Igor Matovič június 4-én, nem sokkal éjfél előtt üzent a szlovákiai magyaroknak (archív felvétel)
Fotó: Facebook/OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti
Két nappal azután, hogy Szlovákia miniszterelnöke, Igor Matovič gesztusértékű beszédben szólította meg a felvidéki magyarokat, éles vita bontakozott ki a Magyar Közösség Pártja által megfogalmazott, s a kormányfőnek egy memorandum formájában átadott követelések körül. A trianoni évforduló kapcsán a szlovák miniszterelnök bocsánatot kért a magyaroktól „minden igazságtalanságért, amit azért kellett megéljenek, mert nem voltak hajlandók megválni az anyanyelvüktől”.
2020. június 05., 16:292020. június 05., 16:29
2020. június 05., 16:332020. június 05., 16:33
Meglepte-e az Igor Matovič szlovák miniszterelnök által Trianon centenáriumán közel száz felvidéki magyarral kezdeményezett találkozó, illetve a barátságos hangvételű, a közös magyar és szlovák történelemről és a közös jövőképkeresésről szóló miniszterelnöki beszéd tartalma? – kérdeztük Őry Pétert, a felvidéki Magyar Közösség Pártja (MKP) ügyvivő elnökét. Mint elmondta, a találkozó meghirdetése volt meglepő, hiszen ezidáig ilyen jellegű rendezvényre Szlovákiában nem került sor.
Ami a beszéd tartalmát illeti, az MKP politikusa megjegyezte, nagyrészt ezt várta a szlovák miniszterelnöktől. Szerinte voltak benne új megfogalmazások, melyek előtte nem szerepeltek a szlovák közgondolkozásban.
Hozzátette ugyanakkor, hogy a szlovák közgondolkozás az 1920 előtti Magyarországot más névvel illeti (Uhorsko), mint az utána jövőt (Madarsko). Őry Péter összességében pozitív jelenségnek nevezte a beszédet.
„A mi ügyeink megértésében vannak még tartalékok, hiszen a szlovák nyelv iskolai oktatásának metodikai változtatására szükség van, ezt jelezte a miniszterelnök úr. Hozzátette, hogy szeretné az országban tartani a magyarokat, és az érvényesülés, ügyintézés során nekik is szükségük van a jó nyelvtudásra. Ez sem tételez fel vitás kérdést, viszont az én személyes véleményem, hogy
– mondta a parlamenten kívüli MKP ügyvivő elnöke. Azon reményének adott hangot, hogy a gesztus után változások is jönnek, mégpedig a lélektanilag kiemelten fontos kérdésekben, mint például a kettős állampolgárság ügye, a kollektív bűnösség jogrendből történő kiiktatása, az önigazgatási rendszer, vagy az arányos támogatáspolitika.
Igor Matovič kormányfő csütörtökön egy interjúban azt mondta, becsapva érzi magát, miután a sajtóba kikerült a magyar párt ügyvivő testülete által megfogalmazott memorandum. Az MKP képviselőinek lépése, a magyarság radikális igényeit tartalmazó memorandum átadása a feléjük nyújtott kéz leköpése – mondta a szlovák miniszterelnök. Hozzátette: el sem olvasta a memorandumot.
A kormányfő egyébként június 4-én, nem sokkal éjfél előtt üzent a szlovákiai magyaroknak a közösségi hálón a trianoni döntés századik évfordulóján. „Kedves barátaim, akiknek őszintén számít a békés szlovák–magyar együttélés Szlovákiában – őszintén bocsánatot akarok kérni minden igazságtalanságért, amit azért kellett megélnetek, mert nem voltatok hajlandóak megválni az anyanyelvetektől. Egyúttal megértést kérek tőletek azon szlovákok számára a múltból, akik hasonló okokból szenvedtek főleg a 19. század második felében a Magyar Királyságban” – írta Matovič.
Kolek Zsolt, a felvidéki Ma7.sk hírportál rovatvezetője a Krónika megkeresésére inkább marketinghúzásnak nevezte a kormányfő gesztusértékű kezdeményezését. „A februári választáson a Matovič vezette Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OĽaNO) mozgalomra több tízezer magyar adta a voksát. Ezzel egyidejűleg 1990 óta először nem jutott be a pozsonyi parlamentbe olyan párt, amelynek támogatói legalább nagyrészt magyarok voltak. A felvidéki magyar érdekképviselet az elmúlt hónapokban tovább atomizálódott, s azóta sem indultak el egyértelmű folyamatok az egységesülés irányába.
