
Szili Katalin: a magyar elnökség a kisebbségvédelem kérdésére nem kizárólag magyar, hanem európai kérdésként tekint
Fotó: Facebook/Dr. Szili Katalin
A nemzeti kisebbségek és a kisebbségvédelem kérdésköre a május 21-től kezdődő, féléves Európa tanácsi magyar elnökség első prioritása – közölte Szili Katalin miniszterelnöki megbízott Strasbourgban, a magyar elnökség előkészítő tárgyalásait követően az MTI-nek telefonon nyilatkozva szerdán.
2021. május 19., 21:372021. május 19., 21:37
Szili Katalin elmondta, a magyar elnökség kisebbségvédelem tárgyában tervezett négy konferenciáján az Európa Tanács vonatkozó szabályozásainak, illetve a területen működő civil szervezetek és különböző intézetek tapasztalatainak áttekintése szerepel.
A konferenciák résztvevői továbbá körbe fogják járni az autonómia és az önigazgatás kérdéskörét gyakorlati szempontból, valamint jövőképet kívánnak felvázolni az Európa Tanács számára a kisebbségvédelem tárgyában.
A magyar elnökség azt kívánja, hogy a téma a tanács asztalán maradjon a későbbiekben is – tette hozzá. Szili Katalin kiemelte: a megbeszélésen világossá tette, hogy
„Nem kerülhetjük meg ugyanakkor, hogy a magyar érdekeket előtérbe helyezzük európai kontextusban. A magyar érdekérvényesítést fontosnak tartjuk” – fogalmazott.
Elmondta azt is, hogy megbeszélést folyatott Jacky-Szalóki Annával, a Strasbourgi Magyar Kultúregyesület elnökével, aki egyebek mellett a magyar nyelv helyi oktatásáról, illetve az identitás megőrzésének elzászi tapasztalatairól számolt be. Tájékoztatása szerint a megbeszélésük központjában volt a nemzeti identitás meghatározásának kérdése is, ugyanis – mint közölte – az Európa Tanácsban nem világos az, hogy mit jelent ennek az identitásnak a védelme.
Szavai szerint
Mindhárom egy ember hovatartozását, önmeghatározását jelenti – tette hozzá Szili Katalin.
Kalmár Ferenc rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos elmondta, a magyar elnökség konferenciái át kívánják tekinteni a kisebbségvédelem lehetőségeit és nehézségeit az Európa Tanácson belül. Szakértők, civil szervezetek bevonásával kívánják vizsgálni, milyenek a kisebbségekhez tartozó fiatalok lehetőségei, illetve át fogják tekinteni a közép- és kelet-európai kisebbségvédelem területén szerzett tapasztalataikat.
A magyar elnökség továbbá párbeszédet kezdeményez az európai kisebbségvédelem témakörében, ugyanis – mint mondta – jelentős eltérés van a kelet-európai és a nyugat-európai szempontok között.
– fogalmazott.
A miniszteri biztos emlékeztetett, hogy az Európa Tanács magyar elnöksége a nemzeti kisebbségek védelme mellett a fél év során hangsúlyt kíván helyezni a nemzeti kulturális, jogi és történelmi hagyományok tiszteletben tartásának erősítésére, a családvédelemre, a vallások közötti párbeszéd előmozdítására, a mesterséges intelligencia okozta kihívásokra adható válaszokra, illetve a kiberbűnözés kezelésére, valamint a környezetvédelem kérdéseire egyaránt.
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
szóljon hozzá!