
Fotó: Agerpres
2011. március 31., 09:282011. március 31., 09:28
A kedd este véget ért nagyszabású londoni rendezvényen – amelynek hivatalos házigazdája David Cameron brit kormányfő és William Hague külügyminiszter volt – 35 ország külügyminiszterei vettek részt. Jelen volt az ENSZ és a NATO főtitkára, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, emellett az Arab Liga és az Iszlám Országok Szervezetének delegációja is. A résztvevők egyetértésre jutottak abban, hogy Kadhafi líbiai vezető és rezsimje „teljesen elveszítette törvényességét”, és tetteiért felelősségre vonással kell számolnia. A konferencián soros elnöki rendszerben működő nemzetközi kontaktcsoport életre hívásáról is döntöttek; az elnöki teendőket „térségi és térségen kívüli” országok látják majd el. A csoport feladata a Líbia támogatását célzó nemzetközi erőfeszítések általános politikai irányítása, szoros együttműködésben az ENSZ-szel, az Afrikai Unióval, az Arab Ligával, az Iszlám Országok Szervezetével és az EU-val. A kontaktcsoport célja emellett az is, hogy fórumot teremtsen a Líbiával kapcsolatos nemzetközi válaszlépések egyeztetéséhez, valamint a nemzetközi közösség és a líbiai politikai szereplők közötti kapcsolattartáshoz. A nyilatkozat szerint a nemzetközi hadikoalíció eddigi fellépése sikeresen védett meg „számtalan civilt” Kadhafi fegyveres erőitől, és gyakorlatilag megsemmisítette Kadhafi légierejét.
London álláspontja egyébként az, hogy a Líbia ellen elfogadott ENSZ-határozat keretei között nem lehetséges a Kadhafi-ellenes felkelők felfegyverzése. Róma szintén világossá tette, hogy elzárkózik ettől a megoldástól. Közben a líbiai felkelők szénája ismét rosszul áll: a Moammer Kadhafihoz hű kormányerők támadásai miatt sietve hagyják el Brega és Rasz-el-Unúf városát, és kelet felé, Bengázi irányába hátrálnak. Az ellentámadásba lendült hadsereg harckocsikat és tüzérséget vetett be a felkelők ellen, s ez pánikot okozott a lázadók soraiban, akik kedden gyakorlatilag nem kaptak támogatást a nyugati szövetség légierejétől. Szerdára virradóra a nyugati koalíció gépei szemmel láthatóan kevesebb bevetést hajtottak végre Líbia légterében. A kormánycsapatok ezzel egy időben szorosabbra vonták az ostromgyűrűt a felkelők ellenőrzése alatt álló Miszráta városánál. A lázadók itt sem kaptak légi támogatást az amerikai harci gépektől, amelyek korábban a líbiai parti őrség három hajóját tették harcképtelenné.
Izrael úgy véli, hogy a magas rangú iráni tisztségviselők és katonai vezetők ellen folytatott célzott likvidálási művelete „káoszt” szít az iráni rezsim vezetésében.
Az ukrán nagy hatótávolságú drónok már az orosz–ukrán határtól több mint 1500 kilométerre fekvő orosz Urál-vidéket is fenyegetik – jelentette ki Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára, volt védelmi miniszter kedden a tanács ülésén.
Még néhány óráig kérhető a levélben szavazók névjegyzékébe vétele az áprilisi magyarországi országgyűlési választásra.
Miközben Irán bosszút esküdött az országot de facto vezető Ali Laridzsáni, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetője megölése miatt, egyértelművé vált, hogy a felkért országok nem kívánnak segíteni Washingtonnak.
Az iráni konfliktusra hivatkozva lemondott Joseph Kent, az Amerikai Egyesült Államok terrorizmusellenes központjának igazgatója kedden.
Amíg nincs olaj, nincs pénz: mindaddig, amíg a Barátság kőolajvezetéken nem folyik Magyarországra a kőolaj, addig Magyarország nem járul hozzá a 90 milliárdos hitelkeret megszavazásához – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter.
Ukrajna másfél hónapon belül helyreállíthatja az orosz kőolaj tranzitját Magyarország és Szlovákia felé az orosz támadásban megrongálódott Barátság vezetéken keresztül – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök António Costának, az Európai Tanács elnökén
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
szóljon hozzá!