
Alexander Schallenberg kancellár jelentette be a korlátozó intézkedéseket
Fotó: Osztrák kancellária
Teljes lezárás vár Ausztria lakosságára a koronavírus-járvány újabb berobbanása miatt, az országban a védőoltást is kötelezővé teszik jövő év februárjától.
2021. november 19., 12:212021. november 19., 12:21
2021. november 19., 13:262021. november 19., 13:26
A drasztikus intézkedéseket Alexander Schallenberg kancellár jelentette be pénteken. Az osztrák kormányfő sajtótájékoztatóján elmondta, hétfőtől az egész országra kiterjedő zárlatot rendelnek el, amely legalább 10, de ha szükséges, 20 napig napig tart. A korlátozás egyaránt vonatkozik az oltottakra, illetve a be nem oltottakra is. A kancellár ismertetése szerint az egész országban kötelező lesz a koronavírus elleni oltás jövő év februárjától.
A pénteken bejelentettek értelmében hétfőtől a következő korlátozások lépnek hatályba Ausztriában:
• a beltéri közösségi helyeken mindenhol kötelezővé teszik a maszkviselést, de ebből is csak az FFP2-es típus az elfogadott;
• kijárási tilalom lép életbe;
• a munkahelyeken – ha lehetséges – home office-ban kell dolgozni;
• az iskolák és az óvodák eközben nyitva maradnak, de az intézményekben is kötelező lesz a maszkviselés. A szülőknek azonban nem muszáj iskolába küldeniük a gyerekeket, a tanároknak pedig biztosítaniuk kell, hogy a diákok otthoni tanulás esetén se maradjanak le a tananyagról.
Ha bevezetik, Ausztria lehet az első olyan ország, ahol széles körben kötelezővé teszik a koronavírus elleni védőoltást. A szövetségi államban egyébként 65 százalékosz az átoltottság, az egyik legalacsonyabb Nyugat-Európában. Ugyanakkor az elmúlt hetekben szinte minden nap újabb csúcsokat döntött az újonnan regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma az országban, ahol csütörtökön 10 ezer új esetet diagnosztizáltak. A heti fertőzésszám-arány az elmúlt hetet tekintve az egyik legmagasabb Európában: 100 ezer osztrákra 991 friss megbetegedés jutott.

Szigorú kijárási korlátozásokat vezetnek be Ausztriában azok számára, akik mindeddig nem vették fel a koronavírus elleni oltást – jelentette be vasárnap Alexander Schallenberg osztrák kancellár.
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
szóljon hozzá!