
Amy Coney Barrett azt ígérte, független lesz az elnöktől, aki jelölte
Fotó: Whitehouse.gov
Az amerikai szenátus megszavazta Amy Coney Barrett konzervatív alkotmánybíró jelöltségét hétfőn az esti órákban, a bíró le is tette a hivatali esküjét.
2020. október 27., 10:402020. október 27., 10:40
2020. október 27., 10:552020. október 27., 10:55
A szenátorok párthovatartozás szerint, 52:48 arányban szavazták meg az új alkotmánybírót. Egyetlen republikánus politikus, Maine állam szenátora, Susan Collins voksolt együtt a demokratákkal és nemleges szavazatot adott le. Donald Trump amerikai elnök üdvözölte a döntést. „Történelmi nap ez Amerika számára” – jelentette ki a Fehér Házban az esketési ceremónián. Amy Coney Barrett röviddel a szenátusi szavazás után Clarence Thomas főbíró irányításával tette le a hivatali esküt a Fehér Házban.
„Ha nem így cselekednék, akkor nem tennék eleget hivatali feladatomnak” – szögezte le. Kifejtette, hogy független lesz az elnöktől, aki jelölte, és a republikánus szenátoroktól, akik megszavazták őt. „Munkámat félelem és részrehajlás nélkül fogom végezni” – jelentette ki. Az ünnepséget a nagy amerikai televíziós társaságok élőben közvetítették. Donald Trump beszédében méltatta Coney Barrett szakmai felkészültségét. Úgy fogalmazott: a 49 éves jogásznőnek, aki eddig szövetségi kerületi fellebbviteli bíró volt, „kifogástalan a szakmai felkészültsége, nagylelkű a (katolikus) hite és nemes a jelleme”. Beszédében Trump az Egyesült Államok „ragyogó örökségéről” is beszélt. „Soha nem szabad elveszíteni hitünket a történelmünkben, az örökségünkben és a hőseinkben” – mondta az elnök.
Az esti szenátusi szavazás előtt Mitch McConnell, a szenátus republikánus többségének frakcióvezetője felszólalásában szintén Amy Coney Barrett felkészültségét hangsúlyozta. Briliáns bírónak nevezte a jelöltet, kiemelve, hogy soha nem keveredett politikai vitákba. Lindsey Graham, a szenátus igazságügyi bizottságának republikánus elnöke történelmi napnak nevezte Coney Barrett megválasztásának napját. Chuck Schumer, a szenátus kisebbségben lévő demokrata párti frakciójának vezetője úgy vélekedett, hogy álszent döntés született, mert szerinte Donald Trump nem a képességei és a felkészültsége alapján jelölte Barrettet, hanem azért, mert a bírónő radikális jobboldali véleményt képvisel, nevezetesen az abortusz, az emberi jogok vagy a klímavédelem ügyeiben.
Jelölését a demokraták kezdettől fogva elutasították. Részben arra hivatkoztak, hogy az elnök a választások előtt jelölte őt – amelyhez egyébként Trumpnak alkotmányos joga volt –, részben pedig konzervativizmusa miatt nem támogatták a bírónőt. Amy Coney Barrett már kedden munkába áll. Megválasztásával a kilenctagú alkotmánybíróságban 6:3 arányban többségben lesznek a konzervatív bírák. Elődje, a szeptemberben elhunyt Ruth Bader Ginsburg liberális bíró volt.
Az alkotmánybíróság szerepét betöltő szövetségi legfelsőbb bíróság az amerikai politika és társadalom életét befolyásoló irányadó döntéseket hoz, bíráinak megbízatása élethosszig tart. Amy Barrett a harmadik konzervatív alkotmánybíró – Neil Gorsuch és Brett Kavanaugh után –, akit Donald Trump jelölt, és akit a szenátus meg is szavazott. A demokrata párti politikusok közül sokan már hétfőn este reagáltak a szavazásra és az azt követő eskütételre. Kamala Harris, a demokraták alelnökjelöltje a szavazás után erősen bírálta a döntést, és azt mondta újságíróknak: „ezt nem fogjuk elfelejteni”. Harris törvénytelennek minősítette az alkotmánybíró megválasztásának egész folyamatát.
Alexandria Ocasio-Cortez, a Demokrata Párt radikális balszárnyához sorolt képviselő a Twitteren támogatásáról biztosította a demokrata párti politikusok által megfogalmazott felvetést, hogy „töltsék fel”, azaz bővítsék ki az alkotmánybíróság létszámát a konzervatív bírók „kiegyensúlyozására”. Elizabeth Warren, massachusettsi demokrata párti szenátor ehhez csatlakozva kijelentette: minden megoldás szóba jöhet.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap még több légvédelmi fegyvert kért támogatóitól a hétvégi orosz támadások nyomán.
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok mindenben megegyeznek az orosz elképzelésekkel, de a mélyállam megakadályozhatja a végrehajtásukat – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Véget értek Miamiban az amerikai és ukrán tárgyalók közötti, Oroszországgal kötendő békeegyezményről szóló tárgyalások szombaton, de ukrán tisztségviselők szerint továbbra is megoldatlanok a biztonsági garanciák és a területi kérdések.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
Az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint valamennyi nyugati ország szankciói együttvéve – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon.
A Moldovai Köztársaság villamosenergia-átviteli rendszerének üzemeltetője bejelentette, hogy az orosz hadsereg által az Odesszai régióbeli villamosenergia-infrastruktúra elleni támadásait követően Ukrajna déli részének egy része áram nélkül maradt.
szóljon hozzá!