
Szili Katalin: az őshonos kisebbségek ügye európai ügy
Fotó: MTI
A többségi társadalom számára is jó, ha olyan régió létrejön, ahol őshonos kisebbségi közösségek élnek – emelte ki Szili Katalin határon túli autonómiaügyekért felelős miniszterelnöki megbízott szombaton Sopronban.
2020. február 22., 16:252020. február 22., 16:25
2020. február 22., 17:152020. február 22., 17:15
A Széchenyi Társaság és a Perkovátz-Ház Baráti Kör által szervezett Összetartozunk – III. nemzettudat- és nemzetiidentitás-konferencia második napján Szili Katalin az őshonos kisebbségek 21. századi sorsáról szóló előadásában a nemzeti identitást azért nevezte fontosnak, hogy a globális világban meglegyenek azok a kapaszkodók, amelyek közösséghez kötik az embereket.
Úgy fogalmazott:
Szili Katalin szerint öt alapelvet lenne fontos az Európai Uniónak elfogadnia a kisebbségek védelme érdekében. Azt, hogy az őshonos kisebbségek ügye nem bel-, hanem európai ügy, a nemzeti kisebbségvédelem alapja az identitáshoz való jog, az állampolgárság elválik a nemzeti identitástól, az identitás megvalósításához az egyéni és a kollektív jogok biztosítása egyaránt szükséges, valamint azt, hogy egy állam területén élő őshonos nemzeti kisebbségek alkotóelemei annak az államnak.
A miniszterelnöki megbízott, bár – mint mondta – érti a Brexit utáni európai félelmeket, de az „Egyesült Európai Államoknak” szerinte nincs jövője. Hozzátette: kétségei vannak afelől, hogy egy olyan Európai Unió, amely egy hétéves költségvetésben képtelen megegyezni, létre tudna hozni egyesült államokat.
Felhívta a figyelmet a Székely Nemzeti Tanács által indított európai polgári kezdeményezésre, amellyel a nemzeti régiók elismerését szeretnék elérni. Hangsúlyozta: összesen több mint egymillió támogató aláírásnak kellene összegyűlni májusig, hogy az EU foglalkozzon az üggyel.
Szili Katalin kiemelte: ma Európa lakosságának 85 százaléka él a többségi társadalmak tagjaként, 10 százalékuk őshonos kisebbség, 5 százalék a bevándorló. Kitért arra is, hogy az Európai Parlament 2019. március 25-én határozatot alkotott az afrikai származású emberek alapvető jogairól, ám sérelmezte, hogy ez azelőtt történt, mielőtt az őshonos kisebbségek jogait is hasonló határozat erősítette volna meg.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője keddi felszólalásában élesen bírálta az Európai Parlament kisebbségvédelmi és vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát.
Az Egyesült Arab Emírségek kilép a Kőolajexportáló Országok Szervezetéből (OPEC), valamint az OPEC+ -ból is – közölte kedden az emírségek energiaügyi minisztere.
szóljon hozzá!