– fogalmazott az újságíró. Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a találkozóra nem hívták meg a szlovák média képviselőit. így a másnapi szlovák nyelvű sajtóban – már ahol egyáltalán reagáltak az eseményre – azt emelték ki, hogy a kormányfő titokban találkozott a magyarokkal, hogy példátlan engedményeket adjon nekik. A Magyar Közösség Pártja által megfogalmazott memorandumot, amelyben a közösség megoldatlan problémáira hívták fel a figyelmet, s a találkozón átadták a kormányfőnek, a szlovák közbeszédben szitokszóvá vált autonómia követelésével azonosították. Kolek Zsolt szerint
A rovatvezető kiemelte: a szlovákiai magyar politikában újra születőben van a két háború közötti Csehszlovákiában a kormánypártokkal együttműködő irányzat, az aktivizmus, amely a felvidéki magyar pártok helyére akar benyomulni a politikai térbe. „Ez arra sarkallja a magyar pártokat, de még az elnökcsere után új irányt kereső Most-Hidat is, hogy határozottabban fogalmazzák meg a követeléseiket, ami a szlovák közvéleményből várhatóan fokozódó ellenérzést vált ki – azzal fenyeget, hogy a szlovákiai politikában újra előkerül a magyar kártya. Ráadásul a felvidéki magyar közösség elleni nacionalista támadások beárnyékolhatják az előző években kiegyensúlyozott szlovák-magyar államközi kapcsolatokat is” – véli Kolek Zsolt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Határozottan cáfolta az Egyesült Államok elnöki hivatala, hogy az amerikai nemzetbiztonsági stratégiának lenne egy olyan, nem nyilvánosságra hozott változata, amelyben többek között az Európai Unió gyengítését tűznék ki célul.
A kétoldalú baráti kapcsolatok továbbfejlesztéséről folytatott eszmecserét telefonon Vlagyimir Putyin orosz és Nicolás Maduro venezuelai elnök – közölte csütörtökön a Kreml sajtószolgálata.
Potápi Árpád János már csak gyökerei miatt is mindig egységes magyar nemzetben gondolkodott, lelki korlátok nélkül szolgálta szűkebb és tágabb hazáját ennek megfelelően – jelentette ki Gulyás Gergely.
Csütörtökön az EU tagállamai nagyköveti szinten úgy döntöttek, hogy aktiválják az európai szerződés egyik cikkelyét, amely lehetővé teszi, hogy az EU Tanácsában az általában egyhangúlag meghozandó döntéseket minősített többséggel fogadják el.
Az Egyesült Államok javasolta egy „szabad gazdasági övezet” létrehozását a keleti Donbasz régió egyes részein, ahonnan Ukrajna visszavonulna az Oroszországgal kötött béke megállapodás értelmében – jelentette be csütörtökön Volodimir Zelenszkij.
Orbán Viktor, az Európai Unió legrégebben hivatalban lévő vezetője azon gondolkodik, hogy a köztársasági elnöki hatásköröket megerősítsék, hogy aztán ezt a pozíciót elfoglalva tartsa meg a hatalmát – írta csütörtöki cikkében a Bloomberg.
Roszen Zseljazkov bolgár kormányfő benyújtotta kormánya lemondását – jelentette be maga a miniszterelnök csütörtökön a bolgár köztelevízióban élőben közvetített nyilatkozatában.
Belgium nem zárja ki jogi lépések megtételét arra az esetre, ha az Európai Unió lefoglalná a Belgiumban működő Euroclear értékpapír-letétkezelőnél tartott orosz állami vagyoneszközöket – nyilatkozta Bart De Wever a VRT flamand műsorszolgáltatónak.
Tizenkét orosz régió felett 287 ukrán drónt lőtt le az éjjel az orosz légvédelem, közülük 32 Moszkvát célozta, ami fennakadást okozott a fővárosi repülőterek működésében – közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.
Ukrajna szerdán megküldte a Trump-kormánynak válaszát az Egyesült Államok által kidolgozott legújabb békejavaslatra, amelynek célja az Oroszországgal folytatott háború befejezése – közölték amerikai és ukrán tisztségviselők a CNN-nel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!