
KITEKINTŐ – Az afgán kormány helyett a tálibok, a csempészek és a helyi kiskirályok húznak hasznot a lazúrkőből, amelynek kitermelését 2015 elején teljesen betiltották, hogy megakadályozzák az illegális bányászatot – sikertelenül.
2016. április 20., 11:462016. április 20., 11:46
Az évezredek óta nagy becsben álló lazúrkő szinte kizárólag Afganisztán területén fordul elő, és kulcsfontosságú része annak a föld alatti kincsesbányának, amely a világ egyik legszegényebb országa fejlődésének szinte egyetlen reménye. A tengerkék lazurkővel már az egyiptomi fáraók is ékesítették magukat, míg a reneszánsz festők porrá tört formájából nyerték a vakító ultramarin színt. Napjainkban ékszerekhez és dísztárgyakhoz használják. Minőségtől függően a drágakő nyers formájáért kilogrammonként akár 2 ezer dollárt is fizethetnek.
Stephen Carter, a Global Witness nemzetközi jogvédő szervezet afganisztáni munkatársa szerint az ország bányái „fegyveres csoportoknak biztosítanak jövedelmet, és az instabilitás, illetve a korrupció melegágyai”. Carter úgy véli, hogy a lazúrkőbányászattal való visszaélés csak a jéghegy csúcsa, és megfelelő biztosítékok, transzparencia, illetve biztonság nélkül „komoly veszélye van annak, hogy Afganisztánban véres konfliktus alakul ki az erőforrásokért folyó harcból”.
Dzsavid Mudzsadidi badahsáni törvényhozó becslése alapján a kitermelt lazurkő hetven százaléka a táliboknál köt ki, akik fizikailag is jelen vannak a pakisztáni határ közelében fekvő bányákban. Az ópium mellett a lazúrkő a felkelők egyik legjelentősebb bevételi forrása, és ez segített nekik kiterjeszteni jelenlétüket a korábban békés északi tartományokra.
Afganisztán egyébként kiaknázatlan kincsesbánya: az országnak komoly szén-, réz-, vasérc-, cink-, higany-, ritkaföldfém-, rubint-, smaragd-, arany- és ezüsttartalékai vannak a föld alatt. Ezek valós értékét felbecsülni lehetetlen, de szakértők körülbelül 3 trillió dollárra taksálják. Azonban a kabuli kormány alig húz hasznot a hatalmas vagyonból a bányászattól a feldolgozásig tartó folyamatban részt vevő szakemberek, az infrastruktúra, a megfelelő jogszabályok és a biztonság hiánya miatt.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
szóljon hozzá!