
Még várni kell. Donald Trump jelezte: az iráni háború még egy ideig eltart
Fotó: Facebook/Fehér Ház
Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy az iráni háború „még nem ért véget”, miközben azt állította, hogy Teherán „megállapodást akar kötni”.
2026. március 28., 11:322026. március 28., 11:32
„Még nem ért véget. Már majdnem vége, de még nem ért véget. Véget kell vetni neki” – mondta Trump egy, a floridai Miamiban megrendezett gazdasági találkozón.
Steve Witkoff amerikai különmegbízott pénteken kijelentette, hogy szerinte Irán „ezen a héten” tárgyalásokat fog folytatni Washingtonnal, miközben Donald Trump elnök megismételte azt az állítását, hogy Teherán megállapodást akar kötni.
„Úgy gondoljuk, hogy ezen a héten tárgyalásokra kerül sor, reménykedünk benne” – mondta Witkoff egy miami üzleti fórumon, amikor az iráni tárgyalásokról kérdezték.
„Van egy 15 pontos tervünk a tárgyalóasztalon. Arra számítunk, hogy az irániak válaszolnak. Ez megoldhat mindent” – mondta Witkoff.
Hozzátette:
Megjegyzései akkor hangzottak el, amikor az Egyesült Államok további 1000 katonát vezényelt a régióba.
Amikor erről a fejleményről kérdezték, Rubio azt mondta: „Trumpnak fel kell készülnie többféle vészhelyzetre.”
Trump kemény fenyegetéseket fogalmazott meg Iránnal szemben, miközben azt állította, hogy Teherán készen áll a megállapodásra és a háború befejezésére a következő hetekben.
„Iránnal kapcsolatban: őket megsemmisítjük” – mondta Trump az őt kísérő újságíróknak.
Eközben
„Megsemmisítjük a haditengerészetüket, megsemmisítjük a légierőjüket, és jelentősen megrongáljuk a rakétakilövő állásaikat is, hogy soha többé ne tudjanak ezek mögé bújni, hogy atomfegyvert szerezzenek” – mondta Rubio.
Közben legalább 10 amerikai katona megsebesült egy iráni támadásban a szaúd-arábiai Prince Sultan légitámaszponton – közölte egy amerikai tisztviselő a CNN-nel. Katonák nem haltak meg. Egy utántöltő repülőgép is megrongálódott.
Egy forrás szerint a USS George H.W. Bush repülőgép-hordozót várhatóan a konfliktus közelében lévő területen vetik be. Egyelőre nem világos, hogy csatlakozik-e a régióban már jelen lévő két amerikai repülőgép-hordozóhoz, vagy azok helyébe lép.
Közben
Az állami médiában idézett tartományi biztonsági tisztviselő szerint az amerikai és izraeli csapások pénteken legalább 20 ember életét követelték Irán nyugati részén, és több tucatnyian megsebesültek.
A Tasznim állami hírügynökség arról számolt be, hogy a csapások három különböző helyen „lakóövezeteket vettek célba”, és hogy az áldozatok között voltak gyermekek és nők is, köztük egy terhes nő.
Jiszráel Kav izraeli védelmi miniszter közölte: Izrael kirerjeszti a csapásokat minden olyan iráni létesítményre, amely szerepet játszik az Izrael népe elleni támadásokban.
Az izraeli hadsereg szombaton közölte, hogy észlelt egy Jemenből Izrael felé kilőtt rakétát.
Ez az első alkalom a háború kezdete óta, hogy az izraeli hatóságok Jemenből kilőtt rakétákat azonosítottak.
A Magen David Adom nemzeti mentőszolgálat szerint legalább egy ember meghalt és négyen könnyebb sérüléseket szenvedtek egy kazettás bombával végrehajtott támadás után Izraelben.
Irán folytatta a közeli arab államok elleni támadásokat is, az Egyesült Arab Emírségekből, Szaúd-Arábiából, Bahreinből és Kuvaitból is iráni rakéta- illetve dróntámadásokról érkezett hír szombat reggel.
