
Berlinben azt üzenték az orosz elnöknek, hagyja abba a háborút
Fotó: Elliot Douglas
Legkevesebb százezer ember gyűlt össze vasárnap Berlinben tüntetni az ukrajnai orosz hadműveletek ellen. Hasonló tüntetést rendeztek Prágában is.
2022. február 27., 20:312022. február 27., 20:31
2022. február 27., 20:532022. február 27., 20:53
Az egyebek között szakszervezetek, egyházak, emberi jogi és környezetvédő civil szervezetek széles koalíciója által szervezett tüntetésen az eredetileg várt húszezernél nagyságrendekkel többen jelentek meg a német főváros központi, kormányzati negyedében. Az „Állítsátok meg a háborút! Békét Ukrajnának és egész Európának!” címmel meghirdetett demonstráció az utóbbi évek egyik legnagyobb szabású németországi politikai megmozdulása lett. A rendőrség becslése szerint legkevesebb százezren tüntettek.
Sok ezren ukrán zászlót vagy az ukrán nemzeti színekkel kifestett transzparenst emeltek a magasba. A transzparensek feliratain, grafikáin többnyire békét követeltek Ukrajnának vagy bírálták Vlagyimir Putyin orosz elnököt. A tüntetés fő szónoka, Frank Werneke szakszervezeti vezető – a szolgáltató szektorban dolgozók érdekeit képviselő, csaknem kétmilliós tagságú Verdi szakszervezeti szövetség elnöke – kiemelte, hogy a jelenlévők nagy száma „az ukránok iránti szolidaritás erős jele”. Hangsúlyozta, hogy a háború Ukrajna ellen nem Oroszország, hanem az orosz államfő műve, és „Putyin nem egyenlő Oroszországgal”.
Ugyanezt emelte ki a Németországi Evangélikus Egyház (EKD) Tanácsának elnöke, Annette Kurschus is, aki azt mondta, hogy az ukrán és az orosz emberek mellett is ki kell állni, és nem szabad gyűlölködni. A Brandenburgi kapunál a háború kirobbanása óta minden este tüntetést tartanak a békéért és Ukrajna mellett, szombat este pedig több más német nagyvárosban, köztük Münchenben és Frankfurtban is demonstráltak. Ezeken a megmozdulásokon néhány ezren vettek részt.
A belvárosi Vencel téren tartott tüntetést a Milion chvílek pro demokracii (Millió pillanat a demokráciáért) nevű civil mozgalom szervezte. Petr Fiala cseh kormányfő beszédében köszönetet mondott az embereknek, hogy „nyíltan kiállnak a szabad és független Ukrajna mellett”. Nagyra értékelte, hogy a világ olyan büntetőintézkedéseket foganatosított Oroszország ellen, amelyek „Vlagyimir Putyinnak is fájni fognak”. „A cseh kormány azok közé tartozik, akik a lehető legszigorúbb szankciókat szeretnék elfogadni Oroszország ellen” – szögezte le Fiala kormányfő. Szerinte Vlagyimir Putyin nem ért semmi más nyelvet, csak az „erő, a határozottság és az elszántság nyelvét”.
A tüntetés kezdetén a résztvevők – becslések szerint mintegy 30-35 ezer ember – egyperces néma csenddel emlékeztek meg a harcok ukrán áldozatairól. Felszólalt a tüntetésen Jevhen Perebijnisz prágai ukrán nagykövet is. „Harcolni fogunk, hogy Ukrajna független és demokratikus ország maradhasson” – jelentette ki a tömeghez szólva Perebijnisz, és köszönetet mondott Csehországnak, hogy „határozottan elítélte az orosz agressziót” és komoly támogatást nyújt Ukrajnának. Számos tüntető ukrán zászlókat lengetett, és a tömeg oroszellenes jelszavakat skandált.
Hasonló tüntetésre került sor vasárnap a dél-morvaországi Brünnben (Brno) is, ahol a rendőrség szerint mintegy ötezren vettek részt. Cseh vállalkozók és civil szervezetek országszerte gyűjtéseket rendeznek Ukrajna támogatására. Sajtójelentések szerint a csak a cseh vállalkozói szféra már több mint százmillió korona segélyt adott össze, a kormány szombaton pedig újabb fegyver- és nyersanyagadományt hagyott jóvá az ukránok számára.
A legfrissebb adatok szerint meghaladta az ezret a halálos áldozatok száma, míg több mint 50 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.
Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott pénteken, miután egy nappal korábban Irán felől indított drón talált el egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – jelentette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
Bírálta Irán Romániát, miután Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán arról beszélt: Bukarest komoly támogatást nyújtott az Egyesült Államoknak a perzsa állam elleni háború során.
A moldovai polgárok többsége elveti a Romániával való egyesülést – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Románia még a kereskedelmi repülőjáratok rovására is támogatta az Egyesült Államok Irán elleni katonai műveleteit – jelentette ki Mark Rutte.
Ukrajna úgy véli, hogy sikerült megszereznie a Fehér Ház támogatását egy olyan művelethez, amelynek célja, hogy Oroszországot érdemi tárgyalásokra kényszerítse – közölte a Kyiv Independent saját értesülésekre hivatkozva.
szóljon hozzá!