
Igor Matovič június 4-én, nem sokkal éjfél előtt üzent a szlovákiai magyaroknak (archív felvétel)
Fotó: Facebook/OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti
Két nappal azután, hogy Szlovákia miniszterelnöke, Igor Matovič gesztusértékű beszédben szólította meg a felvidéki magyarokat, éles vita bontakozott ki a Magyar Közösség Pártja által megfogalmazott, s a kormányfőnek egy memorandum formájában átadott követelések körül. A trianoni évforduló kapcsán a szlovák miniszterelnök bocsánatot kért a magyaroktól „minden igazságtalanságért, amit azért kellett megéljenek, mert nem voltak hajlandók megválni az anyanyelvüktől”.
2020. június 05., 16:292020. június 05., 16:29
2020. június 05., 16:332020. június 05., 16:33
Meglepte-e az Igor Matovič szlovák miniszterelnök által Trianon centenáriumán közel száz felvidéki magyarral kezdeményezett találkozó, illetve a barátságos hangvételű, a közös magyar és szlovák történelemről és a közös jövőképkeresésről szóló miniszterelnöki beszéd tartalma? – kérdeztük Őry Pétert, a felvidéki Magyar Közösség Pártja (MKP) ügyvivő elnökét. Mint elmondta, a találkozó meghirdetése volt meglepő, hiszen ezidáig ilyen jellegű rendezvényre Szlovákiában nem került sor.
Ami a beszéd tartalmát illeti, az MKP politikusa megjegyezte, nagyrészt ezt várta a szlovák miniszterelnöktől. Szerinte voltak benne új megfogalmazások, melyek előtte nem szerepeltek a szlovák közgondolkozásban.
Hozzátette ugyanakkor, hogy a szlovák közgondolkozás az 1920 előtti Magyarországot más névvel illeti (Uhorsko), mint az utána jövőt (Madarsko). Őry Péter összességében pozitív jelenségnek nevezte a beszédet.
„A mi ügyeink megértésében vannak még tartalékok, hiszen a szlovák nyelv iskolai oktatásának metodikai változtatására szükség van, ezt jelezte a miniszterelnök úr. Hozzátette, hogy szeretné az országban tartani a magyarokat, és az érvényesülés, ügyintézés során nekik is szükségük van a jó nyelvtudásra. Ez sem tételez fel vitás kérdést, viszont az én személyes véleményem, hogy
– mondta a parlamenten kívüli MKP ügyvivő elnöke. Azon reményének adott hangot, hogy a gesztus után változások is jönnek, mégpedig a lélektanilag kiemelten fontos kérdésekben, mint például a kettős állampolgárság ügye, a kollektív bűnösség jogrendből történő kiiktatása, az önigazgatási rendszer, vagy az arányos támogatáspolitika.
Igor Matovič kormányfő csütörtökön egy interjúban azt mondta, becsapva érzi magát, miután a sajtóba kikerült a magyar párt ügyvivő testülete által megfogalmazott memorandum. Az MKP képviselőinek lépése, a magyarság radikális igényeit tartalmazó memorandum átadása a feléjük nyújtott kéz leköpése – mondta a szlovák miniszterelnök. Hozzátette: el sem olvasta a memorandumot.
A kormányfő egyébként június 4-én, nem sokkal éjfél előtt üzent a szlovákiai magyaroknak a közösségi hálón a trianoni döntés századik évfordulóján. „Kedves barátaim, akiknek őszintén számít a békés szlovák–magyar együttélés Szlovákiában – őszintén bocsánatot akarok kérni minden igazságtalanságért, amit azért kellett megélnetek, mert nem voltatok hajlandóak megválni az anyanyelvetektől. Egyúttal megértést kérek tőletek azon szlovákok számára a múltból, akik hasonló okokból szenvedtek főleg a 19. század második felében a Magyar Királyságban” – írta Matovič.
Kolek Zsolt, a felvidéki Ma7.sk hírportál rovatvezetője a Krónika megkeresésére inkább marketinghúzásnak nevezte a kormányfő gesztusértékű kezdeményezését. „A februári választáson a Matovič vezette Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OĽaNO) mozgalomra több tízezer magyar adta a voksát. Ezzel egyidejűleg 1990 óta először nem jutott be a pozsonyi parlamentbe olyan párt, amelynek támogatói legalább nagyrészt magyarok voltak. A felvidéki magyar érdekképviselet az elmúlt hónapokban tovább atomizálódott, s azóta sem indultak el egyértelmű folyamatok az egységesülés irányába.
– fogalmazott az újságíró. Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a találkozóra nem hívták meg a szlovák média képviselőit. így a másnapi szlovák nyelvű sajtóban – már ahol egyáltalán reagáltak az eseményre – azt emelték ki, hogy a kormányfő titokban találkozott a magyarokkal, hogy példátlan engedményeket adjon nekik. A Magyar Közösség Pártja által megfogalmazott memorandumot, amelyben a közösség megoldatlan problémáira hívták fel a figyelmet, s a találkozón átadták a kormányfőnek, a szlovák közbeszédben szitokszóvá vált autonómia követelésével azonosították. Kolek Zsolt szerint
A rovatvezető kiemelte: a szlovákiai magyar politikában újra születőben van a két háború közötti Csehszlovákiában a kormánypártokkal együttműködő irányzat, az aktivizmus, amely a felvidéki magyar pártok helyére akar benyomulni a politikai térbe. „Ez arra sarkallja a magyar pártokat, de még az elnökcsere után új irányt kereső Most-Hidat is, hogy határozottabban fogalmazzák meg a követeléseiket, ami a szlovák közvéleményből várhatóan fokozódó ellenérzést vált ki – azzal fenyeget, hogy a szlovákiai politikában újra előkerül a magyar kártya. Ráadásul a felvidéki magyar közösség elleni nacionalista támadások beárnyékolhatják az előző években kiegyensúlyozott szlovák-magyar államközi kapcsolatokat is” – véli Kolek Zsolt.
Az Európát sújtó hőhullám az Egészségügyi Világszervezet (WHO) értékelése szerint előhírnöke annak, ami a kontinensre vár az elkövetkező években.
Németországban kedden letartóztattak egy román állampolgárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy megkísérelt létrehozni egy szélsőjobboldali terrorista szervezetet, amelynek célja egy „terrorháború” kirobbantása Romániában.
Szerdától kizárólag mobiltelefon használatával lehet Budapesten fizetni a parkolásért: ezt meg lehet tenni alkalmazáson keresztül, sms-sel vagy hanghívással. Emellett zónától függően 33–50 százalékkal emelkednek a parkolási díjak.
Vlagyimir Putyin elnök vasárnap kijelentette, hogy Oroszország továbbra is kitart a négy ukrán régió teljes elfoglalására irányuló hadi célja mellett, és elutasította Ukrajna új javaslatát a több mint négy éve dúló háborúban a harcok visszafogására.
A legfrissebb adatok szerint meghaladta az ezret a halálos áldozatok száma, míg több mint 50 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.
Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott pénteken, miután egy nappal korábban Irán felől indított drón talált el egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – jelentette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
szóljon hozzá!