2008. április 15., 00:002008. április 15., 00:00
„Mind a két eset azt bizonyítja számomra, hogy a kisebbségi kérdést nemzetköziesíteni kell. Az erdélyi magyar ügy nem Románia belügye, hanem egy nemzetközileg fontos ügy” – folytatta Tõkés a Gál Kinga néppárti EP-képviselõvel közösen tartott sajtótájékoztatóján. Tõkés László szerint Tibet és Koszovó is mintaértékû eset. A Kárpát-medencei magyarok ügyét egyfajta Ahtisaari-terv keretében lehetne rendezni – tette hozzá. A képviselõ kiemelte: több esetben az erõszakos cselekmények vezettek el a megoldás megtalálásáig. „Mi erdélyiek békés úton, jogi úton, nemzetközi összefogással keressük a megoldást. De úgy látszik, hogy a világ csak akkor figyel oda igazából egy ügyre, ha vér folyik. Mi nem szeretnénk odajutni” – hangsúlyozta a képviselõ. Abban Tõkés László és Gál Kinga is egyetértett, hogy a koszovói helyzet megnehezíti a kisebbségi kérdések rendezését az uniós intézményekben. Gál Kinga szerint azok az országok, amelyek nem akarják elfogadni Koszovó függetlenségét, kifejezetten félnek minden, kisebbségekre vonatkozó utalástól. A visszalépés mindegyik uniós intézményben megfigyelhetõ – tette hozzá.
„Visszagubózás” tapasztalható: egyes országok ismét azt hangsúlyozzák, hogy a kisebbségek ügye belügy. Ez szembemegy az uniós alapelvekkel – hangsúlyozta Gál Kinga. Mindez nem hat pozitívan a magyar autonómiatörekvésekre sem – mutatott rá a néppárti képviselõ. Gál Kinga kiemelte: a koszovói szerbeknek adott önrendelkezési jog precedens lehet a Kárpát-medencei magyar közösségek számára.
MTI
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közeledik a budapesti békecsúcs – jelentette ki a magyar miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy a 28 pontos béketerv létezésének hivatalos megerősítése után következő 2-3 hét döntő lesz.
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Látogatottsági adatok