Szili Katalin: meg kell haladni a nemzeti hatáskört a kisebbségvédelemben, európai szabályozás kell

A mai szabályozás értelmében az őshonos nemzeti kisebbségek ügyével az Európai Unió (EU) nem foglalkozik – mutatott rá megjegyezve, hogy EU a kisebbségek ügyének kérdését nemzeti hatáskörbe utalja. Emlékeztetve az elmúlt években történtekre, például az ukrán nyelvtörvényre és oktatási szabályozásra, valamint a romániai restitúciós kérdésekre, Szili Katalin azt mondta:

Javaslataik között szerepel az is, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek szabályozását válasszák el a bevándorló kisebbségek kérdésétől – közölte. Szili Katalin kiemelte: a javasolt alapelvek nemcsak magyar érdekeket szolgálnak, hanem valamennyi nemzeti kisebbség érdekét szolgálja, hogy a szülőföldjeiken boldogulhassanak és megőrizhessék identitásukat. Közölte, szeretnék elérni, hogy megszülessen egy közös dokumentum, ezért egyeztetésbe kezdtek az európai parlamenti delegációkkal. Szeretnének a kiadványukkal egy további európai vitát generálni – fűzte hozzá Szili Katalin.

A miniszteri biztos rámutatott, hogy Európa lakosságának tíz százaléka nemzeti kisebbségként él, ez körülbelül Spanyolország lakosságával ér fel, és mint mondta, tapasztalataik szerint a nemzeti kisebbségek érintő kérdéseket a bilaterális szinten „nem igazán lehet megoldani”. Egy európai kötelező érvényű szabályozásra lenne szükség – emelte ki Kalmár Ferenc.

A nemzeti kisebbségvédelem javasolt alapelvei az EU-ban című kiadvány angol, francia és magyar nyelven jelent meg. A kötetben az olvasható, hogy a javasolt alapelvek, axiómák elfogadtatása „egy új Pax Európa” megteremtésének alapfeltétele, mely lehetőséget biztosít, hogy Európa újradefiniálja magát a globális világban, alapértékei megőrzése mellett. Erre a megállapodásra épülő, kötelező erővel rendelkező jogi szabályozás hozhatja meg a nemzetek, nemzetrészek, nemzetiségek közti valódi egyenlőséget Európában – írta Szili Katalin és Kalmár Ferenc.