Fotó: Rompres
2007. október 22., 00:002007. október 22., 00:00
„Az unió kievickélt a válságból” – fogalmazott sajtótájékoztatóján Sócrates, méltatva valamennyi résztvevõ konstruktivitását. Az EU közel egy évtizede készülõ intézményes reformja – amely alkotmányos szerzõdés formájában nem bizonyult elfogadhatónak valamennyi tagország lakossága számára – így 2009-tõl akadálymentesen életbe léphet.
A reformszerzõdés a mélyebb uniós együttmûködéshez és a további bõvítéshez egyaránt szükségesnek ítélt változtatásokat végzi el a sok elemében még hatországosra szabott intézményrendszerben. A megállapodás egyebek között uniós elnöki poszt létesítését, az eddiginél nagyobb befolyású külügyi fõképviselõi pozíció megteremtését, az alapjogok szerzõdésbe foglalását tartalmazza, emellett a tagországok méreteit jobban tükrözõ, demokratikusabb döntéshozási rendszert vezetne be, beleértve a nemzeti parlamenteknek adott nagyobb befolyás lehetõségét is. Magában foglal egy védelmi jellegû záradékot, amely közös fellépést helyez kilátásba, ha valamelyik tagországot katonai támadás éri.
A szerzõdés tartalmáról már a júniusi EU-csúcson megszületett a megállapodás a 27 tagország között, most a pontos szöveget hagyták jóvá.
A lisszaboni – elvileg informális – találkozón még számos kisebb kérdésben dönteni kellett ahhoz, hogy a megállapodás megszülessék. Az elfogadott kompromisszumok szerint Olaszország az eddig tervezettnél egygyel több, összesen 73 helyet kap az új szerkezetû Európai Parlamentben. Cserében viszont megvonják az EP mindenkori elnökének szavazati jogát, amellyel ugyanakkor a parlamenti vezetõk eddig is ritkán éltek.
A legfõbb lengyel igényt azzal teljesítették, hogy megegyeztek: jegyzõkönyv formájában, tehát kötelezõ jellegûként a szerzõdéshez csatolják azt a kitételt, amely lehetõséget ad a tagállamok viszonylag kicsiny csoportjának is egyes uniós döntések idõleges elhalasztására.
Az Európai Bizottság – az EU nem választott végrehajtó szerve –„a hatékonyság növelése érdekében” csökkenteni fogja 2014-tõl biztosainak számát. Míg jelenleg minden tagállamnak van biztosi posztja, a jövõben a tagállamok számának kétharmadával lesz egyenlõ a biztosok száma.
A nemzeti parlamentek – most elõször – beleszólhatnak az EU jogszabályalkotásába. Minden nemzeti parlament meg fogja kapni az EU-törvényjavaslatokat, hogy megítélhesse, nem csorbítja-e a tervezet a nemzeti törvényhozó testület illetékességi körét. Ha a nemzeti parlamentek egyharmada kifogásolja a javaslatot, akkor visszaküldik azt átdolgozásra az Európai Bizottsághoz.
A szerzõdés értelmében a közös kül- és biztonságpolitikai képviselõ az eddiginél szabadabb kezet kap, és az Európai Bizottság alelnöke is lesz.
Beleegyezett a többi állam, hogy Bulgária az általa kívánatosnak tartott formában, evróként írhatja cirill betûkkel az eurót. Késõbb, de még a bolgár eurócsatlakozás elõtt döntenek arról, milyen formában szerepeljen a név a bolgár nyomású bankjegyeken és érméken.
José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke a hajnali sajtótájékoztatón méltatta, hogy az intézményes reformokról hat év után sikerült megállapodásra jutni.
A szerzõdést december 13-án írják alá Lisszabonban a félévet záró hivatalos állam- és kormányfõi értekezleten. Azt követõen megkezdõdhet a ratifikálási folyamat, amely a vezetõk reményei szerint jövõre le is zajlik.
Pénteki munkaülésüket a csúcstalálkozó résztvevõi már azzal töltötték, hogy megbeszéljék az unió külsõ arculatát, nemzetközi befolyását érintõ elsõ reformokat, amelyek a lisszaboni szerzõdés jóváhagyása után váltak lehetõvé. Mint José Sócrates portugál miniszterelnök kijelentette, mostantól az EU vezetõ szerepet vállal a globalizációról folytatott nemzetközi eszmecserében.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
Bírálta Irán Romániát, miután Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán arról beszélt: Bukarest komoly támogatást nyújtott az Egyesült Államoknak a perzsa állam elleni háború során.
A moldovai polgárok többsége elveti a Romániával való egyesülést – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Románia még a kereskedelmi repülőjáratok rovására is támogatta az Egyesült Államok Irán elleni katonai műveleteit – jelentette ki Mark Rutte.
Ukrajna úgy véli, hogy sikerült megszereznie a Fehér Ház támogatását egy olyan művelethez, amelynek célja, hogy Oroszországot érdemi tárgyalásokra kényszerítse – közölte a Kyiv Independent saját értesülésekre hivatkozva.
Magyarország elhalasztott egy olyan alapvető eljárási lépést, amely elengedhetetlen az Ukrajna és Moldova által benyújtott EU-csatlakozási kérelmek előrehaladásához – közölte a brüsszeli ügyekben jártas Politicoval két uniós diplomata.
Irán hétfőn kijelentette, hogy az ENSZ nukleáris felügyeleti szervezetével való együttműködése „a jelenlegi eljárások szerint” folytatódik.
Látogatottsági adatok