Huszonnégy óra alatt 225 új menedékkérőt regisztráltak az égei-tengeri görög szigeteken – közölték kedden a görög hatóságok, s ez arra utal, hogy továbbra sem szűnik a Törökországból az Égei-tengeren keresztül a görög szigetekre érkezők áradata, jóllehet előző nap az EU–török alku értelmében 202 migránst szállítottak vissza Törökországba.
2016. április 05., 16:102016. április 05., 16:10
A görög hatóságok adatai szerint múlt pénteken 339-en, szombaton 566-an, vasárnap 514-en, hétfőn 339-en érkeztek Görögországba.
Az Európai Unió és Törökország között március 18-án megkötött, az Európába tartó menekültáradat megállítását célzó megállapodás értelmében az Égei-tengeren a görög szigetekre március 20. óta érkezett, a görög hatóságok által elutasított menedékkérőket és a menedékjogi kérelem benyújtásától elzárkózó illegális határátlépőket visszaküldik Törökországba. A megegyezés értelmében az EU-tagországok ezért cserébe a tehermegosztás jegyében – egy egyelőre 72 ezer fős kontingens erejéig – legális úton átvesznek Törökországtól ugyanannyi szíriai menekültet, amennyit a görög szigetekről visszaszállítanak Törökországba.
Hétfőn megkezdődött a menekültek visszaszállítása Törökországba: három hajón összesen 202-en érkeztek meg a görög Híosz és Leszbosz szigetéről Dikili török kikötővárosba. A görög hatóságok közölték, kedden nem indítottak újabb hajókat Törökországba, mert először fel kell dolgozniuk a benyújtott menedékkérelmeket. Athén információi szerint a balkáni útvonal lezárása óta mintegy 52 ezer migráns rekedt Görögországban.
Közben Németország és Finnország után kedden Hollandiába is érkeztek szíriai menekültek Törökországból az Európai Unió és Ankara között március közepén létrejött migrációs megegyezés értelmében – közölte a hágai igazságügyi minisztérium. A tárca szóvivőjének tájékoztatása szerint a legális úton Hollandiába érkező szíriai menekültek első, harmincegy fős csoportja kedden délelőtt érkezett meg az országba. A csoport tagjainak menedékkérelmét még Törökországban elbírálták, és megállapították, hogy jogosultak nemzetközi védelemre.
A most érkezett menekülteket ideiglenesen egy befogadóállomáson helyezik el, amíg nem találnak nekik megfelelő szállást az ország területén. A holland hatóságoknak nem volt beleszólásuk abba, hogy kiket válasszanak ki a Törökországban tartózkodó szíriai menekültek közül, ezt a döntést a török szervek és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) munkatársai hozták meg – mondta a szóvivő.
Eközben a Vecernji List című horvát napilap kedden arról írt: Horvátország az Európai Bizottság (EB) terve szerint 476 szíriai menekültet vesz át Törökországtól, július 20-áig 150 migráns érkezik az országba. Miro Kovac külügyminiszter Berlinben, egy a témához kapcsolódó konferencián hétfőn arról beszélt: Zágráb betartja ígéretét, és átveszi Törökországtól a szíriai menekülteket. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a legnagyobb kihívás az lesz, hogy Horvátországban tartsák őket. Kovac szerint ugyanis a migránsok Németországba, Ausztriába, Svédországba és Hollandiába akarnak menni.
A Vecernji List értesülései szerint az átvett szíriai állampolgárokat Zágrábban és Kutinán helyezik el menekültotthonokban. Utóbbiba a veszélyeztetett csoportok kerülnek: a betegek, várandós nők vagy a kiskorúak. Az állam felkínálja a nyelvtanulás lehetőségét, és amennyiben nem tudják fedezni költségeiket, két évig teljes ellátást biztosít számukra.
A magyar–szerb zöldhatár szeptemberi lezárása óta Horvátországban 658 068 illegális bevándorlót vettek nyilvántartásba. A bródi befogadóállomáson jelenleg 113-an tartózkodnak kitoloncolásra várva, további 32 főt áthelyeztek a zágrábi Porin hotelbe, ők menedékjogi kérelmet nyújtottak be Horvátországban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!