges delegátusok többségét, vagy azért, mert a pártelit és a prominens republikánus politikusok a legtöbb delegátust szerző politikus – ez esetben Donald Trump – helyett mindenképpen valaki mást akarnak a párt elnökjelöltjének. Ekkor áll elő az a helyzet, amely ugyan ritka az amerikai politikatörténetben, de mégsem ismeretlen: a konvenció vagy „vitatott\" (contested), vagy „kialkudott\" (brokered) lesz. Az amerikai elnökjelölt-választási folyamatban a konvenciónak ez a két válfaja létezik a normálison kívül.
A „vitatott\" konvencióra akkor kerül sor, amikor egyetlen elnökjelölt-aspiránsnak sem sikerül megszereznie a jelöltállító pártértekezlet előtt a delegátusok többségét, s ehelyett a párt elnökjelöltjét a konvencióra érkező delegátusok választják ki – függetlenül az előválasztási eredményektől –, egy sor szavazás után. A Republikánus Pártban összesen 2472 delegátus, azaz küldött vesz részt a konvención és dönt a párt elnökjelöltjéről, az elnökjelöltség automatikus elnyeréséhez 1237 delegátus „megszerzésére\" van szükség az előválasztásokon.
A „kialkudott\" konvenció azt jelenti, hogy – amennyiben a vitatott konvenció egymást követő voksolásain sem sikerül dűlőre jutni – a párton belüli legbefolyásosabb politikusok segítenek a „vitatott\" konvenciót megoldani: vagyis a színfalak mögött megalkusznak egy közös jelölt személyében. Régebben ez könnyebben ment, mert a szövetségi államok pártvezetői például csaknem teljesen kezükben tartották az államuk delegátusait, ma már azonban ez nem teljesen így van.
Mindkét oldalon volt már vita
Az utolsó „vitatott\" konvenciójuk a republikánusoknak 1948-ban volt, amikor a voksolás harmadik fordulója után a delegátusok Thomas Dewey mellett döntöttek. Dewey elnyerte az elnökjelöltséget, ám elvesztette az elnökválasztást. A Demokrata Pártban utoljára 1952-ben volt „vitatott\" konvenció, mégpedig Adlai Stevenson jelölésével. Az utolsó alkalom, amikor többszöri voksolás után, „vitatott\" konvención megválasztott elnökjelölt megnyerte a választást is, Franklin Delano Roosevelt nevéhez fűződik, 1932-ben.
Voltak azonban, ha nem is „vitatott\" vagy „kialkudott\", de heves légkörben folyó és szoros eredménnyel záruló jelöltállító konvenciók is. 1968-ban például a demokraták konvencióján az előválasztások eredményei alapján Hubert Humphrey elnökjelöltté választása biztos volt, ám a tiltakozó mozgalmak már az előválasztások során a vietnami háború ellen fellépő Eugene McCarthy elnökjelöltté választását támogatták. A chicagói pártértekezleten három jelölt is vetélkedett, de végül Humphrey-t válaszották meg elnökjelöltnek. Az elnökválasztást azonban nem ő nyerte, hanem a republikánus Richard Nixon.
1976-ban a republikánusok elnökjelölt-állító pártértekezletén volt feszült a helyzet: Gerald Fordnak nem volt elegendő számú delegátusa az elnökjelöltség automatikus elnyeréséhez, de a pártértekezleten már a szavazások első körében nyert az akkor még kaliforniai kormányzó Ronald Reagannel szemben.
Hogy az idei jelöltállító konvenció „vitatott\" lesz-e vagy sem – legalábbis a republikánusoknál – még kétséges. De a republikánus elit jól láthatóan arra törekszik, hogy ha megállítani nem is tudja Trumpot, de legalább visszafogja győzelmének arányát annyira, hogy ne legyen meg az automatikus elnökjelöltséghez szükséges többsége a delegátusok számát illetően. S akkor majd a pártelit képviselői „megoldják\" a helyzetet: ők választják ki az elnökjelöltet.
Járai Judit/MTI
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
szóljon hozzá!