
Fotó: Presidency.ro
Svédország és Finnország „pozitív lépéseket” tett a terrorizmus elleni küzdelemben, ami feltétele annak, hogy Ankara jóváhagyja NATO-tagságukat – közölte szerdán a török diplomácia vezetője a NATO-külügyminiszterek bukaresti értekezletét lezáró sajtótájékoztatón.
2022. november 30., 16:422022. november 30., 16:42
Az AFP és a Reuters tudósítása szerint Mevlut Cavusoglu elmondta: Törökország elégedetten nyugtázta, hogy a jelenlegi svéd kormány az előzőnél elkötelezettebben lép fel a terrorizmus ellen. „Törvényeket is módosítottak, ami pozitívum” – tette hozzá.
A török külügyminiszter a svéd és a finn hivatali kollégájával is tárgyalt a bukaresti értekezleten. Ezeket a találkozókat Tobias Billström svéd külügyminiszter nagyon jóknak nevezte. „Azt kell mondanom, hogy a találkozó után előrelépéseket érzékeltem” – fogalmazott a sajtótájékoztatón. Hozzátette: hamarosan Ankarába látogat, hogy ismét országa NATO-csatlakozása mellett érveljen.

Tobias Billström svéd külügyminiszter kijelentette szerdán Bukarestben, hogy országa kész hozzájárulni Európa és a világ biztonságához, amikor teljes jogú tagja lesz az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének.
Mevlut Cavusoglu ehhez azt fűzte hozzá, hogy
Törökország május óta arra hivatkozva akadályozza Svédország és Finnország NATO-csatlakozását, hogy a Kurd Munkáspárt (PKK) és más kurd csoportok harcosainak adnak menedéket – írja az Agerpres.

Svédországnak konkrét lépésekkel kell végrehajtania a Törökországnak tett vállalásait NATO-csatlakozása érdekében - jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök kedden Ankarában.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
szóljon hozzá!