Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
A sorozás alsó korhatárának csökkentését, rögzített szolgálati időt és a sorozáson való megjelenés megtagadásáért járó szankciók szigorítását is tartalmazza az új ukrán törvénytervezet, amelyet múlt héten terjesztettek be a parlamentben.
2024. február 06., 09:572024. február 06., 09:57
Az indok: az Oroszország elleni háborút vívó Ukrajna vezetése arra törekszik, hogy 2024-ben mozgósítási kampányt indítson a sorok feltöltésére. Ehhez korszerűsített jogi keretre van szüksége.
A kormány január 30-án nyújtotta be a mozgósítási törvény új tervezetét az ukrán parlamentnek, több mint két héttel azután, hogy visszavonta eredeti, vitatott változatát.
A jelenlegi jogszabályhoz képest az új tervezet rögzített szolgálati időt (36 hónap) vezet be, amely után a katona leszerelhető; alacsonyabb alsó korhatárt vezet be a sorozáshoz (27 helyett 25 év); és
– összegzett a Kyiv Independent.
„Ez a törvényjavaslat átlátható szabályokat határoz meg a mozgósítási folyamatra vonatkozóan, valamint a katonák és a sorkötelesek jogainak szükséges szabályozását is rögzíti” – áll az ukrán védelmi minisztérium közleményében.
A mozgósítás a teljes körű háború alatt is kulcsfontosságú kérdés volt Ukrajnában, az ország vezetése igyekszik több embert toborozni, hogy a 2023-as harcok után újra feltöltse a sorait.
Amióta Volodimir Zelenszkij elnök egy decemberi sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a katonai parancsnokság 450 000-500 000 új sorköteles mozgósítását javasolta, a társadalomban fokozódtak a feszültségek a 2024-es mozgósítás lebonyolítása miatt.
Néhány nappal Zelenszkij nyilatkozata után, december 25-én a kormány benyújtotta az új mozgósítási törvény első változatát. Ez az első tervezet vitát váltott ki – tisztségviselők és jogi szakértők arra figyelmeztettek, hogy ellentmond az alkotmánynak és sérti az emberi jogokat.
Dmitro Lubinyec emberi jogi ombudsman egy januári interjújában azt mondta, hogy a javasolt tervezet több hatalmat ad a területi toborzóközpontoknak, a sorozást végző katonai egységeknek. Márpedig az alkotmány értelmében a katonai egységek nem vehetnek részt az állampolgárok jogainak korlátozásában – tette hozzá.
Lubinyec szerint „képtelenség, hogy egy katonatiszt (a területi toborzóközpontokban) úgy döntsön, hogy valaki nem adhatja el a lakását (ez az egyik javasolt korlátozás a behívó alól kibújók számára)”.
A frissített tervezet szerint
A központban való meg nem jelenés néhány elfogadott oka közé tartozna a betegség, a megérkezést lehetetlenné tevő körülmények vagy a családban bekövetkezett haláleset.
A január 30-i sorozás a korábbi változattól eltérően azt is javasolja, hogy a hadkötelezettség alól mentesítsék azokat, akik bármilyen fogyatékossággal rendelkeznek. Az előző változat az enyhébb fogyatékossággal élők behívását javasolta.
Az új tervezet először javasolja a rendőrök és az ügyészek mozgósítását is.
A 18 és 24 év közötti férfiak választhatnának, hogy mikor vesznek részt katonai kiképzésen, amely nem lenne hosszabb öt hónapnál, és a kiképzés ideje alatt megtarthatnák munkahelyüket.
A törvényjavaslat szabadságot is bevezet az orosz hadifogságból visszatérő hadifoglyok számára – 90 nap fizetett szabadságot kapnának, mielőtt visszamennének katonának.
Egy másik javasolt intézkedés a külföldön tartózkodó ukrán férfiakra összpontosít. Amikor konzuli szolgáltatásokért folyamodnak, például útlevelük megújításáért, a hadköteles korú férfiaknak olyan dokumentumokat kell majd bemutatniuk, amelyek igazolják, hogy egy helyi toborzóközpontban regisztrálták őket.
– mondta Jehor Csernev, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának helyettes vezetője, aki a tervezet felülvizsgálatára készül.
