
Bírálat. Trump nekiment a NATO-nak, amiért nem támogatja az iráni rezsim elleni harcot
Fotó: U. S. Central Command
Keményen Bírálta Donald Trump amerikai elnök a NATO-t, amiért nem segít az iráni rezsim elleni katonai műveletekben. Izrael közben újabb iráni vezető megölését jelentette be.
2026. március 26., 14:282026. március 26., 14:28
Trump a közösségi médiában bírálta a NATO-tagállamokat csütörtökön.
– írta.
Egy későbbi bejegyzésében Trump most „nagyon másnak” és „furcsának” nevezte Irán tárgyalóit.
„Mégis nyilvánosan kijelentik, hogy csak „megvizsgálják a javaslatunkat”. TÉVEDÉS!!!” – írta a Truth Socialon.
„Jobb, ha hamarosan komolyan veszik a dolgot, mielőtt túl késő lenne, mert ha egyszer ez megtörténik, NINCS VISSZAFORDULÁS, és az nem lesz szép!” – tette hozzá.
Mint megírtuk, szerdán Irán külügyminisztere, Abbász Araghcsi kijelentette, hogy az országnak „jelenleg nincs szándéka tárgyalni”.
Elmondta, hogy „baráti országokon keresztül továbbítottak” üzeneteket, de ezek „sem párbeszéd, sem tárgyalás, sem semmi hasonló” nem voltak.

Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Irán „nagyon szeretne” megállapodást kötni, de „nem merik kimondani”, mert attól tartanak, hogy megölik őket.
Jiszráel Kac védelmi miniszter szerint Tangsziri „közvetlenül felelős volt a Hormuzi-szoros bombázásának és lezárásának terrorcselekményéért”, és „felrobbantották”.
Hozzátette, hogy számos más „magas rangú haditengerészeti parancsnokot” is megöltek.
Alireza Tangszirit 2018-ban nevezték ki az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) haditengerészetének parancsnokává.
Korábban, 2010-től az IRGC haditengerészetének parancsnokhelyettese volt.
Egy neki tulajdonított X-fiók idén március 10. óta aktív, és az iráni média is idéz a bejegyzéseiből.
Tangsziri a múltban több alkalommal is felemelte a szavát az Egyesült Államok és Izrael ellen.
Még 2019-ben azzal fenyegetőzött, hogy lezárja a Hormuzi-szorosot, ha Irán olajexportja megszakad.
Tangszirit az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma 2019-ben szankcionálta más IRGC-parancsnokokkal együtt, miután Irán lelőtt egy amerikai felderítő drónt a szoros közelében.
Amerikai forgatókönyvek az Irán elleni „végső csapásra”
A Pentagon katonai terveket dolgozott ki egy Irán elleni „végső csapásra”, amely magában foglalhatja a szárazföldi erők bevetését és egy hatalmas bombázóhadjáratot – állítja két amerikai tisztségviselő és két jól értesült forrás, akiket az amerikai Axios portál idéz.
Az információk a Washington és Teherán közötti, a háború befejezéséről szóló tárgyalások állásáról szóló bizonytalan hírek közepette érkeztek.
Az Axios szerint egyes amerikai tisztségviselők úgy vélik, hogy egy nyomasztó erődemonstráció tárgyalási előnyt jelentene az Egyesült Államok számára a béketárgyalásokon, vagy egyszerűen csak érvet adna Trumpnak, amelyre hivatkozva kihirdethetné a győzelmet.
Az Axiosnak adott interjúkban a belső megbeszélésekkel tisztában lévő tisztségviselők és források négy fő „végső csapás” lehetőséget vázoltak fel, amelyek közül Trump választhatna.
Az egyik lehetőség a Harg-sziget megszállása vagy blokádja lenne, amely Irán fő olajexport-csomópontja.
Egy másik lehetőség Larak szigetének megszállása lenne, amely segít Iránnak megerősíteni ellenőrzését a Hormuzi-szoros felett. Ez a stratégiai előőrs iráni bunkereket, teherhajókat felrobbantani képes támadó hajókat, valamint a szorosban zajló mozgásokat figyelő radarokat rejt.
A harmadik lehetőség a stratégiai jelentőségű Abu Musza-sziget és két kisebb sziget elfoglalása lenne, amelyek a szoros nyugati bejáratánál helyezkednek el, és amelyeket Irán ellenőriz, de az Egyesült Arab Emírségek is magáénak tart.
A negyedik lehetőség az iráni olajat exportáló hajók blokkolása vagy elfoglalása lenne a Hormuzi-szoros keleti részén.
Az Axios azt írja, hogy az amerikai hadsereg szárazföldi műveletekre is készített terveket Irán belterületén, azzal a céllal, hogy megszerezze a nukleáris létesítmények mélyén elrejtett, erősen dúsított uránt.
Ahelyett, hogy ilyen bonyolult és kockázatos műveletet hajtana végre, az Egyesült Államok nagyszabású légitámadásokat indíthatna a létesítmények ellen, hogy megpróbálja megakadályozni, hogy Irán valaha is hozzáférjen ehhez az anyaghoz.
Egyelőre Trump nem hozott döntést ezen forgatókönyvekről, és a Fehér Ház tisztségviselői minden lehetséges szárazföldi műveletet „hipotetikusnak” minősítenek.
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövetet azzal vádolják, hogy tagadja Besszarábia román identitását, miután a diplomata megkérdőjelezte azokat az állításokat, miszerint a moldovaiaknak és a románoknak ugyanaz a nyelvük és ugyanaz a vallásuk.
Az amerikai haderő újabb válaszcsapást indított iráni célpontok ellen, miután találat ért egy ciprusi zászló alatt hajózó konténerszállítót a Hormuzi-szorosban – közölte az amerikai Középső Parancsnokság (CENTCOM) washingtoni idő szerint szombat este.
Megkezdődött a hírszolgáltatás fokozatos újraindítása az M1 képernyőjén, a közmédia rádiós felületein, valamint a digitális platformokon – közölte a Duna Médiaszolgáltató és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtóosztálya.
szóljon hozzá!