Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
A sorozás alsó korhatárának csökkentését, rögzített szolgálati időt és a sorozáson való megjelenés megtagadásáért járó szankciók szigorítását is tartalmazza az új ukrán törvénytervezet, amelyet múlt héten terjesztettek be a parlamentben.
2024. február 06., 09:572024. február 06., 09:57
Az indok: az Oroszország elleni háborút vívó Ukrajna vezetése arra törekszik, hogy 2024-ben mozgósítási kampányt indítson a sorok feltöltésére. Ehhez korszerűsített jogi keretre van szüksége.
A kormány január 30-án nyújtotta be a mozgósítási törvény új tervezetét az ukrán parlamentnek, több mint két héttel azután, hogy visszavonta eredeti, vitatott változatát.
A jelenlegi jogszabályhoz képest az új tervezet rögzített szolgálati időt (36 hónap) vezet be, amely után a katona leszerelhető; alacsonyabb alsó korhatárt vezet be a sorozáshoz (27 helyett 25 év); és
– összegzett a Kyiv Independent.
„Ez a törvényjavaslat átlátható szabályokat határoz meg a mozgósítási folyamatra vonatkozóan, valamint a katonák és a sorkötelesek jogainak szükséges szabályozását is rögzíti” – áll az ukrán védelmi minisztérium közleményében.
A mozgósítás a teljes körű háború alatt is kulcsfontosságú kérdés volt Ukrajnában, az ország vezetése igyekszik több embert toborozni, hogy a 2023-as harcok után újra feltöltse a sorait.
Amióta Volodimir Zelenszkij elnök egy decemberi sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a katonai parancsnokság 450 000-500 000 új sorköteles mozgósítását javasolta, a társadalomban fokozódtak a feszültségek a 2024-es mozgósítás lebonyolítása miatt.
Néhány nappal Zelenszkij nyilatkozata után, december 25-én a kormány benyújtotta az új mozgósítási törvény első változatát. Ez az első tervezet vitát váltott ki – tisztségviselők és jogi szakértők arra figyelmeztettek, hogy ellentmond az alkotmánynak és sérti az emberi jogokat.
Dmitro Lubinyec emberi jogi ombudsman egy januári interjújában azt mondta, hogy a javasolt tervezet több hatalmat ad a területi toborzóközpontoknak, a sorozást végző katonai egységeknek. Márpedig az alkotmány értelmében a katonai egységek nem vehetnek részt az állampolgárok jogainak korlátozásában – tette hozzá.
Lubinyec szerint „képtelenség, hogy egy katonatiszt (a területi toborzóközpontokban) úgy döntsön, hogy valaki nem adhatja el a lakását (ez az egyik javasolt korlátozás a behívó alól kibújók számára)”.
A frissített tervezet szerint
A központban való meg nem jelenés néhány elfogadott oka közé tartozna a betegség, a megérkezést lehetetlenné tevő körülmények vagy a családban bekövetkezett haláleset.
A január 30-i sorozás a korábbi változattól eltérően azt is javasolja, hogy a hadkötelezettség alól mentesítsék azokat, akik bármilyen fogyatékossággal rendelkeznek. Az előző változat az enyhébb fogyatékossággal élők behívását javasolta.
Az új tervezet először javasolja a rendőrök és az ügyészek mozgósítását is.
A 18 és 24 év közötti férfiak választhatnának, hogy mikor vesznek részt katonai kiképzésen, amely nem lenne hosszabb öt hónapnál, és a kiképzés ideje alatt megtarthatnák munkahelyüket.
A törvényjavaslat szabadságot is bevezet az orosz hadifogságból visszatérő hadifoglyok számára – 90 nap fizetett szabadságot kapnának, mielőtt visszamennének katonának.
