
Fredrik Reinfeldt kiemelte, hogy a megbízatások eldöntésével immár teljes körűen működhet a december elsején életbe lépő Lisszaboni Szerződés, amely 21. századira korszerűsíti az EU tevékenységét intézményes téren. A csúcsértekezlet előtt még zsákutcának látszó személyi egyeztetésekben döntő fontosságúnak bizonyult, hogy a szocialista kormányfők Ashton személyében – az utolsó pillanatban – olyan közös jelöltet tudtak állítani a főképviselői posztra, aki minden tagállam számára elfogadható volt, és megkönnyítette a döntést az elnöki pozícióról is. José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke a záró sajtótájékoztatón a csütörtöki döntés bonyolultságát illusztrálandó a Rubik-kocka kirakásához hasonlította a tárgyalásokat.
A 62 éves Herman Van Rompuyt – aki szinte a nemzetközi ismeretlenségből emelkedett idén a belga miniszterelnöki, majd nem egészen egy év alatt az uniós elnöki székbe – elsősorban kompromisszumkereső képességéért méltatják. Megválasztása után hangoztatta, hogy az unión belüli tárgyalásokon olyan hozzáállást igyekszik majd kialakítani, amely minden tagország érdekeire és érzékenységeire tekintettel van.
Az unió rövid távú céljai közül kiemelte a decemberi koppenhágai klímakonferencia sikerre vitelét és a munkahelyteremtést, hosszabb távon pedig az unió egységének és szervezettségének fokozását. Kiállt a további bővítés, valamint az unió világban játszott szerepének növelése mellett is.
| Catherine Ashton |
Az 53 éves Catherine Ashton tavaly óta az Európai Bizottság kereskedelmi felelőse, előzőleg pedig a brit Lordok Házának vezetője volt. Mostani megbízatásában alighanem jelentős szerepet játszott nemzeti és politikai (munkáspárti) hovatartozása, valamint az, hogy a gyengébb nemhez tartozik. Sajtótájékoztatóján Ashton azt hangoztatta, új munkakörében arra fog törekedni, hogy megfelelően képviselje az unió közös értékeit.
Ashton megbízatásához hivatalosan még az Európai Parlamentnek is hozzá kell járulnia, de valamennyi nyilatkozó komoly reményét fejezte ki, hogy ennek nem lesz akadálya. A svéd miniszterelnök a találkozót lezáró sajtótájékoztatón azt is bejelentette, hogy az uniós tagországok kormányait képviselő Tanács főtitkári posztját a jövőben Javier Solana főképviselő eddigi helyettese, a francia Pierre de Boissieu tölti be. Bürokratikus jellegű pozícióról van szó, de az uniós intézmény gyakorlati működésében meghatározó szerepet játszó megbízatásról. Az állam- és kormányfők elismerésüket fejezték a külügyi főképviselő posztján egy évtizedet eltöltött Solanának.
| Barack Obama amerikai elnök csütörtökön gratulált az EU két új tisztségviselőjének megválasztásához, hangsúlyozva, hogy az Egyesült Államoknak nincsen a világon az EU-nál erősebb partnere a biztonság és a jólét előmozdítása terén. A Fehér Ház sajtóhivatalának közleménye szerint Obama gratulált Herman Van Rompuy belga miniszterelnöknek ahhoz, hogy az EU első elnökévé, Catherine Ashton brit kereskedelmi EU-biztosnak pedig ahhoz, hogy az EU első kül- és biztonságpolitikai főképviselőjévé választották. Ez a két új tisztség, valamint azok a változások, amelyek a december 1-jén életbe lépő Lisszaboni Szerződéssel járnak, erősíteni fogják az Európai Uniót, és alkalmassá teszik arra, hogy az Egyesült Államok még erősebb partnerévé váljon – tartalmazza az amerikai elnök állásfoglalása. Obama kifejezte azon reményét, hogy szoros együttműködést tud majd kialakítani Van Rompuy elnökkel és Ashton főképviselővel, valamint José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével és új kabinetjével. Hozzátette, erre azért van szükség, hogy teljesíteni lehessen a november 3-i Egyesült Államok-EU csúcstalálkozón tett vállalásokat a kétoldalú, regionális és globális kihívások közös kezelésére. |
Ukrajna „hivatalosan” nem vett részt az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásában – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy Kijev kész együttműködni a körülmények feltárását szolgáló nyomozásban.
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.