Hirdetés

Több mint száz megállapodás született Ukrajna támogatására, Stoltenberg szerint a NATO koordinálja majd az ország támogatását

Újjáépítés. Svenja Schulze német miniszter szerint cégekkel és kormányokkal is megállapodásokat kötöttek Ukrajna támogatására •  Fotó: Facebook/Svenja Schulze

Újjáépítés. Svenja Schulze német miniszter szerint cégekkel és kormányokkal is megállapodásokat kötöttek Ukrajna támogatására

Fotó: Facebook/Svenja Schulze

Több mint száz megállapodást kötöttek az Ukrajna támogatására szervezett berlini nemzetközi újjáépítési konferencián – közölte szerdán Svenja Schulze német fejlesztési miniszter a kétnapos rendezvény zárónapján.

Hírösszefoglaló

2024. június 13., 08:592024. június 13., 08:59

2024. június 13., 09:012024. június 13., 09:01

A miniszter tájékoztatása szerint a cégekkel és kormányokkal kötött megállapodások egyebek között kölcsönöket tartalmaznak kisvállalkozásoknak, partnerségi programokat városoknak és szakképzési kezdeményezéseket.

Schulze szerint

Hirdetés

a berlini tanácskozáson az újjáépítés négy vetületét határozták meg: üzleti, humánerőforrási, helyi és európai uniós.

A nemzetközi újjáépítési konferenciára nagyjából 60 országból mintegy 3000 résztvevő érkezett a német fővárosba.

Nem donorkonferenciáról van szó, hanem olyan rendezvényről, amely elősegíti a politikai, gazdasági és civil szereplők kapcsolatépítését.

„Ukrajnának erős gazdaságra van szüksége, hogy át tudja vészelni a háborút és újjá tudja építeni mindazt, ami megsemmisült” – hangsúlyozta Schulze, Julija Szviridenko ukrán első miniszterelnök-helyettes és gazdasági miniszter oldalán.

Németország Ukrajnával és további 12 országgal, valamint 17 fejlesztési szervezettel szövetséget hozott létre a kis- és középvállalkozások támogatására,

amelyek az ukrán gazdaság gerincét alkotják. Az összefogás célja 4,5 milliárd euró összértékű kedvező hiteleket biztosítani az ezen körbe tartozó, munkahelyek 80 százalékát biztosító ukrán cégeknek. Korábbi programokkal együtt a hitelmennyiség így már meghaladja a 7 milliárd eurót is.

Szviridenko szintén a kis- és középvállalkozások kulcsszerepét emelte ki hazája újjáépítésében.

Schulze a német és ukrán polgármesterek tanácskozásán további partnerségeket sürgetett a városok között, hogy „minden egyes ukrán önkormányzatnak legyen legalább egy külföldi partnere”. A résztvevők soraiban jelen volt Vitalij Klicsko kijevi polgármester is.

A német-ukrán partnerségi hálózatnak több mint kétszáz helyhatósági tagja van, míg az ukrán települések összességében 2200 önkormányzattal állnak partneri viszonyban a világ 60 országában, főleg Lengyelországban, Litvániában, Németországban, Magyarországon és Romániában. Schulze rávilágított, hogy a kisebb ukrán települések nem rendelkeztek ilyennel, ezért fontos volt ezeket is bevonni Ukrajna lehetséges uniós integrációja előtt.

A konferencián elindítottak egy olyan kezdeményezést is, amely 180 ezer szakmunkás kiképzését szolgálja újjáépítési feladatokra. „Mindegy hányszor pusztítja el Oroszország a felsővezetékeket, kórházakat és épületeket, az ukránoknak meglesz a szaktudásuk és képzettségük ezek újjáépítésére” – mondta Schulze még a konferencia első napján. Az úgynevezett Szakmunkás szövetség Ukrajnáért kezdeményezésben részt vevő államok összesen több mint 700 millió eurót különítenek el erre a célra.