Egy másik javasolt intézkedés a külföldön tartózkodó ukrán férfiakra összpontosít. Amikor konzuli szolgáltatásokért folyamodnak, például útlevelük megújításáért, a hadköteles korú férfiaknak olyan dokumentumokat kell majd bemutatniuk, amelyek igazolják, hogy egy helyi toborzóközpontban regisztrálták őket.
– mondta Jehor Csernev, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának helyettes vezetője, aki a tervezet felülvizsgálatára készül.
A törvényjavaslat elfogadásához két szavazásra lenne szükség. Jaroszlav Zseleznyak, a Holosz párt törvényhozója szerint legkorábban február 7-én kerülhet sor az első szavazásra.
Ukrajna újabb mozgósítási kísérlete olyan körülmények között zajlik, amikor a nyugati és az ukrán média egyre gyakrabban számol be Valerij Zaluzsnij ukrán főparancsnok valószínűsíthető menesztéséről.
űAmikor a közelgő mozgósítási kampányról nyilatkozott nyilvánosan, Zelenszkij a katonai parancsnokságra hárította a felelősséget, mondván, hogy nem adtak neki megfelelő indoklást a közel félmillió új újonc 2023-as behívására. Zaluzsnij nyilvánosan nem közölte, hogy hány katonát akar besorozni.
Eközben Oroszország arra számít, hogy 2024-ben mintegy 400 ezer embert toboroz, hogy harcoljon az Ukrajna elleni háborújában – jelentette a Moscow Times.
Hollandia további hat F-16-os vadászgépet küld Ukrajnának
Hollandia további hat F-16-os vadászgépet küld Ukrajnának, ezzel a megtámadott ország védelmére holland részről szállított vadászgépek száma 24-re emelkedik – jelentette be Kajsa Ollongren holland védelmi miniszter hétfőn a közösségi oldalán közzétett üzenetben.
„Ukrajna légi fölénye elengedhetetlen az orosz agresszió elleni küzdelemhez” – fogalmazott a tárcavezető.
A holland védelmi minisztérium hétfőn közleményben emlékeztetett, hogy sok éven át az F-16-os volt a Holland Királyi Légierő legfontosabb vadászrepülőgép-típusa, helyét fokozatosan az F-35-ös repülőgépek veszik át.
Mark Rutte ügyvivő miniszterelnök december 22-én jelentette be, hogy a holland kormány 18 F-16-os vadászgépet szállít Ukrajnának, hogy segítse a harcot Oroszország inváziója ellen. Hága már augusztusban megerősítette, hogy szállítana Ukrajnának repülőgépeket, miután megkapta az engedélyt az Egyesült Államoktól, ahol a harci gépeket gyártották.
Hollandia korábban támogatta, hogy Romániában kiképzőközpontot hozzanak létre ukrán vadászpilóták számára, és öt harci gépet bocsátott a létesítmény rendelkezésére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
Bírálta Irán Romániát, miután Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán arról beszélt: Bukarest komoly támogatást nyújtott az Egyesült Államoknak a perzsa állam elleni háború során.
A moldovai polgárok többsége elveti a Romániával való egyesülést – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Románia még a kereskedelmi repülőjáratok rovására is támogatta az Egyesült Államok Irán elleni katonai műveleteit – jelentette ki Mark Rutte.
Ukrajna úgy véli, hogy sikerült megszereznie a Fehér Ház támogatását egy olyan művelethez, amelynek célja, hogy Oroszországot érdemi tárgyalásokra kényszerítse – közölte a Kyiv Independent saját értesülésekre hivatkozva.
Magyarország elhalasztott egy olyan alapvető eljárási lépést, amely elengedhetetlen az Ukrajna és Moldova által benyújtott EU-csatlakozási kérelmek előrehaladásához – közölte a brüsszeli ügyekben jártas Politicoval két uniós diplomata.
Irán hétfőn kijelentette, hogy az ENSZ nukleáris felügyeleti szervezetével való együttműködése „a jelenlegi eljárások szerint” folytatódik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!