KITEKINTŐ – A németországi tartományi választások eredményei azt mutatják, hogy az Alternatíva Németországnak (AfD) párt előretörésével a német politikai rendszer normalizálódik, a jobboldal is többosztatúvá vált, Angela Merkel menekültpolitikáját pedig a szavazók többsége támogatja, még akkor is, ha nem a kancellár pártjára, a CDU-ra szavazott, ez pedig megerősíti a Merkel helyzetét, de csak rövid távon – foglalta össze a vasárnapi választások tanulságait Gero Neugebauer német politológus, a berlini Freie Universität kutatója.
2016. március 16., 13:472016. március 16., 13:47
A kancellárnak szerinte hosszabb távon el kell érnie, hogy rendezettebbé váljon a menekültügyi helyzet, és ne keletkezzenek társadalmi feszültségek.
Az AfD bekerült a körforgásba
A tekintélyes politikai elemző hétfőn Berlinben egy sajtóbeszélgetésen az AfD előretörésével kapcsolatban megállapította, hogy a fejlemény a német pártrendszer „normalizálódását, európaizálódását\" jelzi, azt mutatja, hogy a jobbközép néppárttól – a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségtől – jobbra helyet követel magának egy új erő, és így a baloldal után a jobboldal is többosztatúvá lesz. Ez a folyamat számos európai országban már lezajlott.
„A CDU/CSU az AfD megjelenésével ugyanazt a folyamatot éli át, mint a balközép néppárt, a szociáldemokrata párt (SPD), a nyolcvanas években a Zöldek, majd az ország újraegyesítése után a Baloldal megjelenésével\" – tette hozzá. Az AfD kilátásairól szólva rámutatott, hogy a párt már a 16-ból 8 tartományi parlamentben rendelkezik képviselettel, vagyis egyre inkább a politikai rendszer részévé válik, politikusai szolgálati autóval és sok egyéb kiváltsággal rendelkezve az eddiginél nehezebben tudnak majd agitálni a politikai elit ellen.
A nagypolitika még várat magára
Vélekedése szerint azonban a párt csak akkor válhat országos jelentőségű és állandó tényezővé, ha a szövetségi parlamentben (Bundestag) is képviseletet szerez, ehhez a sikerhez azonban az eddigi tapasztalatok szerint teljesülnie kell legalább három feltételnek. Először is egységes vezetésre van szükség, ami az AfD-nél nincsen, mert 4-5 irányzat harcol egymással, köztük egy keresztény-ultakonzervatív szárny és egy konzervatív liberális csoportosulás, amely a gazdaságpolitikára összpontosít. A pártnak így egyelőre nincs egységes arculata.
Másodszor egyetértésre van szükség a vezetés és a tagság között az alapvető tartalmi kérdésekben, és az AfD-nél ez a feltétel sem teljesül, mert a szövetségi kormány menekültpolitikája és Európa-politikája, valamint a génmanipuláció elutasításán kívül nincs közös, és a pártot a vetélytársaitól megkülönböztető álláspont egy területen sem.
A harmadik feltétel a társadalmi véleményáramlatok érzékelése, becsatornázása és képviselete. Ebben az AfD kiválóan teljesít, korábban az euróválság kezelése körüli elégedetlenségből, most a menekültválság miatti elégedetlenségből tudott tőkét kovácsolni. Gero Neugebauer tévedésnek tartja az AfD számos vezető politikusának azon megállapítását, hogy egy új néppártot hoztak létre. Az AfD inkább csak a közepesen képzett, dolgozó, státusának elvesztésétől félő, elbizonytalanodott középosztály, azon belül pedig a „férfiak pártja\".
Merkel helyzete rövid távon erősödött
Angela Merkel kancellár, CDU-elnök helyzetéről szólva hangsúlyozta, hogy a Baden-Württembergben, Rajna-vidék–Pfalzban és Szász-Anhaltban vasárnap rendezett tartományi törvényhozási (Landtag-) választás eredményei azt mutatják, hogy a szavazáson résztvevők többsége támogatja a kancellár menekültpolitikáját, „csak éppen nem mind a CDU-ra szavaztak\". Baden-Württembergben és Rajna-vidék–Pfalzban a CDU ellenzékből indult és a listavezetők a Merkel-féle menekültpolitika bírálatával próbáltak szavazókat szerezni. Ezzel a „Janus-arcú\" politikával egyikük sem tudott nyerni, ezért a pártelnök-kancellár joggal érvelhet a párton belüli vitákban azzal, hogy nem jár jól, aki szembefordul vele – vélekedett Gero Neugebauer.
„Angela Merkel helyzete mindennek révén megerősödött, de csak rövid távon. A hosszabb távú stabilizációhoz el kell érnie, hogy belföldön rendezettebbé váljék a menekültügyi helyzet és ne keletkezzenek társadalmi feszültségek, például ne alakuljon ki a rendszerint bérlakásban élő németek alacsonyabb jövedelmű rétegében az az érzés, hogy versenyezniük kell a menekültekkel a megfizethető bérlakásokért\" – mondta az elemző. Hozzátette, választási sikerre is szükség lesz, leginkább 2017 májusában – négy hónappal a Bundestag-választás előtt – az ország legnépesebb tartományában, Észak-Rajna–Vesztfáliában, ahol a CDU-nak ellenzékből le kell győznie az SPD-t, különben a párt számos politikusában aggodalmak ébredhetnek saját jövőjüket illetően, ami súlyos feszültséghez vezethet és megkérdőjelezheti Angela Merkel pozícióját.
Gero Neugebauer a menekültválság európai uniós vetületéről szólva kifejtette: meglehet, hogy egyes tagállami vezetők a német kancellár gyengüléseként értelmezik majd a vasárnapi választási eredményeket, ez azonban Angela Merkelt hidegen hagyja majd, hiszen az uniós színtéren egyébként is „viszonylag elszigetelt\", ezért nem számít neki, hogy ki mit gondol a Landtag-választásokról.
Bálint Marcell/ MTI
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!