Igor Matovič június 4-én, nem sokkal éjfél előtt üzent a szlovákiai magyaroknak (archív felvétel)
Fotó: Facebook/OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti
Két nappal azután, hogy Szlovákia miniszterelnöke, Igor Matovič gesztusértékű beszédben szólította meg a felvidéki magyarokat, éles vita bontakozott ki a Magyar Közösség Pártja által megfogalmazott, s a kormányfőnek egy memorandum formájában átadott követelések körül. A trianoni évforduló kapcsán a szlovák miniszterelnök bocsánatot kért a magyaroktól „minden igazságtalanságért, amit azért kellett megéljenek, mert nem voltak hajlandók megválni az anyanyelvüktől”.
2020. június 05., 16:292020. június 05., 16:29
2020. június 05., 16:332020. június 05., 16:33
Meglepte-e az Igor Matovič szlovák miniszterelnök által Trianon centenáriumán közel száz felvidéki magyarral kezdeményezett találkozó, illetve a barátságos hangvételű, a közös magyar és szlovák történelemről és a közös jövőképkeresésről szóló miniszterelnöki beszéd tartalma? – kérdeztük Őry Pétert, a felvidéki Magyar Közösség Pártja (MKP) ügyvivő elnökét. Mint elmondta, a találkozó meghirdetése volt meglepő, hiszen ezidáig ilyen jellegű rendezvényre Szlovákiában nem került sor.
Ami a beszéd tartalmát illeti, az MKP politikusa megjegyezte, nagyrészt ezt várta a szlovák miniszterelnöktől. Szerinte voltak benne új megfogalmazások, melyek előtte nem szerepeltek a szlovák közgondolkozásban.
Hozzátette ugyanakkor, hogy a szlovák közgondolkozás az 1920 előtti Magyarországot más névvel illeti (Uhorsko), mint az utána jövőt (Madarsko). Őry Péter összességében pozitív jelenségnek nevezte a beszédet.
„A mi ügyeink megértésében vannak még tartalékok, hiszen a szlovák nyelv iskolai oktatásának metodikai változtatására szükség van, ezt jelezte a miniszterelnök úr. Hozzátette, hogy szeretné az országban tartani a magyarokat, és az érvényesülés, ügyintézés során nekik is szükségük van a jó nyelvtudásra. Ez sem tételez fel vitás kérdést, viszont az én személyes véleményem, hogy
– mondta a parlamenten kívüli MKP ügyvivő elnöke. Azon reményének adott hangot, hogy a gesztus után változások is jönnek, mégpedig a lélektanilag kiemelten fontos kérdésekben, mint például a kettős állampolgárság ügye, a kollektív bűnösség jogrendből történő kiiktatása, az önigazgatási rendszer, vagy az arányos támogatáspolitika.
Igor Matovič kormányfő csütörtökön egy interjúban azt mondta, becsapva érzi magát, miután a sajtóba kikerült a magyar párt ügyvivő testülete által megfogalmazott memorandum. Az MKP képviselőinek lépése, a magyarság radikális igényeit tartalmazó memorandum átadása a feléjük nyújtott kéz leköpése – mondta a szlovák miniszterelnök. Hozzátette: el sem olvasta a memorandumot.
A kormányfő egyébként június 4-én, nem sokkal éjfél előtt üzent a szlovákiai magyaroknak a közösségi hálón a trianoni döntés századik évfordulóján. „Kedves barátaim, akiknek őszintén számít a békés szlovák–magyar együttélés Szlovákiában – őszintén bocsánatot akarok kérni minden igazságtalanságért, amit azért kellett megélnetek, mert nem voltatok hajlandóak megválni az anyanyelvetektől. Egyúttal megértést kérek tőletek azon szlovákok számára a múltból, akik hasonló okokból szenvedtek főleg a 19. század második felében a Magyar Királyságban” – írta Matovič.
