Szili Katalin: az őshonos kisebbségek ügye európai ügy
Fotó: MTI
A többségi társadalom számára is jó, ha olyan régió létrejön, ahol őshonos kisebbségi közösségek élnek – emelte ki Szili Katalin határon túli autonómiaügyekért felelős miniszterelnöki megbízott szombaton Sopronban.
2020. február 22., 16:252020. február 22., 16:25
2020. február 22., 17:152020. február 22., 17:15
A Széchenyi Társaság és a Perkovátz-Ház Baráti Kör által szervezett Összetartozunk – III. nemzettudat- és nemzetiidentitás-konferencia második napján Szili Katalin az őshonos kisebbségek 21. századi sorsáról szóló előadásában a nemzeti identitást azért nevezte fontosnak, hogy a globális világban meglegyenek azok a kapaszkodók, amelyek közösséghez kötik az embereket.
Úgy fogalmazott:
Szili Katalin szerint öt alapelvet lenne fontos az Európai Uniónak elfogadnia a kisebbségek védelme érdekében. Azt, hogy az őshonos kisebbségek ügye nem bel-, hanem európai ügy, a nemzeti kisebbségvédelem alapja az identitáshoz való jog, az állampolgárság elválik a nemzeti identitástól, az identitás megvalósításához az egyéni és a kollektív jogok biztosítása egyaránt szükséges, valamint azt, hogy egy állam területén élő őshonos nemzeti kisebbségek alkotóelemei annak az államnak.
A miniszterelnöki megbízott, bár – mint mondta – érti a Brexit utáni európai félelmeket, de az „Egyesült Európai Államoknak” szerinte nincs jövője. Hozzátette: kétségei vannak afelől, hogy egy olyan Európai Unió, amely egy hétéves költségvetésben képtelen megegyezni, létre tudna hozni egyesült államokat.
Felhívta a figyelmet a Székely Nemzeti Tanács által indított európai polgári kezdeményezésre, amellyel a nemzeti régiók elismerését szeretnék elérni. Hangsúlyozta: összesen több mint egymillió támogató aláírásnak kellene összegyűlni májusig, hogy az EU foglalkozzon az üggyel.
Szili Katalin kiemelte: ma Európa lakosságának 85 százaléka él a többségi társadalmak tagjaként, 10 százalékuk őshonos kisebbség, 5 százalék a bevándorló. Kitért arra is, hogy az Európai Parlament 2019. március 25-én határozatot alkotott az afrikai származású emberek alapvető jogairól, ám sérelmezte, hogy ez azelőtt történt, mielőtt az őshonos kisebbségek jogait is hasonló határozat erősítette volna meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európát sújtó hőhullám az Egészségügyi Világszervezet (WHO) értékelése szerint előhírnöke annak, ami a kontinensre vár az elkövetkező években.
Németországban kedden letartóztattak egy román állampolgárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy megkísérelt létrehozni egy szélsőjobboldali terrorista szervezetet, amelynek célja egy „terrorháború” kirobbantása Romániában.
Szerdától kizárólag mobiltelefon használatával lehet Budapesten fizetni a parkolásért: ezt meg lehet tenni alkalmazáson keresztül, sms-sel vagy hanghívással. Emellett zónától függően 33–50 százalékkal emelkednek a parkolási díjak.
Vlagyimir Putyin elnök vasárnap kijelentette, hogy Oroszország továbbra is kitart a négy ukrán régió teljes elfoglalására irányuló hadi célja mellett, és elutasította Ukrajna új javaslatát a több mint négy éve dúló háborúban a harcok visszafogására.
A legfrissebb adatok szerint meghaladta az ezret a halálos áldozatok száma, míg több mint 50 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.
Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott pénteken, miután egy nappal korábban Irán felől indított drón talált el egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – jelentette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!