Bírálat. Trump nekiment a NATO-nak, amiért nem támogatja az iráni rezsim elleni harcot
Fotó: U. S. Central Command
Keményen Bírálta Donald Trump amerikai elnök a NATO-t, amiért nem segít az iráni rezsim elleni katonai műveletekben. Izrael közben újabb iráni vezető megölését jelentette be.
2026. március 26., 14:282026. március 26., 14:28
Trump a közösségi médiában bírálta a NATO-tagállamokat csütörtökön.
– írta.
Egy későbbi bejegyzésében Trump most „nagyon másnak” és „furcsának” nevezte Irán tárgyalóit.
„Mégis nyilvánosan kijelentik, hogy csak „megvizsgálják a javaslatunkat”. TÉVEDÉS!!!” – írta a Truth Socialon.
„Jobb, ha hamarosan komolyan veszik a dolgot, mielőtt túl késő lenne, mert ha egyszer ez megtörténik, NINCS VISSZAFORDULÁS, és az nem lesz szép!” – tette hozzá.
Mint megírtuk, szerdán Irán külügyminisztere, Abbász Araghcsi kijelentette, hogy az országnak „jelenleg nincs szándéka tárgyalni”.
Elmondta, hogy „baráti országokon keresztül továbbítottak” üzeneteket, de ezek „sem párbeszéd, sem tárgyalás, sem semmi hasonló” nem voltak.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Irán „nagyon szeretne” megállapodást kötni, de „nem merik kimondani”, mert attól tartanak, hogy megölik őket.
Jiszráel Kac védelmi miniszter szerint Tangsziri „közvetlenül felelős volt a Hormuzi-szoros bombázásának és lezárásának terrorcselekményéért”, és „felrobbantották”.
Hozzátette, hogy számos más „magas rangú haditengerészeti parancsnokot” is megöltek.
Alireza Tangszirit 2018-ban nevezték ki az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) haditengerészetének parancsnokává.
Korábban, 2010-től az IRGC haditengerészetének parancsnokhelyettese volt.
Egy neki tulajdonított X-fiók idén március 10. óta aktív, és az iráni média is idéz a bejegyzéseiből.
Tangsziri a múltban több alkalommal is felemelte a szavát az Egyesült Államok és Izrael ellen.
Még 2019-ben azzal fenyegetőzött, hogy lezárja a Hormuzi-szorosot, ha Irán olajexportja megszakad.
Tangszirit az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma 2019-ben szankcionálta más IRGC-parancsnokokkal együtt, miután Irán lelőtt egy amerikai felderítő drónt a szoros közelében.
Amerikai forgatókönyvek az Irán elleni „végső csapásra”
A Pentagon katonai terveket dolgozott ki egy Irán elleni „végső csapásra”, amely magában foglalhatja a szárazföldi erők bevetését és egy hatalmas bombázóhadjáratot – állítja két amerikai tisztségviselő és két jól értesült forrás, akiket az amerikai Axios portál idéz.
Az információk a Washington és Teherán közötti, a háború befejezéséről szóló tárgyalások állásáról szóló bizonytalan hírek közepette érkeztek.
Az Axios szerint egyes amerikai tisztségviselők úgy vélik, hogy egy nyomasztó erődemonstráció tárgyalási előnyt jelentene az Egyesült Államok számára a béketárgyalásokon, vagy egyszerűen csak érvet adna Trumpnak, amelyre hivatkozva kihirdethetné a győzelmet.
Az Axiosnak adott interjúkban a belső megbeszélésekkel tisztában lévő tisztségviselők és források négy fő „végső csapás” lehetőséget vázoltak fel, amelyek közül Trump választhatna.
Az egyik lehetőség a Harg-sziget megszállása vagy blokádja lenne, amely Irán fő olajexport-csomópontja.
Egy másik lehetőség Larak szigetének megszállása lenne, amely segít Iránnak megerősíteni ellenőrzését a Hormuzi-szoros felett. Ez a stratégiai előőrs iráni bunkereket, teherhajókat felrobbantani képes támadó hajókat, valamint a szorosban zajló mozgásokat figyelő radarokat rejt.
A harmadik lehetőség a stratégiai jelentőségű Abu Musza-sziget és két kisebb sziget elfoglalása lenne, amelyek a szoros nyugati bejáratánál helyezkednek el, és amelyeket Irán ellenőriz, de az Egyesült Arab Emírségek is magáénak tart.
A negyedik lehetőség az iráni olajat exportáló hajók blokkolása vagy elfoglalása lenne a Hormuzi-szoros keleti részén.
Az Axios azt írja, hogy az amerikai hadsereg szárazföldi műveletekre is készített terveket Irán belterületén, azzal a céllal, hogy megszerezze a nukleáris létesítmények mélyén elrejtett, erősen dúsított uránt.
Ahelyett, hogy ilyen bonyolult és kockázatos műveletet hajtana végre, az Egyesült Államok nagyszabású légitámadásokat indíthatna a létesítmények ellen, hogy megpróbálja megakadályozni, hogy Irán valaha is hozzáférjen ehhez az anyaghoz.
Egyelőre Trump nem hozott döntést ezen forgatókönyvekről, és a Fehér Ház tisztségviselői minden lehetséges szárazföldi műveletet „hipotetikusnak” minősítenek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában pünkösdvasárnap.
Egyetlen kormánytag sem kérte, hogy járjon közben Novák Katalin korábbi köztársasági elnöknél K. Endre ügyében, és sem Orbán Viktor, sem Lévai Anikó nem kérte a közbenjárását – mondta Balog Zoltán református püspök az MTI-nek.
Ötvenöt államtitkár kinevezése jelent meg a vasárnapi Magyar Közlönyben.
Az Iránnal kötendő megállapodást „nagyrészt már letárgyalták”, és a részleteket hamarosan bejelentik – közölte Donald Trump amerikai elnök.
Dől a dominó – közölte Magyar Péter miniszterelnök a kegyelmi üggyel kapcsolatban a sajtóban megjelentekre reagálva szombaton a Facebook-oldalán.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter megpróbálta megnyugtatni a szövetségeseket az amerikai csapatok európai telepítésével kapcsolatos döntésekkel kapcsolatban.
Vlagyimir Putyin orosz elnök megtorlást ígért, miután azzal vádolta Ukrajnát, hogy halálos támadást hajtott végre egy diákkollégium ellen Kelet-Ukrajna megszállt részén.
A bukaresti Colectiv-tűz ügyében elítélt katonai tűzoltók egyikét, Antonina Radut bebörtönözték egy moldovai börtönben, ahol a román bíróságok által kiszabottnál enyhébb büntetést fog letölteni.
A görlitzi többlakásos épület összeomlása után eltűntnek nyilvánított mindkét román turista holttestét megtalálták a romok alatt – közölte a német rendőrség.
Közzétette a kegyelmi ügy dokumentumait a Sándor-palota a honlapján péntek reggel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!