
Mintegy háromezer román állampolgár a külügyminisztérium támogatásával megszervezett járatokon jutott haza a közel-keleti konfliktus térségéből
Fotó: Facebook/Román külügyminisztérium
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
2026. március 10., 19:302026. március 10., 19:30
Keddi sajtótájékoztatóján Țărnea azt nyilatkozta, az 5500 személyből mintegy 3000-en a külügyminisztérium támogatásával megszervezett járatokon jutottak haza, 2500-an pedig maguk szervezték meg a hazatérésüket.
A szóvivő szerint jelenleg mintegy 5000 olyan román állampolgár helyzetét követik figyelemmel, akik konzuli segítséget kértek a román hatóságoktól. Nem mindegyikük kérte a hazaszállítását, de regisztráltak a külképviseleteken, hogy ha a helyzet megköveteli, kérhessenek segítséget a hazajutáshoz – magyarázta.
Țărnea emlékeztetett, hétfő reggel két ománi járat 273 román állampolgárt szállított haza, ugyanaznap este pedig 191-en tértek haza Romániába egy Dohából felszállt géppel. Kedden további 18 román állampolgár érkezik Rijádból és az Egyesült Arab Emírségekből az EU polgári védelmi mechanizmusa keretében Bulgária által megszervezett járatokkal.
Andrei Țărnea beszámolt arról is, hogy Izraelből 89 román állampolgárt folyamodott konzuli segítségért. Közülük 12-nek már van repülőjegye olyan kereskedelmi járatokra, amelyek a jelenlegi állás szerint felszállhatnak, heten egyelőre nem kívánják elhagyni Izraelt, hetvenen pedig támogatást kértek a hazajutáshoz.
Indonéziából, Kambodzsából és Thaiföldről 690-en kértek konzuli segítséget. Thaiföldön hozzávetőlegesen 160 olyan román állampolgár tartózkodik jelenleg, akiknek törölték a járatát – idézte az Agerpres hírügynökség a szóvivőt.

Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
szóljon hozzá!