2009. november 05., 15:512009. november 05., 15:51
A rüsselsheimi nagygyűlés részvevői plakátokon és transzparenseken tiltakoztak amiatt, hogy az amerikai anyavállalat nem járult hozzá az Opel eladásához. A General Motors folytatódó tulajdonlása nyomán aggodalmuknak adtak hangot az amerikai konszern által korábban kilátásba helyezett üzembezárások, illetve elbocsátások miatt. A nagygyűlésen részt vett Hessen tartomány miniszterelnöke is. Roland Koch megígérte, hogy kiáll az alkalmazottak mellett hangsúlyozva, hogy „Olyan Opelt szeretnénk, amelynek jövője van Németországban és Európában.”
Hasonló tiltakozó nagygyűlést hirdettek a többi németországi Opel-üzem alkalmazottai is. A négy németországi üzem közül a rüsselsheimi a legnagyobb gyár, ahol a több mint 25 ezer német alkalamzott közül mintegy 16 ezer dolgozik. A rüsselsheimi gyár ugyanakkor az Opel „agytrösztjének” - azaz technológiai fejlesztési központjának - számít, és szakértők szerint ennek megőrzése volt az egyik fő indoka annak, hogy a General Motors visszalépett az Opel eladásától. Az üzemi tanácsok vezetői szerint a tiltakozó megmozdulások célja, hogy felhívják a régi-új tulajdonos figyelmét: a munkavállalók nem fogadják el a General Motors „diktátumait”.A
hesseni miniszterelnök szavaiból ugyanakkor az tűnt ki: a német politikusok kénytelen-kelletlen belenyugszanak az új helyzetbe, és a General Motors döntését véglegesnek tekintik. Arra számítanak, hogy az Opel jövőjével kapcsolatban kemény és hosszadalmas tárgyalások következnek, ugyanakkor a minimális cél az, hogy mind a négy németországi üzemet és minél több munkahelyet megőrizzenek. A német kormány képviselői ismét arra szólították fel az amerikai konszern vezetőségét, hogy minél előbb terjessze elő a németországi, illetve európai leányvállalat átszervezési tervét. Értesülések szerint a General Motors Európa-szerte mintegy 10 ezer alkalmazott elbocsátást tervezi, és az antwerpeni üzem sorsa megpecsételődött.
Németország, illetve a németországi Opel-üzemek alkalmazottai mostanáig az osztrák-kanadai autóipari cég, a Magna többségi tulajdona mellett álltak ki. Korábban a General Motors is beleegyezett a részvények többségének eladásába, előzetes döntését azonban a hét elején megváltoztatta.
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.