A törvényjavaslat elfogadásához két szavazásra lenne szükség. Jaroszlav Zseleznyak, a Holosz párt törvényhozója szerint legkorábban február 7-én kerülhet sor az első szavazásra.
Ukrajna újabb mozgósítási kísérlete olyan körülmények között zajlik, amikor a nyugati és az ukrán média egyre gyakrabban számol be Valerij Zaluzsnij ukrán főparancsnok valószínűsíthető menesztéséről.
űAmikor a közelgő mozgósítási kampányról nyilatkozott nyilvánosan, Zelenszkij a katonai parancsnokságra hárította a felelősséget, mondván, hogy nem adtak neki megfelelő indoklást a közel félmillió új újonc 2023-as behívására. Zaluzsnij nyilvánosan nem közölte, hogy hány katonát akar besorozni.
Eközben Oroszország arra számít, hogy 2024-ben mintegy 400 ezer embert toboroz, hogy harcoljon az Ukrajna elleni háborújában – jelentette a Moscow Times.
Hollandia további hat F-16-os vadászgépet küld Ukrajnának
Hollandia további hat F-16-os vadászgépet küld Ukrajnának, ezzel a megtámadott ország védelmére holland részről szállított vadászgépek száma 24-re emelkedik – jelentette be Kajsa Ollongren holland védelmi miniszter hétfőn a közösségi oldalán közzétett üzenetben.
„Ukrajna légi fölénye elengedhetetlen az orosz agresszió elleni küzdelemhez” – fogalmazott a tárcavezető.
A holland védelmi minisztérium hétfőn közleményben emlékeztetett, hogy sok éven át az F-16-os volt a Holland Királyi Légierő legfontosabb vadászrepülőgép-típusa, helyét fokozatosan az F-35-ös repülőgépek veszik át.
Mark Rutte ügyvivő miniszterelnök december 22-én jelentette be, hogy a holland kormány 18 F-16-os vadászgépet szállít Ukrajnának, hogy segítse a harcot Oroszország inváziója ellen. Hága már augusztusban megerősítette, hogy szállítana Ukrajnának repülőgépeket, miután megkapta az engedélyt az Egyesült Államoktól, ahol a harci gépeket gyártották.
Hollandia korábban támogatta, hogy Romániában kiképzőközpontot hozzanak létre ukrán vadászpilóták számára, és öt harci gépet bocsátott a létesítmény rendelkezésére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az amerikai gyártmányú Patriot elfogó rakéták ukrán elfogó drónokra való cseréjének lehetőségéről beszélt Volodimir Zelenzskij ukrán elnök kedden, miután Irán a közelmúltban Sahid támadó drónokkal hajtott végre támadásokat a Közel-Keleten.
Az Egyesült Államok és Izrael szerdán is folytatta az Irán elleni csapásokat, Irán pedig rakétákkal és drónokkal támadta Izraelt és a környező arab országokat.
Több mint húsz Szatmár megyei diák és hat kísérőtanár rekedt Dubajban egy kirándulás során – tájékoztatott kedden a Szatmár megyei tanfelügyelőség.
Öt országból közel ötven határon túli és anyaországi intézményből érkeznek egyetemista sportolók Budapestre a csütörtöktől szombatig tartó 17. Kárpát-medencei Egyetemek Kupájára (KEK).
Orbán Viktor miniszterelnök levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását.
Az ukrán elnök szerint Európa nem vásárolhat energiahordozókat Oroszországtól. Erről az államfő a Corriere della Sera című olasz napilapnak adott, kedden megjelent interjúban beszélt.
Több mint háromezer román állampolgár kért konkrét segítséget a hazatéréshez a Perzsa-öböl térségének országaiból – jelentette be kedden Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő.
Orbán Viktor telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – közölte a Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály az MTI-vel kedden.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) megerősítette, hogy az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránban a natanzi nukleáris létesítményt, de megerősítette, hogy a támadások nem okoztak sugárveszélyt.
Több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntett kísérlete miatt nyomoz a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság egy 25 éves román állampolgárságú baracskai lakossal szemben, aki késsel támadt három kiskorúra. A gyanúsítottat őrizetbe vették.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!