
Szili Katalin: Magyarország prioritásként fogja kezelni a nemzeti kisebbségek védelmét (Archív felvétel)
Fotó: MTI
Új lendületet kaphat a nemzeti kisebbségek védelméről szóló Minority Safepack és a nemzeti régiók polgári kezdeményezése azzal, hogy Magyarország adja a V4-ek és az Európa Tanács elnökségét – mondta Szili Katalin, az autonómiaügyekkel foglalkozó miniszterelnöki megbízott szombaton a Tolna megyei Tengelicen.
2021. október 16., 19:492021. október 16., 19:49
2021. október 16., 20:492021. október 16., 20:49
Szili Katalin a Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciójának (KMÚEK) kétnapos, jubileumi konferenciáján hozzátette: a Minority Safepacket az Európai Bizottság elutasítása után az Európai Unió Bírósága fogja tárgyalni, a nemzeti régiók kezdeményezést támogató aláírások számlálása a napokban fejeződik be. Kifejtette:
„Az EU alapvetően az unió lakosságának öt százalékát jelentő migráns közösségekkel kíván foglalkozni, a tíz százalékot kitevő, őshonos kisebbségekkel nem. Ezért azt szeretnénk, hogy a 47 országot tömörítő Európa Tanács egy állásfoglalással elismerné a magyar elnökség által megfogalmazott alapelveket” – mondta.
Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos ismertette:
Szili Katalin úgy vélekedett: az EU a polgári kezdeményezéseket nem nagyon veszi figyelembe, ezért az Európa jövőjéről szóló párbeszédbe be kell vonni az Európa Tanács álláspontját is.
A politikus a konferencia fővédnökeként szólt arról is, hogy a KMÚEK fontos missziót lát el azzal, hogy hiteles tájékoztatást tud adni a nemzetpolitika kérdéseiről.
Hangsúlyozta, hogy a magyarság ma már világnemzet, a világ minden táján vannak magyar közösségek, amelyek között az intézményes párbeszédet a Diaszpóra Tanács és a Magyar Állandó Értekezlet biztosítja. Felhívta a figyelmet arra is:
Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa kijelentette: Magyarország ma olyan helyzetben van, hogy tud és akar tenni az egész nemzetért.
Elmondta: a nemzetpolitikai államtitkárság programjai jelentős eredményeket értek el a határon túl. Kiemelte a Határtalanul elnevezésű programot, amelynek köszönhetően csaknem félmillió diák utazott el az anyaországból határon túli magyar területekre. 112 ezer külhoni és anyaországi diák vett részt középiskolai vetélkedőkön, és 1400 iskolához juttattak el közel 100 ezer forint értékű sporteszközcsomagot. Ismertette:
A miniszteri biztos kijelentette: ha 2022 tavaszán az ellenzék győz, a jelenlegi nemzetpolitika nem maradhat meg.
A 2005-ben létrehozott KMÚEK tengelici tanácskozására, amelynek témája a külhoni magyar újságírás helyzete volt, a Mura-vidék kivételével minden határon túli régióból érkeztek magyar újságírók, akik – ahogy Klemm József társelnök mondta – „felvállalják azt, hogy a magyar közösség érdekét szolgálják amellett, hogy szakmailag minél magasabb szintet képviselnek”.
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
szóljon hozzá!