Közben

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerda esti brüsszeli sajtótájékoztatóján kijelentette: arra számít, hogy az észak-atlanti szövetség védelmi miniszterei csütörtökön kezdődő brüsszeli tanácskozásukon jóváhagyják azt a tervet, hogy a NATO vezesse az Ukrajnának nyújtandó biztonsági segítség és kiképzés koordinálását, amely segélycsomagunk egyik kulcseleme a hosszú távú pénzügyi kötelezettségvállalással együtt.

Elmondta, hogy a következő két nap folyamán a védelmi miniszterek felkészülnek a júliusi washingtoni NATO-csúcstalálkozóra, ahol a szövetségesek megvitatják, miként biztosíthatják Ukrajna hosszú távon kiszámítható támogatását.

A főtitkár felhívta a figyelmet, hogy az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás késlekedése a harctéren is érezteti hatását, a szövetségesek azonban ismét fokozzák támogatásukat: az Egyesült Államok a közelmúltban elfogadta a 60 milliárd dolláros segélycsomagot, Svédország, Spanyolország és Belgium egyenként több mint 1 milliárd euró új támogatást ígért, továbbá összesen 30 F-16-os vadászrepülőgépet is, Németország Patriot ütegeket, Olaszország pedig egy újabb SAMP/T légvédelmi rendszert ajánlott fel Ukrajnának.

Rámutatott, hogy

a háború kezdete óta a szövetségesek évente 40 milliárd euró katonai támogatást nyújtottak Ukrajnának.

„Ezt a támogatási szintet minimum fenn kell tartanunk, mégpedig addig, amíg szükséges”– húzta alá.

Stoltenberg elmondta azt is, hogy

a védelmi miniszteri találkozón előrelépést vár egy új védelmiipari kötelezettségvállalás terén, amelyet a washingtoni csúcstalálkozón kell, hogy a tagállami vezetők jóváhagyjanak.

„Ez lehetővé fogja tenni számunkra a hadiipari gyártás növelését, és hosszú távú keresletet jelent majd az ipar számára, emellett döntéseket hozunk annak érdekében, hogy rendelkezzünk az új védelmi terveinkben foglalt követelmények teljesítéséhez szükséges képességekkel” – jelentette ki.

Mint mondta, a védelmi miniszterek megvitatják majd Oroszországnak a NATO-országokat érintő, egyre intenzívebbé váló ellenséges akcióit – a szabotázsokat, a kibertámadásokat és a dezinformációs erőfeszítéseket is -, továbbá tárgyalnak majd a nukleáris képességeknek a jelenlegi biztonsági környezethez való folyamatos hozzáigazításáról.

A főtitkár szerint

a szövetség már jelentős előrelépést ért el a nukleáris képességek frissítésében, júniusban például Hollandia bejelentette, hogy az első F-35-ös vadászrepülőgépek készen állnak a NATO nukleáris missziójára, az Egyesült Államok pedig modernizálja európai nukleáris fegyvereit.

Rámutatott arra is, hogy Kína kulcsszerepet játszik Oroszország ukrajnai háborújának támogatásában, az Oroszország által tavaly importált mikroelektronika 90 százaléka kínai termék, és ezek olyan elektronikai berendezések, amelyek kulcsfontosságúak a rakéták, bombák és tankok gyártásához, amelyeket aztán Oroszország agressziós háborújában használ fel.

