Tőkés Lászlóval is találkozott Budapesten a dalai láma

Tőkés László hangsúlyozta: erdélyi közösségünk mindenkor büszkén gondol arra, hogy Kőrösi Csoma Sándor, aki annak idején angol–tibeti szótárával elősegítette Tibet egyedülálló kultúrájának megismerését a nyugati világ számára, közülünk való volt. Hozzátette, hogy többek között ezért is tekint a legmélyebb együttérzéssel az erdélyi magyarság a Tibetben zajló kegyetlen elnyomásra.

Tőkés László alelnök Joseph Daul, az Európai Néppárt EP-frakciója elnökének alkalmi levelét is átadta a dalai lámának, melyben a néppárti képviselőcsoport nevében az elnök nagyrabecsülésükről és támogatásukról biztosította a követendő mintaképpé nőtt tibeti vallási és politikai vezetőt. Tőkés az Európai Parlament kultúrák közötti és vallási közösségekkel folytatandó párbeszédért felelős alelnöki minőségében méltatta a dalai láma – Mahatma Ghandiéhoz hasonló – erőszakmentes, de rendíthetetlen küzdelmét, amelyet hosszú évtizedek óta folytat az emberi jogok tiszteletben tartásáért és a valódi szabadság megvalósulásáért.

Az emberiség szolgálatában álló világvallások összefogásának, illetve a – keresztény – szeretetparancs európai és globális meghonosításának szükségszerűségéről szólva az EP-alelnök XVI. Benedek pápa ez irányú törekvéseit is ide kapcsolta. Tőkés támogatásáról biztosította a dalai lámát, hiszen, mint rámutatott, a kínai kommunista diktatúra továbbra is brutális eszközökkel igyekszik megtörni a tibeti nép szabadságvágyát, a kormány teljes tibeti befolyásra és hírzárlatra törekszik.

A dalai láma tömör áttekintést nyújtott a tibeti helyzetről, és arra kérte Tőkés Lászlót, hogy tegyen lépéseket egy európai parlamenti tényfeltáró bizottság tibeti látogatásáért, amennyiben a totalitárius rendszerek elleni leghatékonyabb fegyver – amiképpen az 1989-ben a Ceauşescu-rendszer elleni küzdelemben is megmutatkozott – a nyilvánosság és az átláthatóság. Tőkés László ismét meghívta Erdélybe az egyházvezetőt, és sajnálatának adott hangot, hogy idén nem láthatta vendégül Kőrösi Csoma Sándor szülőhazájában. A dalai láma is sajnálatosnak nevezte a román diplomácia elutasító magatartását, és arról biztosította Tőkést: örömmel eleget tesz meghívásának, amint a román kormány szívesen látja.

Tibet: elkerülhetetlen a politikai liberalizáció

1956-ban, amikor brutálisan vérbe fojtották a magyarok szabadságharcát, bár fizikai értelemben messze, Tibetben volt, „erős aggodalmat” érzett Magyarország iránt – közölte a dalai láma tegnap az Országházban folytatott tárgyalásait követően. Kijelentette: minden lehetséges alkalommal szót emel az alapvető emberi jogok védelmében, és az „emberi jóság” eszményét népszerűsíti.

„Tudatosítanunk kell, hogy az emberi jóság a belső béke forrása” – mondotta, és hozzátette, hogy a belső béke megteremti azt a – szeretetre és kölcsönös tiszteletre épülő – (fele)baráti viszonyulást, amelyet az emberek elvárnak. Kína Tibet-politikáját keményvonalasnak minősítette. Szerinte a kínai vezetőknek előbb-utóbb be kell látniuk, hogy el kell kezdeniük egy „bizonyos szintű politikai liberalizációt”, különben elvesztik a világ bizalmát. „Én optimista vagyok” – mondta, és kifejezte, reménye szerint visszatérhet majd Tibetbe és kínai útlevele lesz. Kifejtette, olyan megoldásra kell törekedni, amely a tibeti nép és Kína számára egyaránt elfogadható. Azt üzente a magyaroknak: legyenek optimisták, dolgozzanak keményen, és problémáikat meg tudják oldani.