
Fotó: wikipedia
Donald Trump amerikai elnök csapatkivonást rendelt el Afganisztánból és Irakból – jelentette be Christopher Miller az Egyesült Államok ügyvezető védelmi minisztere kedden, helyi idő szerint a kora délutáni órákban.
2020. november 17., 23:342020. november 17., 23:34
2020. november 17., 23:372020. november 17., 23:37
A bejelentés szerint az Egyesült Államok január 15-ig 2500-2500 főre csökkenti a két országban állomásozó katonái létszámát. Miller közölte: a döntéssel az amerikai kormányzat célja, hogy Afganisztánban véget vessen „a nemzedékek óta tartó háborúnak”. Hangsúlyozta, hogy a döntés előtt Washington konzultált a szövetségeseivel, beleértve a NATO-vezetést és az észak-atlanti szövetség tagjait is, továbbá egyeztetett az afganisztáni kormánnyal.
Irakot 2003-ban rohanta le, miután – mint utóbb kiderült – a George W. Bush vezette amerikai kormányzat tudatosan azt a hamis indokot terjesztette a világ elé, hogy Irakban tömegpusztító fegyverek vannak. Ezért később Colin Powell, a Bush-kormány külügyminisztere bocsánatot is kért, megjegyezve, hogy az iraki háború megindítása „folt a saját becsületén” is. Donald Trump amerikai elnök 2016-ban azzal kampányolt, hogy véget vet a szerinte „vég nélküli” háborúknak. Ennek érdekében egyeztetett korábban az iraki vezetőkkel, az idén év elejétől pedig az afgán kormánnyal és a tálibok képviselőivel.
A kedden bejelentett döntésről hétfőn több amerikai médium előzetes, de meg nem nevezett forrásokra hivatkozó értesüléseket közölt, s ezek alapján többen aggodalmaikat hangoztatták. Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára kedden közleményben figyelmeztetett arra, hogy a NATO súlyos árat fizethet a túl korai csapatkivonásért. Még hétfőn este reagált a szenátus republikánus frakciójának vezetője, Mitch McConnell is, aki óva intette az elnököt az Afganisztánban és Irakban állomásozó csapatok kivonásának felgyorsításától. Mint fogalmazott: a csapatkivonás „az Egyesült Államok szövetségeseinek kárt, ellenségeinek örömet okozna”.
Marco Rubio republikánus politikus, a szenátus hírszerzési bizottságának vezetője egy interjúban arról beszélt: amiatt aggódik, hogy Afganisztánban „nagyon gyors összeomlás” következhet be.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője keddi felszólalásában élesen bírálta az Európai Parlament kisebbségvédelmi és vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát.
Az Egyesült Arab Emírségek kilép a Kőolajexportáló Országok Szervezetéből (OPEC), valamint az OPEC+ -ból is – közölte kedden az emírségek energiaügyi minisztere.
szóljon hozzá!