Szlovák védelmi miniszter: hazaárulás volt a vadászgépek átadása Ukrajnának, feljelentés következik
Robert Kalinák szlovák védelmi miniszter és miniszterelnök-helyettes a pozsonyi kormány szerdai ülése után bejelentette: feljelentést tesz az elődje által tavaly tavasszal Ukrajnának ajándékozott szlovák MiG–29-es vadászrepülők ügyében.
Szlovákia 2023 márciusában, Eduard Heger ügyvezető kormánya idején teljes vadászrepülőgép-állományát, 13 darab MiG–29-est, illetve egy Kub légvédelmi rendszert adott át Ukrajnának.
Jaroslav Nad akkori védelmi minisztert és a döntést is számos bírálat érte, részben az akkori ellenzéki pártok részéről, amelyek azt állították: a Heger-kabinetnek ügyvezető kormányként nem volt hatásköre ilyen fajsúlyos kérdésben döntést hozni.
Az ügyben az akkori ellenzék több alkalommal is rendkívüli parlamenti ülést indítványozott, de azok egyikét sem tartották meg a kormánypártok képviselőinek parlamenti obstrukciói miatt.
Robert Kalinák a szerdán bejelentett feljelentés okán rámutatott: Jaroslav Nad a vadászgépek elajándékozásával meggyengítette a szlovák fegyveres erőket, és ezzel az alaptörvény rendelkezéseivel ellentétes döntést hozott.
„Ilyen módon meggyengíteni a fegyveres erőket az alkotmánnyal szemben, ezt a mi politikai szótárunkban csak hazaárulásnak lehet nevezni” – szögezte le Robert Kalinák, akinek szavait a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség idézte.
Az ügyben tervezett jogi lépések megtételéről szerdán a szlovák védelmi tárca is tájékoztatta a szlovák hírügynökséget, rámutatva: az ügyvezető kormányként működő Heger-kabinetnek nem volt jogköre döntést hozni a vadászrepülők átadásáról. A tárca államtitkára, Igor Melicher ezzel összefüggésben elmondta: megpróbálták megtalálni a minisztérium dokumentumaiban azt az állítólagos jogi elemzést, amelyre a tárca akkori vezetője, Jaroslav Nad az ajándékozással kapcsolatban hivatkozott.
A miniszter Facebook-oldalán közzétett ugyan egy dokumentumot, ám sem ezt nem találták, sem arra utaló iratot, hogy ilyen szakvéleményt megrendeltek vagy készítettek volna.
„Kiderült, hogy a volt miniszter hazudott, amikor a MiG-29-es vadászrepülők Ukrajnának ajándékozása ügyében egy jogi elemzésre hivatkozott” – jelentette ki Igor Melicher.

Zelenszkij: Az orosz erők rakétacsapást mértek Krivij Rih városra, többen meghaltak
Oroszország rakétacsapást mért szerdán a kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszk megyében lévő Krivij Rih városra, az eddigi adatok szerint nyolc ember vesztette életét, és legalább 21-en sérültek meg – közölte az ukrán elnök és a belügyminiszter.
„Az orosz terror minden nap és minden órában azt bizonyítja, hogy Ukrajnának partnereivel együtt meg kell erősítenie a légvédelmet. A modern légvédelmi rendszerek képesek maximális védelmet nyújtani az embereknek, városainknak és katonai állásainknak, és a lehető legnagyobb szükségünk van rájuk” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij a Facebookon.
Krivij Rih Zelenszkij szülővárosa, az orosz erők 2022 februárja óta több csapást is mértek a településre. Az államfő közzétette az ukrán állami katasztrófavédelmi szolgálat által készített videofelvételt, amelyen rombadőlt házak, kigyulladt autók és mentést végzők láthatók, akik hordágyon hoznak ki a romok közül egy áldozatot.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint délután az ukrán légierő egy „gyors célpont” közeledését jelentette Krivij Rih felé. A helyi hatóságok nem sokkal utána arról adtak hírt, hogy légicsapás érte a várost, de részleteket nem közöltek. Később Ihor Klimenko belügyminiszter arról tájékoztatott a Telegramon, hogy nyolc ember meghalt, és legalább 21 ember megsérült, köztük két gyerek, további négy embert pedig eltűntként tartanak számon. Az orosz erők rakétatámadása a város egyik lakóövezetét érte – tette hozzá a miniszter.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. november 17., hétfő

Katonai csapás jöhet, Washington terrorszervezetté nyilvánítja a venezuelai elnökhöz köthető drogkartellt

Az Egyesült Államok ebben a hónapban külföldi terrorista szervezetnek fogja minősíteni a Cartel de los Soles kartellt, amelyet az USA szerint Nicolás Maduro venezuelai elnök és más magas rangú tisztviselők vezetnek.

Katonai csapás jöhet, Washington terrorszervezetté nyilvánítja a venezuelai elnökhöz köthető drogkartellt
Hirdetés
2025. november 17., hétfő

Trump: hozzák nyilvánosságra az Epstein-aktákat!

