
Berlinben azt üzenték az orosz elnöknek, hagyja abba a háborút
Fotó: Elliot Douglas
Legkevesebb százezer ember gyűlt össze vasárnap Berlinben tüntetni az ukrajnai orosz hadműveletek ellen. Hasonló tüntetést rendeztek Prágában is.
2022. február 27., 20:312022. február 27., 20:31
2022. február 27., 20:532022. február 27., 20:53
Az egyebek között szakszervezetek, egyházak, emberi jogi és környezetvédő civil szervezetek széles koalíciója által szervezett tüntetésen az eredetileg várt húszezernél nagyságrendekkel többen jelentek meg a német főváros központi, kormányzati negyedében. Az „Állítsátok meg a háborút! Békét Ukrajnának és egész Európának!” címmel meghirdetett demonstráció az utóbbi évek egyik legnagyobb szabású németországi politikai megmozdulása lett. A rendőrség becslése szerint legkevesebb százezren tüntettek.
Sok ezren ukrán zászlót vagy az ukrán nemzeti színekkel kifestett transzparenst emeltek a magasba. A transzparensek feliratain, grafikáin többnyire békét követeltek Ukrajnának vagy bírálták Vlagyimir Putyin orosz elnököt. A tüntetés fő szónoka, Frank Werneke szakszervezeti vezető – a szolgáltató szektorban dolgozók érdekeit képviselő, csaknem kétmilliós tagságú Verdi szakszervezeti szövetség elnöke – kiemelte, hogy a jelenlévők nagy száma „az ukránok iránti szolidaritás erős jele”. Hangsúlyozta, hogy a háború Ukrajna ellen nem Oroszország, hanem az orosz államfő műve, és „Putyin nem egyenlő Oroszországgal”.
Ugyanezt emelte ki a Németországi Evangélikus Egyház (EKD) Tanácsának elnöke, Annette Kurschus is, aki azt mondta, hogy az ukrán és az orosz emberek mellett is ki kell állni, és nem szabad gyűlölködni. A Brandenburgi kapunál a háború kirobbanása óta minden este tüntetést tartanak a békéért és Ukrajna mellett, szombat este pedig több más német nagyvárosban, köztük Münchenben és Frankfurtban is demonstráltak. Ezeken a megmozdulásokon néhány ezren vettek részt.
A belvárosi Vencel téren tartott tüntetést a Milion chvílek pro demokracii (Millió pillanat a demokráciáért) nevű civil mozgalom szervezte. Petr Fiala cseh kormányfő beszédében köszönetet mondott az embereknek, hogy „nyíltan kiállnak a szabad és független Ukrajna mellett”. Nagyra értékelte, hogy a világ olyan büntetőintézkedéseket foganatosított Oroszország ellen, amelyek „Vlagyimir Putyinnak is fájni fognak”. „A cseh kormány azok közé tartozik, akik a lehető legszigorúbb szankciókat szeretnék elfogadni Oroszország ellen” – szögezte le Fiala kormányfő. Szerinte Vlagyimir Putyin nem ért semmi más nyelvet, csak az „erő, a határozottság és az elszántság nyelvét”.
A tüntetés kezdetén a résztvevők – becslések szerint mintegy 30-35 ezer ember – egyperces néma csenddel emlékeztek meg a harcok ukrán áldozatairól. Felszólalt a tüntetésen Jevhen Perebijnisz prágai ukrán nagykövet is. „Harcolni fogunk, hogy Ukrajna független és demokratikus ország maradhasson” – jelentette ki a tömeghez szólva Perebijnisz, és köszönetet mondott Csehországnak, hogy „határozottan elítélte az orosz agressziót” és komoly támogatást nyújt Ukrajnának. Számos tüntető ukrán zászlókat lengetett, és a tömeg oroszellenes jelszavakat skandált.
Hasonló tüntetésre került sor vasárnap a dél-morvaországi Brünnben (Brno) is, ahol a rendőrség szerint mintegy ötezren vettek részt. Cseh vállalkozók és civil szervezetek országszerte gyűjtéseket rendeznek Ukrajna támogatására. Sajtójelentések szerint a csak a cseh vállalkozói szféra már több mint százmillió korona segélyt adott össze, a kormány szombaton pedig újabb fegyver- és nyersanyagadományt hagyott jóvá az ukránok számára.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Robbanás történt hétfőre virradóan a belgiumi Liege egyik zsinagógája előtt, személyi sérülés nem történt, anyagi kár keletkezett – közölte rendőrségi információk alapján a La Libre Belgique című, angol nyelvű belga napilap hétfőn.
szóljon hozzá!