Archív
Fotó: Facebook/Joe Biden
Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök kifejezte országa készségét a hadászati nukleáris támadóeszközök csökkentéséről megkötött Új START szerződés meghosszabbítására – közölte kedden a Fehér Ház.
2021. január 27., 07:402021. január 27., 07:40
A két elnök megállapodott abban, hogy a két ország tárgyalócsapata sürgősen munkába kezd, hogy a meghosszabbítást a szerződés február 5-i lejárta előtt tető alá hozza. Az Egyesült Államok és Oroszország a nap folyamán korábban diplomáciai jegyzéket váltott arról, hogy megállapodott a szerződés meghosszabbításáról. Megegyeztek abban is, hogy megvizsgálják a stratégiai stabilitásról folytatandó megbeszélések lehetőségét a fegyverzet-ellenőrzési és a felmerülő biztonsági kérdések körében.
Letette hivatali esküjét Joe Biden, az Egyesült Államok 46. elnöke szerdán Washingtonban.
A washingtoni elnöki hivatal kommünikéje szerint a fegyverzetcsökkentés kérdésén túl
– Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivőjének megfogalmazása szerint – „a fennálló orosz agresszió tükrében”.
A közlemény értelmében felvetett más aggályos kérdéseket is, beleértve
az amerikai kormányzati és egyéb célpontok ellen intézett SolarWinds hackertámadás, az amerikai katonákért Oroszország által Afganisztánban kifizetett vérdíj, a 2020-as elnökválasztásba való beavatkozás és Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus megmérgezésének ügyét.
A közösségi médiát működtető technológiai vállalatok vezetői részéről egyfajta politikai meggyőződés, de akár számítás is szerepet játszhatott Donald Trump letiltásakor – véli Varga Gergely, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója. A lapunknak nyilatkozó Amerika-szakértő szerint az erdélyi magyar k
válaszul Oroszország azon lépései ellen, amelyek vagy neki vagy a szövetségeseinek kárt okoznak. A két elnök megállapodott az átlátható kommunikáció fenntartásában.
Putyin a Kreml szerint köszöntötte Bident a hivatalba lépése alkalmából. Megjegyezte, hogy Oroszország és az Egyesült Államok kapcsolatainak normalizálása megfelelne mindkét ország, és – figyelembe véve különös felelősségüket a biztonság és a stabilitás fenntartásáért – az egész nemzetközi közösség érdekeinek.
A moszkvai tájokoztatás szerint a felek emellett megvitatták a kétoldalú és a nemzetközi kapcsolatok egyes kérdéseit, áttekintették az együttműködés lehetőségét az új koronavírusos világjárvány elleni küzdelem, valamint a kereskedelem és a gazdaság területén. Az orosz elnöki sajtószolgálat a párbeszéd gyakorlatiasnak és őszintének minősítette.
Az Új START az 1991-ben Mihail Gorbacsov akkori szovjet elnök és George H.W. Bush volt amerikai elnök által megkötött START-1 utódja. Vlagyimir Putyin orosz és Barack Obama volt amerikai elnök írta alá 2010-ben, és 2011-ben lépett hatályba. A megállapodás a rendszeresített robbanófejek számát 1550-ben, a hordozóeszközökét pedig - beleértve a rendszerbe nem állított eszközöket is – 800-ban maximalizálta. Ezek közül mindkét fél 700-at állíthat rendszerbe. Oroszország többször tett javaslatot az egyezmény meghosszabbítására. Erre az Egyesült Államok sokáig nem reagált, és felvetette Kína bevonását a tárgyalásokba. Marshall Billingslea, a Trump-kormányzat fegyverzetellenőrzéssel és a tárgyalásokkal foglalkozó különmegbízottja október végén kijelentette: elvi megállapodás született az Új START meghosszabbításáról. Akkor ezt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter cáfolta. Később Putyin orosz tett ismét javaslatot az egyezmény feltétel nélküli egyéves érvényben tartására, a feltételek újratárgyalása mellett, de azt az amerikai fél elutasította.
Ha a trumpizmus egyes elemei meg is maradnak, Donald Trumpnak január 6-a után nagyban csökkentek az esélyei, hogy még szerepet játsszon a politikában – állapította meg lapunknak Magyarics Tamás. A külpolitikai szakértőt többek között arról faggattuk, milyen rövid, illetve hosszú távú hatásai lehetnek a washingtoni Capitoliumnál történteknek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
Tizenöt év szabadságvesztésre ítéltek Oroszországban egy román állampolgárt Ukrajna javára történő kémkedés miatt.
Az azerbajdzsáni külügyminisztérium szerint két civil megsérült egy csütörtöki iráni dróntámadásban az országban.
Irán Forradalmi Gárdája csütörtökön bejelentette, hogy a Hormuzi-szoros csak az Egyesült Államok, Izrael, Európa és más nyugati szövetségesek hajói előtt van lezárva.
Az ukrán külügyminisztérium szerdán este bekérette a magyar ügyvivőt, miután Moszkva átadott Magyarországnak két, magyar–ukrán kettős állampolgárságú hadifoglyot, akiket az ukrán hadseregbe soroztak be.
Csütörtök már a hatodik nap szombat óta, hogy az Egyesült Államok és Izrael légi csapásokat mér iráni katonai célpontokra és az ország vezetői ellen.
Magyarország energiaellátásának biztonságáról egyeztet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Moszkvában Vlagyimir Putyinnal annak érdekében, hogy a krízis ellenére is rendelkezésre álljon a szükséges kőolaj- és földgázmennyisé.
Elhalasztják Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vezetőjének szerda estére tervezett teheráni temetését – közölte az iráni az állami televízió. Közben a Financial Times részleteket között az ajatollah elleni akció hátteréről.
Hazatelepítő repülőjárat indul szerdán Egyiptomból Romániába, 174 olyan utassal a fedélzetén, akik az iráni háború, illetve az abból kiterjedt közel-keleti konfliktus miatt hagyják el a térséget – nyilatkozta szerdán a román külügyminisztérium szóvivője.
A NATO légvédelmi rendszerei lelőttek egy iráni rakétát, amely Törökország légterének irányába tartott – közölte szerdán a török elnöki hivatal.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!