Kolek Zsolt, a felvidéki Ma7.sk hírportál rovatvezetője a Krónika megkeresésére inkább marketinghúzásnak nevezte a kormányfő gesztusértékű kezdeményezését. „A februári választáson a Matovič vezette Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OĽaNO) mozgalomra több tízezer magyar adta a voksát. Ezzel egyidejűleg 1990 óta először nem jutott be a pozsonyi parlamentbe olyan párt, amelynek támogatói legalább nagyrészt magyarok voltak. A felvidéki magyar érdekképviselet az elmúlt hónapokban tovább atomizálódott, s azóta sem indultak el egyértelmű folyamatok az egységesülés irányába.
– fogalmazott az újságíró. Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a találkozóra nem hívták meg a szlovák média képviselőit. így a másnapi szlovák nyelvű sajtóban – már ahol egyáltalán reagáltak az eseményre – azt emelték ki, hogy a kormányfő titokban találkozott a magyarokkal, hogy példátlan engedményeket adjon nekik. A Magyar Közösség Pártja által megfogalmazott memorandumot, amelyben a közösség megoldatlan problémáira hívták fel a figyelmet, s a találkozón átadták a kormányfőnek, a szlovák közbeszédben szitokszóvá vált autonómia követelésével azonosították. Kolek Zsolt szerint
A rovatvezető kiemelte: a szlovákiai magyar politikában újra születőben van a két háború közötti Csehszlovákiában a kormánypártokkal együttműködő irányzat, az aktivizmus, amely a felvidéki magyar pártok helyére akar benyomulni a politikai térbe. „Ez arra sarkallja a magyar pártokat, de még az elnökcsere után új irányt kereső Most-Hidat is, hogy határozottabban fogalmazzák meg a követeléseiket, ami a szlovák közvéleményből várhatóan fokozódó ellenérzést vált ki – azzal fenyeget, hogy a szlovákiai politikában újra előkerül a magyar kártya. Ráadásul a felvidéki magyar közösség elleni nacionalista támadások beárnyékolhatják az előző években kiegyensúlyozott szlovák-magyar államközi kapcsolatokat is” – véli Kolek Zsolt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hazatelepítő repülőjárat indul szerdán Egyiptomból Romániába, 174 olyan utassal a fedélzetén, akik az iráni háború, illetve az abból kiterjedt közel-keleti konfliktus miatt hagyják el a térséget – nyilatkozta szerdán a román külügyminisztérium szóvivője.
A NATO légvédelmi rendszerei lelőttek egy iráni rakétát, amely Törökország légterének irányába tartott – közölte szerdán a török elnöki hivatal.
Két járatot indít Dubajból Bukarestbe szerda este és éjszaka a FlyDubai légitársaság – közölte a külügyminisztérium.
Az amerikai gyártmányú Patriot elfogó rakéták ukrán elfogó drónokra való cseréjének lehetőségéről beszélt Volodimir Zelenzskij ukrán elnök kedden, miután Irán a közelmúltban Sahid támadó drónokkal hajtott végre támadásokat a Közel-Keleten.
Az Egyesült Államok és Izrael szerdán is folytatta az Irán elleni csapásokat, Irán pedig rakétákkal és drónokkal támadta Izraelt és a környező arab országokat.
Több mint húsz Szatmár megyei diák és hat kísérőtanár rekedt Dubajban egy kirándulás során – tájékoztatott kedden a Szatmár megyei tanfelügyelőség.
Öt országból közel ötven határon túli és anyaországi intézményből érkeznek egyetemista sportolók Budapestre a csütörtöktől szombatig tartó 17. Kárpát-medencei Egyetemek Kupájára (KEK).
Orbán Viktor miniszterelnök levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását.
Az ukrán elnök szerint Európa nem vásárolhat energiahordozókat Oroszországtól. Erről az államfő a Corriere della Sera című olasz napilapnak adott, kedden megjelent interjúban beszélt.
Több mint háromezer román állampolgár kért konkrét segítséget a hazatéréshez a Perzsa-öböl térségének országaiból – jelentette be kedden Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!