
Bahrein, Szaúd-Arábia, Egyiptom és az Egyesült Arab Emírségek megszakította hétfőn diplomáciai kapcsolatait Katarral.
2017. június 05., 13:512017. június 05., 13:51
2017. június 05., 13:532017. június 05., 13:53
Bahrein a többi között azzal vádolja Katart, hogy a terrorizmust támogatja és beavatkozik a belügyeibe. Bahrein szerint
A külügyminisztérium tájékoztatása szerint a bahreini nagykövetséget Dohában 48 órán belül bezárják, és ennyi idő áll rendelkezésre a katari diplomatáknak is Bahrein elhagyására.
Az állami hírügynökség rövid közleménye szerint Bahrein a légi és a tengeri összeköttetést is megszakítja Katarral, állampolgárait pedig felszólította, hogy 14 napon belül hagyják el a szomszédos államot.
Szaúd-Arábia nemzetbiztonsági okokra hivatkozva szakította meg a diplomáciai kapcsolatokat, valamint a földi, a légi és a tengeri összeköttetést Katarral. A szaúdi állami hírügynökség hozzátette:
Rijád arra sürgette a „baráti” országokat, hogy cselekedjenek hasonlóképpen. Bejelentette azt is, hogy kivonják a katari erőket a jemeni polgárháborúban harcoló szaúdi vezetésű katonai koalícióból.
A másik két ország közül Egyiptom azzal indokolta a diplomáciai kapcsolatok megszakítására vonatkozó döntését, hogy Katar terrorszervezeteket támogat, köztük az Egyiptomban betiltott Muzulmán Testvériség mozgalmat. A külügyi tárca közleménye szerint nemzetbiztonsági érdekekből lezárják az észak-afrikai ország légterét és kikötőit a katari áru- és utasforgalom előtt.
A WAM helyi hírügynökség szerint a katari diplomatáknak 48 órát adtak az Egyesült Arab Emírségek elhagyására, mivel – az indoklás szerint – „terrorista, szélsőséges és felekezeti szervezeteket támogatnak, pénzelnek”.
Doha ugyanis azt állította május végén, hogy hackerek vették át az irányítást hírügynöksége felett, és a katari emírnek tulajdonított hamis híreket közöltek Iránról és Izraelről. A környező államok haragosan reagáltak, blokkolva a katari székhelyű médiát, a többi között a dohai al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió műsorát is.
Katar szerint igazságtalan és megalapozatlan, hogy az arab országok megszakították vele a diplomáciai kapcsolatokat, és hazugságkampánnyal igyekeznek gyámság alá helyezni – közölte hétfőn a közel-keleti emírség külügyminisztériuma.
A tárca közleménye szerint Katar, amely tagja az Öböl Menti Együttműködési Tanácsnak, elkötelezett a szervezet alapokmányának betartása mellett, tiszteletben tartja más országok szuverenitását, és nem avatkozik azok belügyeibe.
Ez utóbbival kapcsolatban kiemelték, megtesznek minden szükséges ellenintézkedést annak érdekében, hogy a történtek ne legyenek hatással az ország gazdaságára és a lakosok életvitelére. Ezzel összefüggésben egyben sajnálattal szóltak arról, hogy Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein is lezárta a vele szomszédos határokat és légtereket.
Katar apró félszigeten fekszik az öböl nyugati partján, szárazföldön csak Szaúd-Arábia felől érhető el.
Rex Tillerson amerikai külügyminiszter arra szólította el a Perzsa-(Arab-)öböl menti térség országait, igyekezzenek rendezni nézeteltéréseiket és maradjanak egységesek. Az ausztráliai Sydneyben tartózkodó politikus hangsúlyozta, a feleket arra bátorítja, tárgyalóasztal mellett vitassák meg nézeteltéréseiket. A washingtoni diplomácia vezetője egyben felajánlotta, kész közvetíteni a felek között. Mint mondta, fontos hogy egységes maradjon az Öböl Menti Együttműködési Tanács.
Hozzátette: véleménye szerint a kialakult konfliktus nem befolyásolja jelentősen a térségbeli, valamint az egész világon megvalósuló terrorizmus elleni küzdelmet.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap még több légvédelmi fegyvert kért támogatóitól a hétvégi orosz támadások nyomán.
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok mindenben megegyeznek az orosz elképzelésekkel, de a mélyállam megakadályozhatja a végrehajtásukat – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Véget értek Miamiban az amerikai és ukrán tárgyalók közötti, Oroszországgal kötendő békeegyezményről szóló tárgyalások szombaton, de ukrán tisztségviselők szerint továbbra is megoldatlanok a biztonsági garanciák és a területi kérdések.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
Az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint valamennyi nyugati ország szankciói együttvéve – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon.
A Moldovai Köztársaság villamosenergia-átviteli rendszerének üzemeltetője bejelentette, hogy az orosz hadsereg által az Odesszai régióbeli villamosenergia-infrastruktúra elleni támadásait követően Ukrajna déli részének egy része áram nélkül maradt.
szóljon hozzá!