Margot Wallström jelenlegi svéd miniszterelnök-helyettes elismerte, egy magas szintű tanácskozáson az asztalszomszédja megfogta a combját
Fotó: Facebook/Margot Wallström
Sürgős intézkedéseket szorgalmaz az Európai Parlament (EP) a szexuális zaklatással szemben. A fellépés nem véletlen: az európai törvényhozásban sem ritkák a nemi visszaélések, uniós biztost is tapogattak már az asztal alatt.
2017. október 26., 15:482017. október 26., 15:48
Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén arra szólította fel az Európai Bizottságot, hogy terjesszen elő kötelező erejű jogszabályjavaslatot is magában foglaló átfogó uniós stratégiát, amely „megvédi a nőket és lányokat az erőszaktól”, ideértve a szexuális zaklatást és mindenfajta nemi visszaélést.
Az uniós parlament sajtószolgálata csütörtökön közölte, az 580 támogató szavazattal, 10 ellenében, 27 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalás szerint az Európai Parlament képviselői úgy vélik: külön intézkedésekre van szükség amiatt, hogy az ilyen visszaéléseket kevesen jelentik be. „A szexuális zaklatás elleni küzdelemnek ugyanis kulcsfontosságú része, hogy kezeljék az alacsony bejelentési arányt és a társadalmi megbélyegzés kérdéseit" – idézte az MTI az állásfoglalást.
A képviselők a dokumentumban
„Az elkövetőket felelősségre kell vonni" – jelentették ki a képviselők, felszólítva az összes politikust, hogy aktívan lépjenek fel a parlamenteken belüli és azokon kívüli szexuális zaklatás megelőzése és leküzdése érdekében.
A parlamenti vitában Sógor Csaba RMDSZ-es képviselő úgy vélte, nemcsak a következő nemzedéknek van szüksége oktatásra a nők elleni erőszak kapcsán, nemcsak a fiataloknak kell másként gondolkodniuk erről, hanem mindenkinek.
Soha, egyetlen nőnek sem szabad megalázva éreznie magát azért, mert nőnek született. Mégis, több millióan érzik ezt ma Európában" – jelentette ki a politikus, hozzátéve: az áldozattá vált nőknek azonnali védelmet szavatoló intézményekre, ingyenes jogi tanácsadásra és tájékoztatásra, megfelelő anyagi biztonságra van szükségük.
A markáns strasbourgi állásfoglalás egyrészt a Harvey Weinstein producerrel kapcsolatos hollywoodi botrány, és az ennek hatására indult #MeToo-kampány eredménye.
Minden szexuális jellegű visszaélést ajánlott jelenteni a hatóságoknak, hiszen csak így lehet megállítani az elkövetőket – hívta fel a figyelmet a Krónikának nyilatkozó jogász a #MeToo kampány kapcsán.
Másrészt a nemzetközi sajtóban megjelent hírek szerint
Tavaly egy zárt EP-bizottság 15 képviselő esetében tárt fel hatalommal való visszaélést asszisztensekkel szemben, de ezek az ügyek nem kerültek nyilvánosságra. Egyes információk szerint Martin Schulz, az EP korábbi elnöke személyesen állította le azt az eljárást, amely kivizsgálhatta volna a konkrét eseteket.
Vera Jourová a jogérvényesülésért felelős biztos nemrég nyilvánosan elismerte, hogy fiatal korában szexuális zaklatás áldozata volt. Ennél is súlyosabb a korábban két cikluson át uniós biztosként tevékenykedő Margot Wallström jelenlegi svéd miniszterelnök-helyettes esete, aki elismerte:
A Politico hírportál külön felületet nyitott, amelyre néhány nap alatt több mint száz bejelentés érkezett, ezekben valamennyi EU-s intézmény érintett volt, és civil szervezetek és gazdasági társaságok alkalmazottjai is jelentkeztek saját élménnyel. Az ügyek a fogdosástól a konkrét erőszakig terjednek, másokat lelki terrornak és zsarolásnak vetettek alá.
Antonio Tajani, az EP elnöke hétfőn sokkolónak nevezte és felháborodását fejezte ki a parlamentben tapasztalt szexuális zaklatásokkal kapcsolatosan. Az elnök belső bizottság létrehozását ígérte az ügyek kivizsgálása, a felelősök kiderítése és szankcionálása céljából. Külső szakértők bevonását ugyanakkor elvetette.
Riasztó statisztikák
Az Európai Unió (EU) alapjogi ügynöksége által 2014-ben készített, A nőkkel szembeni erőszak című tanulmány szerint a felnőtt korú nők egyharmada élt már át fizikai vagy szexuális erőszakot. Az EU-ban a nők 55 százaléka volt már kitéve szexuális zaklatásnak, és az áldozatok 32 százaléka szerint az elkövető egy felettes, kolléga vagy ügyfél volt. A képesítést igénylő vagy felsővezetői posztokon dolgozó nők 75 százaléka, a szolgáltató ágazatban foglalkoztatott nők 61 százaléka volt már kitéve szexuális zaklatásnak. Az EU-ban a 18 és 29 év közötti fiatal nők 20 százaléka tapasztalt már internetes zaklatást, és minden tizedik nő élt már át zaklatást „az új technológiák útján”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!