2010. október 24., 14:412010. október 24., 14:41
A hamarosan könyv formában megjelenő, mintegy 900 oldal terjedelmű dokumentumból idézve a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung vasárnap azt írta: a Wilhelmstrasse - saját állításával ellentétben - távolról sem határolta el magát a nácik apparátusától, hanem segédkezet nyújtott annak a zsidók tervszerű megsemmisítésében. A művet szerkesztő négy történész vizsgálatai során hajmeresztő részletekre bukkant a külügyi tárca politikai levéltárában.
A szerzők egyike, Eckart Conze a hetilapnak elmondta: az 1945 májusa után terjesztett változattal ellentétben, miszerint a tárca diplomatái Hitler hatalomra jutása után azért maradtak a helyükön, hogy megakadályozzák a legrosszabb dolgokat, a levéltári anyagokból világosan kitűnik: a külügy aktívan támogatta a nácik megsemmisítő apparátusát. „A külügyminisztérium kezdettől fogva tevékenyen részt vett a zsidók üldözését, jogfosztását, elűzését és megsemmisítését célzó valamennyi intézkedésben” - mutatott rá Conze.
A történészek megtalálták például a minisztérium úgynevezett zsidóügyi osztálya vezetőjének egy útiköltség-elszámolását. Franz Rademacher a 40-es évek elején tett belgrádi és budapesti szolgálati útjának indokaként a következőt adta meg: „Zsidók likvidálása Belgrádban, továbbá megbeszélés magyar küldöttekkel Budapesten”.
A levéltári anyagokból arra is fény derült, hogy a 30-as évek közepétől a külügyi attasék kiképzésének éppúgy része volt a kötelező látogatás Hitler obersalzbergi rezidenciáján, mint a dachaui koncentrációs tábor fölkeresése.
A Der Spiegel értesülése szerint a vaskos tanulmány behatóan foglalkozik Ernst von Weizsäckerrel is, aki 1938 áprilisától kezdve államtitkári rangban szolgált a Wilhelmstrassén. A történészek megállapítása szerint ő (még mint svájci követ) kezdeményezte 1936 májusában azt az intézkedést, amellyel a náci rezsim megfosztotta német állampolgárságától Thomas Mannt. Indoklása szerint a Nobel-díjas író elleni represszióval kapcsolatban „nem merülnek fel fenntartások, miután az illető külföldön ellenséges propagandát fejtett ki a (harmadik) birodalommal szemben”. Ez volt az a döntő érv, amelynek alapján A Buddenbrook-ház és A varázshegy írója elveszítette német állampolgárságát. (A korábbi államtitkárt a háború után ötévi börtönre ítélték Nürnbergben, ahol a perben fia, a későbbi német államfő, Richard von Weizsäcker volt a védője).
A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitungnak nyilatkozó Joschka Fischer „egyre jobban szörnyülködve” olvasta a történészek tanulmányát. A korábbi külügyminisztert, aki 2005-ben maga kezdeményezte a külügyi tárca múltjának átvilágítását, különösen felháborította a külügyminisztériumban 1945-ben létrehozott „központi jogvédő osztály” szerepe, amelyet botrányosnak minősített. „Úgy tűnik, hogy ez valójában inkább a tetteseket védő osztályként működött” - fogalmazott Fischer. Ezt alátámasztó példaként említette, hogy az osztály jegyzéket készített és osztott szét a külföldön elfogatóparanccsal keresett háborús bűnösökről, így akarva megóvni őket attól, hogy olyan országba utazzanak, ahol letartóztatás és elítélés várna rájuk.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
Valós lehetősége van annak, hogy Európa orosz agresszióval néz majd szembe – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben.
Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.
Donald Trump amerikai elnök szerint nagyon rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában.
Az EU határozott, és nem akar orosz energiát importálni – közölte Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben hétfőn.
A legnagyobb francia ellenzéki párt, a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés több közepes méretű városban is az élen végzett a franciaországi helyhatósági választások vasárnapi első fordulójában.
Az izraeli hadsereg még legalább három hétig tervezi a harcot Irán ellen – közölte Efi Defrin katonai szóvivő vasárnap. Szavai szerint Iránban még ,,ezernyi célpont" van, amelyet az izraeli hadsereg támadni kíván.
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.
Vállalom, hogy ilyen felfordult világban is megőrizzük Magyarországot a biztonság és a nyugalom szigetének – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett állami ünnepségen vasárnap Budapesten.
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.