Donald Trump amerikai elnök felszólította a republikánus képviselőket, hogy szavazzák meg az Epstein-akták nyilvánosságra hozatalát, ezzel megfordítva korábbi álláspontját.

Trump: hozzák nyilvánosságra az Epstein-aktákat!
2025. november 16., vasárnap

Letarolta Nyugat-Európát a Claudia vihar, többen meghaltak

A Claudia vihar súlyos áradásokat, lehűlést és jelentős károkat okozott az Egyesült Királyságban és Európában – írja a hirado.hu a TheGuardian beszámolója alapján.

Letarolta Nyugat-Európát a Claudia vihar, többen meghaltak
2025. november 14., péntek

Németországban nem látják szívesen a fiatal ukrán férfiakat

A német kancellár felszólította Volodimir Zelenszkijt, hogy fékezze meg a fiatal ukrán férfiak Németországba áramlását. Friedrich Merz szerint a hadköteles ukrán férfiaknak otthon kellene maradniuk, és megvédeniük a hazájukat.

Németországban nem látják szívesen a fiatal ukrán férfiakat
Hirdetés
2025. november 14., péntek

Zelenszkij: az oroszok Cirkon hiperszonikus rakétát is bevetettek

Oroszország mintegy 430 drónt és 18 rakétát indított Ukrajna ellen, a támadás fő iránya Kijev volt; ezen felül péntek reggel az oroszok Cirkon hiperszonikus rakétát vetetek be Szumi megye ellen – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegramon.

Zelenszkij: az oroszok Cirkon hiperszonikus rakétát is bevetettek
2025. november 14., péntek

A Budapesten támadást elkövető Antifa-csoportot is a terrorszervezetek szankciós listájára vette az Egyesült Államok

Az Egyesült Államok a globális terrorszervezetek szankciós listájára vett négy európai Antifa-csoportot, közte a Budapesten is 2023-ban támadást elkövető Antifa Ostot – jelentette be csütörtökön Marco Rubio külügyminiszter.

A Budapesten támadást elkövető Antifa-csoportot is a terrorszervezetek szankciós listájára vette az Egyesült Államok
2025. november 14., péntek

Moszkva érintettsége is felmerült a Zelenszkij barátját érintő ukrán korrupciós ügyben

Az ukrán Enerhoatom állami atomenergia-monopólium köré épülő nagy korrupciós ügy gyanúsítottjai kapcsolatban állnak egy orosz tisztségviselővel, és pénzt utalhattak Oroszországba.

Moszkva érintettsége is felmerült a Zelenszkij barátját érintő ukrán korrupciós ügyben
Hirdetés
2025. november 13., csütörtök

Von der Leyen továbbra is támogatni akarja Ukrajnát

„Európa továbbra is támogatni fogja Ukrajna ellenállását, ami az elmúlt két hétben még sürgetőbbé vált, mivel Oroszország ismét támadásba lendült, a teljes ukrán energiarendszert célozva” – jelentette ki Ursula von der Leyen csütörtökön Brüsszelben.

Von der Leyen továbbra is támogatni akarja Ukrajnát
2025. november 13., csütörtök

Rubio: az Egyesült Államok elkötelezett a NATO-szövetségesek védelme iránt

Az Egyesült Államok elkötelezett a NATO-szövetségesek védelme iránt külső támadás esetén – jelentette ki szerdán Marco Rubio külügyminiszter.

Rubio: az Egyesült Államok elkötelezett a NATO-szövetségesek védelme iránt
2025. november 13., csütörtök

Trump nevét tartalmazó e-maileket hoztak nyilvánosságra az Epstein-ügy kapcsán

Az Egyesült Államok képviselőházának demokrata párti tagjai szerdán olyan e-maileket hoztak nyilvánosságra, amelyek szerintük új kérdéseket vetnek fel Donald Trump elnök és Jeffrey Epstein kapcsolatairól.

Trump nevét tartalmazó e-maileket hoztak nyilvánosságra az Epstein-ügy kapcsán
Hirdetés
Hirdetés