Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
A sorozás alsó korhatárának csökkentését, rögzített szolgálati időt és a sorozáson való megjelenés megtagadásáért járó szankciók szigorítását is tartalmazza az új ukrán törvénytervezet, amelyet múlt héten terjesztettek be a parlamentben.
2024. február 06., 09:572024. február 06., 09:57
Az indok: az Oroszország elleni háborút vívó Ukrajna vezetése arra törekszik, hogy 2024-ben mozgósítási kampányt indítson a sorok feltöltésére. Ehhez korszerűsített jogi keretre van szüksége.
A kormány január 30-án nyújtotta be a mozgósítási törvény új tervezetét az ukrán parlamentnek, több mint két héttel azután, hogy visszavonta eredeti, vitatott változatát.
A jelenlegi jogszabályhoz képest az új tervezet rögzített szolgálati időt (36 hónap) vezet be, amely után a katona leszerelhető; alacsonyabb alsó korhatárt vezet be a sorozáshoz (27 helyett 25 év); és
– összegzett a Kyiv Independent.
„Ez a törvényjavaslat átlátható szabályokat határoz meg a mozgósítási folyamatra vonatkozóan, valamint a katonák és a sorkötelesek jogainak szükséges szabályozását is rögzíti” – áll az ukrán védelmi minisztérium közleményében.
A mozgósítás a teljes körű háború alatt is kulcsfontosságú kérdés volt Ukrajnában, az ország vezetése igyekszik több embert toborozni, hogy a 2023-as harcok után újra feltöltse a sorait.
Amióta Volodimir Zelenszkij elnök egy decemberi sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a katonai parancsnokság 450 000-500 000 új sorköteles mozgósítását javasolta, a társadalomban fokozódtak a feszültségek a 2024-es mozgósítás lebonyolítása miatt.
Néhány nappal Zelenszkij nyilatkozata után, december 25-én a kormány benyújtotta az új mozgósítási törvény első változatát. Ez az első tervezet vitát váltott ki – tisztségviselők és jogi szakértők arra figyelmeztettek, hogy ellentmond az alkotmánynak és sérti az emberi jogokat.
Dmitro Lubinyec emberi jogi ombudsman egy januári interjújában azt mondta, hogy a javasolt tervezet több hatalmat ad a területi toborzóközpontoknak, a sorozást végző katonai egységeknek. Márpedig az alkotmány értelmében a katonai egységek nem vehetnek részt az állampolgárok jogainak korlátozásában – tette hozzá.
Lubinyec szerint „képtelenség, hogy egy katonatiszt (a területi toborzóközpontokban) úgy döntsön, hogy valaki nem adhatja el a lakását (ez az egyik javasolt korlátozás a behívó alól kibújók számára)”.
A frissített tervezet szerint
A központban való meg nem jelenés néhány elfogadott oka közé tartozna a betegség, a megérkezést lehetetlenné tevő körülmények vagy a családban bekövetkezett haláleset.
A január 30-i sorozás a korábbi változattól eltérően azt is javasolja, hogy a hadkötelezettség alól mentesítsék azokat, akik bármilyen fogyatékossággal rendelkeznek. Az előző változat az enyhébb fogyatékossággal élők behívását javasolta.
Az új tervezet először javasolja a rendőrök és az ügyészek mozgósítását is.
A 18 és 24 év közötti férfiak választhatnának, hogy mikor vesznek részt katonai kiképzésen, amely nem lenne hosszabb öt hónapnál, és a kiképzés ideje alatt megtarthatnák munkahelyüket.
A törvényjavaslat szabadságot is bevezet az orosz hadifogságból visszatérő hadifoglyok számára – 90 nap fizetett szabadságot kapnának, mielőtt visszamennének katonának.
Egy másik javasolt intézkedés a külföldön tartózkodó ukrán férfiakra összpontosít. Amikor konzuli szolgáltatásokért folyamodnak, például útlevelük megújításáért, a hadköteles korú férfiaknak olyan dokumentumokat kell majd bemutatniuk, amelyek igazolják, hogy egy helyi toborzóközpontban regisztrálták őket.
– mondta Jehor Csernev, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának helyettes vezetője, aki a tervezet felülvizsgálatára készül.
