2009. november 05., 15:512009. november 05., 15:51
A rüsselsheimi nagygyűlés részvevői plakátokon és transzparenseken tiltakoztak amiatt, hogy az amerikai anyavállalat nem járult hozzá az Opel eladásához. A General Motors folytatódó tulajdonlása nyomán aggodalmuknak adtak hangot az amerikai konszern által korábban kilátásba helyezett üzembezárások, illetve elbocsátások miatt. A nagygyűlésen részt vett Hessen tartomány miniszterelnöke is. Roland Koch megígérte, hogy kiáll az alkalmazottak mellett hangsúlyozva, hogy „Olyan Opelt szeretnénk, amelynek jövője van Németországban és Európában.”
Hasonló tiltakozó nagygyűlést hirdettek a többi németországi Opel-üzem alkalmazottai is. A négy németországi üzem közül a rüsselsheimi a legnagyobb gyár, ahol a több mint 25 ezer német alkalamzott közül mintegy 16 ezer dolgozik. A rüsselsheimi gyár ugyanakkor az Opel „agytrösztjének” - azaz technológiai fejlesztési központjának - számít, és szakértők szerint ennek megőrzése volt az egyik fő indoka annak, hogy a General Motors visszalépett az Opel eladásától. Az üzemi tanácsok vezetői szerint a tiltakozó megmozdulások célja, hogy felhívják a régi-új tulajdonos figyelmét: a munkavállalók nem fogadják el a General Motors „diktátumait”.A
hesseni miniszterelnök szavaiból ugyanakkor az tűnt ki: a német politikusok kénytelen-kelletlen belenyugszanak az új helyzetbe, és a General Motors döntését véglegesnek tekintik. Arra számítanak, hogy az Opel jövőjével kapcsolatban kemény és hosszadalmas tárgyalások következnek, ugyanakkor a minimális cél az, hogy mind a négy németországi üzemet és minél több munkahelyet megőrizzenek. A német kormány képviselői ismét arra szólították fel az amerikai konszern vezetőségét, hogy minél előbb terjessze elő a németországi, illetve európai leányvállalat átszervezési tervét. Értesülések szerint a General Motors Európa-szerte mintegy 10 ezer alkalmazott elbocsátást tervezi, és az antwerpeni üzem sorsa megpecsételődött.
Németország, illetve a németországi Opel-üzemek alkalmazottai mostanáig az osztrák-kanadai autóipari cég, a Magna többségi tulajdona mellett álltak ki. Korábban a General Motors is beleegyezett a részvények többségének eladásába, előzetes döntését azonban a hét elején megváltoztatta.
Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.