
Szomszédolás. Az ukrán egységek közel száz orosz települést foglaltak el
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
A háború két és fél évvel ezelőtti kezdete óta Oroszország több mint 9600 rakétát és 14 ezer drónt vetett be Ukrajnában – jelentette ki kedden Olekszandr Szirszkij, az ukrán hadsereg főparancsnoka a televízióban is sugárzott sajtótájékoztatóján.
2024. augusztus 21., 08:022024. augusztus 21., 08:02
Közölte azt is, hogy az orosz határon két hete áthatoló ukránok már 28-35 kilométert nyomultak előre a Kurszki területen, és 93 települést foglaltak el. Hozzátette: Oroszország újabb csapatokat vezényel a térségbe, hogy megerősítse állásait.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden a keleti frontvonalra látogatott el, és megállapította, hogy a stratégiai fontosságú logisztikai csomópontnak számító Donyeck megyei Pokrovszknál és a közeli Toreck közelében különösen „nehéz a helyzet”.
Az ukrán hadsereg vezérkara hozzátette, hogy
Zelenszkij kedden látogatást tett Kropivnyickij egyik ipari létesítményében is, és egyebek között arról beszélt, hogy egyensúlynak kell lennie a csapatok mozgósítása és a háború megtépázta gazdaság működtetése között. Az elnök szerint az üres munkahelyek betöltése létfontosságú eszköze a katonák bérezésének, illetve annak, hogy finanszírozni tudják Ukrajna védelmi erőfeszítéseit. Kijev az idei költségvetésben 40 milliárd dollárt – a kiadások megközelítőleg felét – katonai célokra szánja.
Irina Herascsenko képviselő arról számolt be, hogy az ukrán parlament kedden jóváhagyta azt a törvényt, amely szerint mentességet kapnak azok az először szökni próbáló katonák, akik a bírósági eljárás végéig visszatérnek az állomáshelyükre.
Az eddigi egyik legnagyobb dróntámadást hajtották végre az ukránok Moszkva ellen
Az orosz légvédelem tíz ukrán támadó drónt lőtt le szerdára virradóra Moszkva közelében, „az eddigi egyik legnagyobb dróntámadási kísérletben” – állította Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester.
Az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy a drónokat állítólag a Moszkvai területen lőtték le, amikor a főváros felé tartottak.
A közösségi médiában közzétett, robbanásokról készült fotók és videók azt mutatják, hogy az éjszaka folyamán drónokat lőttek le Moszkva területén.
Az ukrán hadsereg egyelőre nem kommentálta az állítólagos támadást.
Az állítólagos támadás következtében keletkezett károkról vagy áldozatokról azonnal nem állt rendelkezésre információ.
Az ukrán erők rendszeresen hajtanak végre dróncsapásokat és szabotázsakciókat orosz területen, katonai bázisok, olajfinomítók és ipari létesítmények ellen.
Ukrajna korábban is támadta már Moszkvát drónokkal.
Kijev nem mindig vállalja a felelősséget az orosz területet ért támadásokért.
Közben Andrej Belouszov orosz védelmi miniszter a határterületek katonai biztonságának kérdéseivel foglalkozó koordinációs tanács ülésén bejelentette: Oroszország három új harccsoportot hozott létre Ukrajnával közös határrégióinak védelmére.
A harccsoportokat a Kurszki, a Belgorodi és a Brjanszki területekről nevezték el. Belouszov egyben hangsúlyozta, hogy a határterületek biztonságáról legfontosabb döntéseket személyesen hozza meg. Az orosz védelmi tárca keddi hadijelentésében közölte, hogy
Emellett az ukrán hadsereg 58 harckocsit, 27 gyalogsági harcjárművet, 50 csapatszállítót és 299 egyéb páncélozott harcjárművet vesztett.
A tárca közölte azt is, hogy orosz erők ellenőrzése alá került a Toreck agglomerációjához tartozó, fontos stratégiai csomópontnak számító Nyu Jork (oroszul: Novgorodszkoje) település.
Közel 45 ezer embert evakuálnak az Ukránok Szumi megyéből
Az ukrán hatóságok összesen 45 ezer lakos evakuálását tervezik Szumi területről – közölte Ihor Klimenko belügyminiszter ledden újságírókkal a régiót ért folyamatos támadások nyomán.
„Jelenleg mintegy 45 ezer embert kell evakuálnunk a Szumi területről, ahogyan arról a védelmi tanács döntött” – mondta Klymenko, hangsúlyozva, hogy ez nem sürgős evakuálás.
„Megpróbáljuk meggyőzni azokat az embereket, akik nem akarnak elmenni – megértjük az okaikat –, de minden gyereket evakuálnunk kell” – tette hozzá Kljmenko, megjegyezve, hogy az evakuáltakat Poltava és Kijev területére viszik.
Az Ukrajna és Oroszország északkeleti határán fekvő Szumi területet naponta érik támadások, és éppen az oroszországi Kurszki területtel szemben fekszik.
Az orosz hadsereg 115 csapásmérő, valamint álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat péntekre virradóra, az eszközök közel ötöde célba talált, többen meghaltak és megsebesültek, civil infrastrukturális létesítmények rongálódtak meg a csapásokban.
Közeledik a budapesti békecsúcs – jelentette ki a magyar miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy a 28 pontos béketerv létezésének hivatalos megerősítése után következő 2-3 hét döntő lesz.
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
szóljon hozzá!