A törvényjavaslat elfogadásához két szavazásra lenne szükség. Jaroszlav Zseleznyak, a Holosz párt törvényhozója szerint legkorábban február 7-én kerülhet sor az első szavazásra.
Ukrajna újabb mozgósítási kísérlete olyan körülmények között zajlik, amikor a nyugati és az ukrán média egyre gyakrabban számol be Valerij Zaluzsnij ukrán főparancsnok valószínűsíthető menesztéséről.
űAmikor a közelgő mozgósítási kampányról nyilatkozott nyilvánosan, Zelenszkij a katonai parancsnokságra hárította a felelősséget, mondván, hogy nem adtak neki megfelelő indoklást a közel félmillió új újonc 2023-as behívására. Zaluzsnij nyilvánosan nem közölte, hogy hány katonát akar besorozni.
Eközben Oroszország arra számít, hogy 2024-ben mintegy 400 ezer embert toboroz, hogy harcoljon az Ukrajna elleni háborújában – jelentette a Moscow Times.
Hollandia további hat F-16-os vadászgépet küld Ukrajnának
Hollandia további hat F-16-os vadászgépet küld Ukrajnának, ezzel a megtámadott ország védelmére holland részről szállított vadászgépek száma 24-re emelkedik – jelentette be Kajsa Ollongren holland védelmi miniszter hétfőn a közösségi oldalán közzétett üzenetben.
„Ukrajna légi fölénye elengedhetetlen az orosz agresszió elleni küzdelemhez” – fogalmazott a tárcavezető.
A holland védelmi minisztérium hétfőn közleményben emlékeztetett, hogy sok éven át az F-16-os volt a Holland Királyi Légierő legfontosabb vadászrepülőgép-típusa, helyét fokozatosan az F-35-ös repülőgépek veszik át.
Mark Rutte ügyvivő miniszterelnök december 22-én jelentette be, hogy a holland kormány 18 F-16-os vadászgépet szállít Ukrajnának, hogy segítse a harcot Oroszország inváziója ellen. Hága már augusztusban megerősítette, hogy szállítana Ukrajnának repülőgépeket, miután megkapta az engedélyt az Egyesült Államoktól, ahol a harci gépeket gyártották.
Hollandia korábban támogatta, hogy Romániában kiképzőközpontot hozzanak létre ukrán vadászpilóták számára, és öt harci gépet bocsátott a létesítmény rendelkezésére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelentős légvédelmirakéta-szállítmány érkezett pénteken Ukrajnába – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben, a Petr Pavel cseh államfővel közösen tartott sajtótájékoztatón.
A litván hatóságok pénteken közölték, hogy az orosz katonai hírszerző szolgálat, a GRU felelős egy 2024-ben történt gyújtogatási kísérletért egy litvániai gyárban, amely rádióhullám-szkennereket szállít az ukrán hadseregnek.
Az Egyesült Államok minden lehetőséget az asztalon tart az iráni eseményekre való reakcióként – jelentette ki Mike Waltz amerikai ENSZ-nagykövet csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsában tartott rendkívüli ülésen.
A kijevi energiaellátási válság továbbra is „rendkívül súlyos” – jelentették be a hatóságok, miközben az ukrán biztonsági szolgálat szerint Oroszország energiainfrastruktúrára mért folyamatos támadásai „emberiesség elleni bűncselekményeknek” minősülnek.
Franciaországból, Németországból és más országokból érkező európai erők hadgyakorlatokat kezdtek csütörtökön Grönlandon, miközben Donald Trump amerikai elnök figyelmeztetett, hogy Washington „akár így, akár úgy” meg fogja szerezni a szigetet.
Alexandru Munteanu moldovai miniszterelnök kijelentette, hogy népszavazás esetén országa Romániával való egyesülésére fog szavazni.
Donald Trump elnök megtartja a venezuelai ellenzéki vezető, María Corina Machado Nobel-békedíját, amelyet az csütörtöki találkozójuk során átadott neki – közölte a Fehér Ház egyik tisztségviselője.
Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.
Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.
Ukrajna és nem Oroszország akadályozza a potenciális békemegállapodást – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy, a Reutersnek adott interjúban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!