
Fotó: MTI
Tizenhárom év fegyházbüntetésre ítélte a terrorcselekménnyel, testi sértéssel, kényszerítéssel vádolt Budaházy Györgyöt kedden kihirdetett elsőfokú ítéletében Budapesten a Fővárosi Törvényszék. A férfit a bíróság a feltételes szabadlábra helyezés lehetőségéből is kizárta.
2016. augusztus 30., 17:052016. augusztus 30., 17:05
Budaházy György egyik társa 12 év fegyházbüntetést kapott terrorcselekmény, lopás, lőfegyverrel visszaélés miatt, négyen 10 évet, egy további pedig 9 évet kapott. Ketten kaptak két év körüli felfüggesztett szabadságvesztést, a többiek pedig 5–7 év körüli letöltendő szabadságvesztést.
Az ítélet kihirdetésére teljesen megtelt a Fővárosi Törvényszék díszterme, a hallgatóság az ítélethirdetés során többször felmorajlott, Budaházy megérkezésekor pedig tapsolt és az elsőrendű vádlott nevét skandálta.
A vád szerint a Budaházy György által létrehozott Magyarok Nyilai elnevezésű terrorszervezet 2007 és 2009 között erőszakos cselekményekkel próbálta megváltoztatni a kormánypártok politikáját és félelmet kelteni a lakosság egyes csoportjaiban. Az ítélet kihirdetésekor kisebb rendbontás történt, amikor az ügyész a fellebbezésekről kezdett nyilatkozni, a hallgatóságból pfujoltak. A bíróság folyosóján azt kiabálták, hogy „vérbíró”, „gyilkosok”, valamint Budaházy nevét skandálták.
A Jobbik közölte, igazságtalannak tartja az ítéletet. A párt szerint az elmúlt 26 év legnagyobb szégyeneként értékelte, hogy míg Budaházy Györgyöt elítélik, „addig sem a Biszku-féle kommunista vezetők, sem a rablóprivatizáció egyetlen tettese, sem egyetlen korrupt politikus, sem a 2006-os rendőrterrorért felelős Gyurcsány Ferenc és társai nem kerültek rács mögé, Vizoviczki László pedig ki tudja, honnan előteremtett negyedmilliárd forint ellenében odahaza dőzsölhet”.
A Demokratikus Koalíció (DK) alelnöke ugyanakkor üdvözölte az ítéletet. Vadai Ágnes szerint ez az első alkalom, hogy ítélet született egy szélsőjobboldali terrorista ellen, aki robbantásokkal próbálta megfélemlíteni a korábbi, baloldali kormány tagjait.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
szóljon hozzá!