Az Egyesült Államok elkötelezett az európai NATO-szövetségesek biztonságának szavatolása mellett a katonai szövetség alapszerződésének 5. cikkelye szellemében, az amerikai és a román katonai kapcsolatok pedig kiválóak – jelentette ki hétfőn David Allvin vezérőrnagy, az Egyesült Államok Európában állomásozó hadereje főparancsnokságának stratégiai ügyekért felelős igazgatója.
2016. február 29., 16:582016. február 29., 16:58
2016. február 29., 17:402016. február 29., 17:40
A tábornok hétfőn a németországi Stuttgartból tartott nemzetközi telefonos sajtótájékoztatót, amelyre a Krónika is meghívást kapott. Allvin közölte: az Egyesült Államok az Európai Biztosítási Kezdeményezés (ERI) keretében fokozza katonai jelenlétét Európa középső és keleti részében, és tovább mélyíti a katonai együttműködést az érintett országokkal, illetve a többi NATO-szövetségessel. „Az Egyesült Államok kiáll a szabad és demokratikus Európa mellett\" – hangoztatta a tábornok.
Allvin szerint a megváltozott biztonságpolitikai körülmények közepette – ezzel az orosz akciókra utalt – az Egyesült Államok haderejének fokozott európai jelenléte a záloga a szövetségesek megvédésének. Mint rámutatott, a washingtoni kongresszusnak még rá kell bólintania az ERI finanszírozására – ez mintegy 3,4 milliárd dollárba kerülne –, az akcióterv öt stratégiai célkitűzés megvalósítását jelenti.
Ezek közül az első az amerikai haderő rotációs jelenlétének növelése Közép- és Kelet-Európában – ez annyit jelent, hogy folyamatosan váltják egymást az amerikai csapatok az érintett térségekben, többek között Lengyelországban és Romániában. A második célkitűzés a két- és többoldalú hadgyakorlatok számának növelése. A harmadik értelmében folyamatosan növelik az amerikai katonai felszerelések mennyiségét Európában, ez azt jelenti, hogy harckocsikat, fegyvert és muníciót is szállítanak a kontinensre. A negyedik célkitűzés értelmében javítják az európai katonai létesítmények infrastruktúráját, az ötödik pedig a szövetségesek és partnerországok katonai képességeinek növelése.
Mindennek a legfőbb célja az, hogy – többek között a légi és tengeri katonai jelenlét fokozásával is – növeljék a NATO reakcióképességét Európában az esetleges külső fenyegetésekkel szemben. Ennek érdekében várhatóan megmarad a jelenlegi, háromezer fős amerikai jelenlét a térségben, de felgyorsítják az itt állomásozó amerikai csapatok rotációját, ugyanakkor a kihívások mértékében menet közben is változhatnak a célok.
Az amerikai katonai együttműködést „fenomenálisnak\" nevezte, mint közölte, az „hihetetlen mértékben\" és „folyamatosan\" növekszik. „A cél az, hogy még tovább mélyítsük ezt a máris termékeny viszonyt\" – tette hozzá a kétcsillagos tábornok.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!