Törökország egyre kevésbé irtózik egy független kurd államtól

Törökország a többi, kurd kisebbséggel rendelkező térségbeli államhoz – Irakhoz, Szíriához és Iránhoz – hasonlóan évtizedek óta ijesztő és megakadályozandó lehetőségnek tartotta, hogy a 25-35 milliós létszámukkal a világ legnagyobb országnélküli népének számító kurdok önálló államot alapítsanak.

Ugyanakkor szakértők szerint ez a félelem az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) nevű szélsőséges iszlamista szervezet iraki offenzívája miatt erősen elillanóban van. Habár retorikailag Ankara továbbra is támogatja a síiták, szunniták és kurdok között megosztott Irak területi egységét, az már valójában nem áll érdekében – mondta Bilgay Duman, az ankarai Közel-Keleti Stratégiai Tanulmányok Központja nevű intézet munkatársa.

Ezzel szemben Duman szerint egy észak-iraki független Kurdisztán létrejötte kifejezetten jól jöhetne Ankarának, mivel így gyakorlatilag egy olyan „ütközőállam\" alakulna, amely elválasztja Törökországot az iraki vallási erőszaktól, illetve az azzal járó iszlamista fenyegetéstől.

Nem akarnak vérontást

Ankara gazdaságilag már most is profitál abból, hogy Irak északi részén az amerikai beavatkozást követően létrejött egy autonóm kurd tartomány. Az ott kitermelt olaj ugyanis döntően Törökországon keresztül jut el a világpiacra, míg az olajtermelés nyereségeinek köszönhetően fejlődő iraki Kurdisztán immár a török termékek második legjelentősebb felvevőpiacává, valamint a török befektetők kedvelt célpontjává lépett elő.  

A független Kurdisztánnal kapcsolatos félelmeket tovább enyhíti, hogy ma már a 14 milliós törökországi kurd közösség nem akar területeket kiszakítani az országból, hanem a politikai és kulturális autonómiával is kiegyezne.

Ez elsősorban a török kormány és a helyi kurd gerillaszervezet, a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) között 2012-ben indult békefolyamatnak, illetve az Ankara által a kurdoknak tett további engedményeknek köszönhető. A török parlament csütörtökön törvénycsomagot fogadott el a megbékélés jogi keretbe foglalásáról, ami megfigyelők szerint fontos lépés lehet a törökországi kurdok helyzetének rendezését illetően.

„Végre úgy tűnik, hogy lehetséges vérontás nélkül, demokratikus úton megoldani problémáinkat. A békefolyamattal a kurdok deklarálták, hogy a törökökkel akarnak élni. Azt mondják: nem akarunk elszakadni\" – mondta Zana Farquni, az isztambuli kurd intézet munkatársa. 

Miért enyhült meg Ankara?

Az ankarai kormány enyhülése mellett ebben minden bizonnyal az is szerepet játszik, hogy – a közelmúlt belpolitikai eseményei ellenére – Törökország egy stabil, fejlődő ország, egy vallási erőszakban őrlődő, szegény térségben, így Ankara szárnyai alatt több esélyük van egyéni jólétük megteremtésére.  

Ráadásul manapság már egyre kevesebb kurd lakik a hagyományos törökországi kurd területeken: csak Isztambulba kétmillióan vándoroltak be az utóbbi évtizedekben, s ezzel a nyugat-törökországi város lett a világ legnépesebb kurd települése. Mindezekkel együtt egyre valószínűbb a független Kurdisztán megalakulása. Az iraki kurd vezetés már eddig is vitában állt Bagdaddal az olajbevételek elosztásával kapcsolatban, az iraki kurd emberek pedig joggal érezhették úgy, hogy a központi kormány nem törődik velük.

Az ILIÁ előretörése pedig arra is rámutatott, hogy a kurd tartomány az ország többi részénél jóval egységesebb, szervezettebb és erősebb: miközben az iraki hadsereg katonái fejvesztve menekültek a néhány terepjárón érkező iszlamisták elől, addig az autonóm kurd védelmi erők benyomultak az irakiak által elhagyott területekre, és egyes becslések szerint mintegy 40 százalékkal kiterjesztették a kurd vezetés ellenőrzése alatt álló területet.

Nem meglepő, hogy a kurd vezetés felfüggesztette részvételét az iraki kormányban, és éppen a függetlenségre vonatkozó népszavazás kiírásán dolgozik. Bár Bagdad hevesen ellenzi a szervezkedést, Ankara vélhetően – ha nem túl látványosan is, de – akár még támogatni is fogja azt.