Fotó: Facebook/Recep Tayyip Erdoğan
Svédországnak konkrét lépésekkel kell végrehajtania a Törökországnak tett vállalásait NATO-csatlakozása érdekében - jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök kedden Ankarában, az Ulf Kristersson svéd kormányfővel folytatott tárgyalásokat követő közös sajtótájékoztatón.
2022. november 08., 22:002022. november 08., 22:00
Erdogan kiemelte: Svédország a saját biztonsága érdekében akar NATO-tag lenni, Törökország pedig olyan Svédországot akar látni, amely támogatja Ankara biztonsági aggályainak eloszlatását.
A török államfő egyúttal hangsúlyozta: őszintén remélik, hogy a vállalásokat tartalmazó, júniusban aláírt memorandum hiánytalan végrehajtását követően megvalósul Svédország NATO-tagsága, és a török-svéd kapcsolatok szövetségi dimenzióval bővülnek.
Törökország belegyezett Svédország és Finnország NATO-tagságának támogatásába – jelentette be az észak-atlanti szövetség elnöke kedd este, miután a felek aláírták az erről szóló megállapodást a madridi NATO-csúcs keretében.
Kristersson arról beszélt, hogy az eszmecserén a Törökországgal szembeni biztonsági fenyegetésekre koncentráltak.
Kristersson Törökországnak a terrorizmussal kapcsolatos aggályaira vonatkozóan aláhúzta, hogy Svédország szeretne segíteni Törökországnak a terrorizmus elleni harcban, és különösen annak szabályozását illetően ez év végén és a jövő év elején nagy lépéseket fog tenni. Biztosította továbbá Erdogant: Svédország érti, hogy Törökország véres háborúban áll a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezettel, amelynek törökök ezrei estek áldozatául.
– nyomatékosította Kristersson.
Ankara korábban azért vétózta meg Svédország NATO-csatlakozását, mert szerinte Stockholm a török vezetés által terroristának tartott csoportokat támogat, egyebek között a PKK-t, amely 1984 óta folytat fegyveres felkelést Törökországban, és Ankara a terrorszervezet határon túli tevékenységeire is súlyos nemzetbiztonsági fenyegetésként tekint.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás