Teljes siker Lisszabonban

„Az unió kievickélt a válságból” – fogalmazott sajtótájékoztatóján Sócrates, méltatva valamennyi résztvevõ konstruktivitását. Az EU közel egy évtizede készülõ intézményes reformja – amely alkotmányos szerzõdés formájában nem bizonyult elfogadhatónak valamennyi tagország lakossága számára – így 2009-tõl akadálymentesen életbe léphet.

A reformszerzõdés a mélyebb uniós együttmûködéshez és a további bõvítéshez egyaránt szükségesnek ítélt változtatásokat végzi el a sok elemében még hatországosra szabott intézményrendszerben. A megállapodás egyebek között uniós elnöki poszt létesítését, az eddiginél nagyobb befolyású külügyi fõképviselõi pozíció megteremtését, az alapjogok szerzõdésbe foglalását tartalmazza, emellett a tagországok méreteit jobban tükrözõ, demokratikusabb döntéshozási rendszert vezetne be, beleértve a nemzeti parlamenteknek adott nagyobb befolyás lehetõségét is. Magában foglal egy védelmi jellegû záradékot, amely közös fellépést helyez kilátásba, ha valamelyik tagországot katonai támadás éri.

A szerzõdés tartalmáról már a júniusi EU-csúcson megszületett a megállapodás a 27 tagország között, most a pontos szöveget hagyták jóvá.

A lisszaboni – elvileg informális – találkozón még számos kisebb kérdésben dönteni kellett ahhoz, hogy a megállapodás megszülessék. Az elfogadott kompromisszumok szerint Olaszország az eddig tervezettnél egygyel több, összesen 73 helyet kap az új szerkezetû Európai Parlamentben. Cserében viszont megvonják az EP mindenkori elnökének szavazati jogát, amellyel ugyanakkor a parlamenti vezetõk eddig is ritkán éltek.

A legfõbb lengyel igényt azzal teljesítették, hogy megegyeztek: jegyzõkönyv formájában, tehát kötelezõ jellegûként a szerzõdéshez csatolják azt a kitételt, amely lehetõséget ad a tagállamok viszonylag kicsiny csoportjának is egyes uniós döntések idõleges elhalasztására.

Az Európai Bizottság – az EU nem választott végrehajtó szerve –„a hatékonyság növelése érdekében” csökkenteni fogja 2014-tõl biztosainak számát. Míg jelenleg minden tagállamnak van biztosi posztja, a jövõben a tagállamok számának kétharmadával lesz egyenlõ a biztosok száma.

A nemzeti parlamentek – most elõször – beleszólhatnak az EU jogszabályalkotásába. Minden nemzeti parlament meg fogja kapni az EU-törvényjavaslatokat, hogy megítélhesse, nem csorbítja-e a tervezet a nemzeti törvényhozó testület illetékességi körét. Ha a nemzeti parlamentek egyharmada kifogásolja a javaslatot, akkor visszaküldik azt átdolgozásra az Európai Bizottsághoz.

A szerzõdés értelmében a közös kül- és biztonságpolitikai képviselõ az eddiginél szabadabb kezet kap, és az Európai Bizottság alelnöke is lesz.

Beleegyezett a többi állam, hogy Bulgária az általa kívánatosnak tartott formában, evróként írhatja cirill betûkkel az eurót. Késõbb, de még a bolgár eurócsatlakozás elõtt döntenek arról, milyen formában szerepeljen a név a bolgár nyomású bankjegyeken és érméken.

José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke a hajnali sajtótájékoztatón méltatta, hogy az intézményes reformokról hat év után sikerült megállapodásra jutni.

A szerzõdést december 13-án írják alá Lisszabonban a félévet záró hivatalos állam- és kormányfõi értekezleten. Azt követõen megkezdõdhet a ratifikálási folyamat, amely a vezetõk reményei szerint jövõre le is zajlik.

Pénteki munkaülésüket a csúcstalálkozó résztvevõi már azzal töltötték, hogy megbeszéljék az unió külsõ arculatát, nemzetközi befolyását érintõ elsõ reformokat, amelyek a lisszaboni szerzõdés jóváhagyása után váltak lehetõvé. Mint José Sócrates portugál miniszterelnök kijelentette, mostantól az EU vezetõ szerepet vállal a globalizációról folytatott nemzetközi eszmecserében.

Hírösszefoglaló