Tőkés: szélárnyékba került a kisebbségi kérdés Európában

Az Autonómia és stabilitás Európában című keddi rendezvényen elhangzott véleménye szerint a diszkrimináció tilalmának elve, illetve a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek emberi jogainak védelme csak felületi kezelését jelenti a kisebbségek valós problémáinak. „Ezek legfeljebb lassítani képesek a kisebb nemzeti közösségek rohamos identitásvesztését és drámai pusztulását\" – idézte az EP-képviselőt az MTI.

Tőkés Brüsszelben kiemelte, hogy Andreas Gross, az Európa Tanács képviselőjének korábbi jelentése már címében is megfogalmazza az autonómia és stabilitás közötti szoros összefüggést, amikor „az autonóm régiók pozitív tapasztalatairól mint az európai konfliktusmegoldás ihletforrásáról\" értekezik. Az erdélyi képviselő úgy vélte: a migrációs válság közepette „szélárnyékba került\" a kisebbségi kérdés; Európa nagyobb figyelmet szentel az idegenből jövő bevándorlók jogainak, mint az azok számát többszörösen meghaladó, saját kisebbségeihez tartozó polgárok érdekeinek. Tőkés szerint az uniónak elsődleges feladata lenne, hogy a saját polgárainak képviseletét ellássa és jogait biztosítsa.

Tőkés László felhívta a figyelmet arra, hogy magyar vonatkozásban a közösségi kisebbségvédelem kérdése – ha lehet – még égetőbb, hiszen az Európai Unió legnépesebb, féltucatnyi országban szétszóródott nemzeti kisebbségről van szó. „Ha a csaknem száz éve tartó kisebbségi állapotban belátható időn belül nem áll be gyökeres fordulat, a Kárpát-medence országainak kivesző etnikai kisebbségei sorába kerül a magyar\" – húzta alá az egykori királyhágómelléki református püspök. Hozzátette, ezen törekvésébena magyarság természetesen messzemenően tiszteletben tartja azon országok területi integritását, amelyekben él.

Tőkés László párhuzamot vont a kisebbségek ügyének rendezése és a balkáni háború között. Véleménye szerint a délszláv háború közvetett figyelmeztetés volt arra nézve, hogy az Európai Unión belül és annak szomszédságában békés tárgyalások és kölcsönös megegyezések útján kell keresni az etnikai, kisebbségi ellentétek megoldásának útját. „Ezen a téren mind a volt kommunista országokban, mind európai viszonylatban szemlélet- és rendszerváltozásra van szükség\" – jelentette ki.

Gál Kinga, a Fidesz-KDNP EP-képviselője beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy az unió csak a csatlakozási folyamat alatt fogalmaz meg elvárásokat a kisebbségeket érintő kérdésekben a tagjelölt országgal szemben, később már nem tulajdonít jelentőséget betartásuknak. „Európa ajtaja csak résnyire nyitott a kisebbségek előtt, de ezt az ajtót teljesen ki kell nyitni azért, hogy minden európai polgár otthon érezhesse magát benn\" – fogalmazott.

Gál Kinga véleménye szerint az Európa Tanács által használt objektív szempontokat használó mérőszámra, általánosan használható uniós norma bevezetésére lenne szükség az egyes nemzeti kisebbségek, európai hagyományokkal rendelkező közösségek érdekeiért folytatott küzdelemben.