2010. január 15., 13:152010. január 15., 13:15
A Velencei Bizottság jogi véleményét az államnyelvtörvény ügyében tavaly szeptemberben Szlovákia kérte ki. A pozsonyi külügyminisztérium akkori nyilatkozata szerint azzal a céllal, hogy a nyelvtörvény értékelésében elsősorban a szakmai, s ne a politikai érvek legyenek előtérben.
A független nemzetközi szakértőkből álló Velencei Bizottságot (a Joggal a Demokráciáért Európai Bizottságot) az Európa Tanács tanácsadó szerveként 1990 májusában hozták létre. A bizottság főleg az alkotmányozás, a közjog, a választási kérdések és az alkotmánybíráskodás kérdéseivel foglalkozik, és a múltban olyan fontos kérdésekben foglalt állást, mint például a magyar státustörvény, a választójogi kódexek elvei, a bírói függetlenség, illetve a titkos CIA-repülések. Jelenleg azt vizsgálják, hogy a szlovák nyelvtörvény megfelel-e az európai normáknak.
A módosított szlovák államnyelvtörvény tavaly szeptember elsején lépett életbe. A jogszabályt a szlovákiai magyarok szervezetei és képviselői a kisebbségi jogok megnyirbálására irányuló kísérletként értékelték, és elutasították. A törvény éles vitát és komoly feszültséget váltott ki Pozsony és Budapest között is. A jogszabályt Knut Vollebaek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosa is megvizsgálta. Vollebaek szerint a jogszabály nem ellentétes az európai normákkal, de ez nem jelenti azt, hogy jó. A viták következtében a szlovák kormány végrehajtási utasításokat fogadott el, hogy a törvény értelmezése egységes legyen. A végrehajtási utasítások januárban léptek életbe.
A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja szerint a nyelvtörvény végrehajtási utasításai \"csak a törvény rossz megfogalmazásainak pontosítására, s nem a Szlovák Köztársaságban fennálló nyelvi helyzet megoldására szolgálnak\".
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd euró értékű védelmi beszerzést hagyott jóvá Ukrajna számára, az összegből többek között lég- és rakétavédelmi rendszereket, rakétákat, lőszereket és radarokat vásárolhatnak.
Egyelőre ismeretlen okból lezuhant a Magyar Honvédség egyik Gripen vadászgépe Szolnok mellett hétfő délelőtt, a pilóta katapultált, életben van.
Ukrajna „hivatalosan” nem vett részt az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásában – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy Kijev kész együttműködni a körülmények feltárását szolgáló nyomozásban.
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.