A szíriai polgárháború is témája volt Barack Obama és Vlagyimir Putyin hétfői telefonbeszélgetésének, és az amerikai elnök sürgette az orosz államfőt, hogy vesse latba befolyását Bassár el-Aszad szír elnöknél a tűzszünet betartása érdekében – derül ki a Fehér Ház tájékoztatásából.
2016. április 19., 15:552016. április 19., 15:55
2016. április 19., 16:242016. április 19., 16:24
A washingtoni közlés szerint Obama és Putyin megállapodott abban, hogy együttműködnek a szíriai tűzszünet megerősítésében. A két elnök kiemelte a genfi béketárgyalások fontosságát, és megállapodott abban is, hogy erősítik az amerikai és az orosz biztonsági erők együttműködését Szíria ügyében.
A Fehér Ház szerint a telefonos eszmecsere alkalmat adott Obama elnöknek arra, hogy „ismételten arra kérje Putyin elnököt: vesse latba befolyását az Aszad-rendszernél annak érdekében, hogy Aszad tartsa tiszteletben kötelezettségeit\". „Sajnos azt látjuk, hogy az ellenségeskedések beszüntetése túlságosan is törékeny és egyre gyakrabban éri fenyegetés a damaszkuszi rendszer részéről\" – hangsúlyozta Josh Earnest, a Fehér Ház szóvivője. Earnest egyúttal azt is hangsúlyozta, hogy Obama az ukrajnai helyzetről is eszmét cserélt Putyinnal, és ismételten arra szólította fel az orosz elnököt, hogy tartsa tiszteletben a Kelet-Ukrajnát érintő minszki megállapodásban foglaltakat.
A Kreml tájékoztatása szerint Putyin és Obama megállapodott abban, hogy együttműködik a két ország által kezdeményezett szíriai tűzszünet megerősítésében. A két elnök az amerikai részről kezdeményezett telefonos eszmecsere során arról is megegyezett, hogy Szíria ügyében az Egyesült Államok és Oroszország erősíteni fogja a koordinációt, egyebek között titkosszolgálati és katonai vonalon is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!