A G7-ek a lakosság és a polgári infrastruktúrák elleni támadások azonnali beszüntetésére szólítottak fel
Közös nyilatkozatban szólítottak fel pénteken a G7-es országcsoport külügyminiszterei a „lakosság és a polgári infrastruktúrák elleni támadások azonnali beszüntetésére” a Közel-Keleten.
„Semmi nem indokolja, hogy szándékosan civileket célozzanak meg fegyveres konfliktusok során, vagy támadásokat indítsanak diplomáciai létesítmények ellen” – olvasható az Egyesült Államok, Németország, Kanada, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Japán, valamint az Európai Unió diplomácia vezetőjének a Párizstól mintegy ötven kilométerre található Vaux-de-Cernay-i apátságban tartott megbeszélése végén kiadott közleményben.
Az aláírók „megerősítették a Hormuzi-szorosban a szabad és biztonságos hajózás állandó helyreállításának abszolút szükségességét” is.
A találkozót követően Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter úgy vélte, hogy „nagyon széles körű konszenzus van a nemzetközi közösségen belül a hajózás szabadságának megőrzését illetően”.
„Szó sem lehet arról, hogy olyan világban éljünk, ahol a nemzetközi vizeket lezárják a hajózás előtt” – tette hozzá a G7 elnökségét idén betöltő Franciaország diplomáciai vezetője.
Jean-Noël Barrot bejelentette, a miniszterek „megegyeztek abban, hogy tartanak egy G7 külügyminiszteri találkozót a Perzsa-Öböl Menti Együttműködési Tanács külügyminisztereivel együtt”.
A Hetek találkozójának fő témája pénteken az iráni konfliktus és gazdasági következményeinek kezelése volt, de a résztvevők egyeztetnek az ukrajnai helyzetről is. A találkozóra meghívást kaptak a nagy feltörekvő országok (India és Brazília) külügyminiszterei, valamint az ukrán, a szaúdi és a dél-koreai diplomácia vezetője is.
„Határoztunk arról, hogy továbbra is támogatni fogjuk Ukrajnát a megszállóval szembeni ellenállásában” – mondta a francia külügyminiszter.
Az Országgyűlés pénteki, rendkívüli ülésén, titkos szavazással választotta meg Unger Anna politológust, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának docensét a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökévé.
Románia közbenjárt az ukrán hatóságoknál annak érdekében, hogy a kazah olajat szállító hajók – amelyek az orosz Novorosszijszk kikötőjéből a Petromidia finomítójába tartanak – ne szenvedjenek kárt Kijev katonai műveletei miatt.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön kijelentette, hogy nem aggódik egy esetleges orosz támadás miatt a NATO ellen, és igyekezett csökkenteni John Ratcliffe CIA-igazgató legutóbbi moszkvai látogatásának jelentőségét.
Donald Trump homályos válaszokat adott, amikor az iráni gazdaság megfojtására irányuló kampányáról kérdezték, és nem volt hajlandó elárulni, hogy szankciókat tervez-e kínai bankok ellen, illetve hogy megbeszélte-e a kérdést külföldi kollégáival.
Ukrán volt az a tengeri drón, amelyet Románia augusztus 20-án a Fekete-tengeren megsemmisített a Neptun Deep közelében – állította csütörtökön Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Nemkívánatos személlyé nyilvánítottak, ezért kiutasítanak egy román diplomatát Oroszországból – közölte az orosz külügyminisztérium csütörtökön.
John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) igazgatója a héten Moszkvába tett látogatása során figyelmeztette az orosz tisztviselőket, hogy ne fokozzák a feszültséget a balti NATO-tagállamokkal szemben.
A paksi atomerőmű mostanra elérte a maximális teljesítményét – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán szerda este, jelezve, hogy erről a kormányülés 12. órájában tájékoztatták.
Az Egyesült Államok kedden világszerte felfüggesztette a vízumkérelmekkel kapcsolatos időpontfoglalásokat az amerikai nagykövetségeken és konzulátusokon; a hatóságok átütemezik az interjúkat, hogy lehetőséget biztosítsanak a konzuli személyzet képzésére.
Európai NATO-tagállamok elleni orosz támadás és az Ukrajna elleni újabb mozgósítás megelőzését szolgálhatta John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) váratlan moszkvai látogatása.
szóljon hozzá!