A székely önrendelkezés kinyilvánítása, a függetlenedés a hosszú távú célja az Egyesült Államokban létrehozott Székelyek Világszövetsége nemrég nyilvánosságot kapott kezdeményezésének, miszerint nyilvánítsák honos népcsoporttá Magyarországon a székelyt.
2017. augusztus 04., 12:442017. augusztus 04., 12:44
2017. augusztus 06., 15:182017. augusztus 06., 15:18
Magyarországon kívül más országokban – többek között Romániában –, továbbá az ENSZ-ben is őshonos népcsoportként ismertetné el a székelyeket az Amerikában működő Székelyek Világszövetsége. Noha – mint azt lapunkban nemrég megírtuk – a budapesti Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB) a Székely Gárda alapítója, az Avram Iancut ábrázoló bábut felakasztó csíkszeredai Csibi Barna terjesztette be a kezdeményezést,
Természetellenesnek, meggondolatlannak és nevetségesnek tartja a romániai magyar pártok és szervezetek vezetőinek többsége azt a polgári kezdeményezést, miszerint a székelységnek külön népcsoportot kellene alkotnia Magyarországon.
A Székelyek Világszövetségének elnöke, a Dallasban élő András Mihály a napokban két magyarországi hírportálnak is nyilatkozott az akcióról, amelynek sikeréhez össze kell gyűjteniük ezer támogató aláírást, a Magyar Tudományos Akadémiának is véleményt kell mondani az ügyben, végül pedig az Országgyűlés szavaz a kérdésről.
De mi a célja a tengerentúli alakulatnak a székelyek őshonossá nyilvánításával? András szerint a kérdés – amelynek hitelesítését egyébként az NVB korábban kétszer is elutasította –
„Ha elfogadja a parlament, ha nem, nekünk, székelyeknek jó. Ha nem fogadják el, majd beszélgetünk. És meglássuk 2018-ban, hogy akkor ki az, aki rájuk fog szavazni. És akkor megyünk a törvényszékre is, hogy vegyék le a székely zászlót a Parlamentről, mert akkor ők nem képviselnek minket!” – nyilatkozta az Indexnek a csíkszeredai származású András Mihály, aki az Azonnali.hu portálnak cáfolta, hogy indulni szeretnének a magyarországi választáson.
Mint mondta, a kezdeményezéssel az a céljuk, hogy később
A szervezet elnöke elismeri: a székelyek a magyar nemzet részének vallják magukat, nem attól különállónak, ám szerinte tudnak majd valamiféle különálló nyelvet igazolni a székelyek, például a rovásírással „meg valamennyi extra szókinccsel”.
„Ha a cigányoké saját nyelv, akkor ennyi erővel a miénk is!” – magyarázta az Azonnalinak András, aki Erdély autonómiáját már nem tartja jó ötletnek. Ugyanakkor a romániai magyar politikai alakulatokat – amelyek közül az RMDSZ-t csak román nevén, UDMR-ként emlegeti – gyenge érdekérvényesítő képességgel, Nagyvárad és Kolozsvár „elveszejtésével” vádolja.
A legtöbben egyébként úgy vélik, kevés az esély arra, hogy honosnak nyilvánítsák, és a jelenlegi 13 „történelmi nemzetiségnek” járó státusszal ruházzák fel a székelyeket Magyarországon, miután – az oda kivándoroltak kivételével – nem az anyaországban élnek, és tulajdonképpen magyarok, tehát nem a magyartól eltérő nemzetiségről beszélünk.
A romániai magyar pártok és szervezetek vezetőinek többsége nemrég a Krónikának nyilatkozva természetellenesnek, meggondolatlannak és nevetségesnek nevezte a polgári kezdeményezést.
Veres Valér kolozsvári szociológus az Indexnek elmondta, a székely sajátos regionális identitás a magyarságon belül, és bár egy kicsit markánsabb a többinél, a matyóhoz, palóchoz hasonló. Veres hozzátette, az utóbbi években Erdélyben is határozottabbá váltak a regionális identitások, Hargita, Maros és Kovászna megyében pedig 20-25 százalék körüli azoknak az aránya, akik székelyt mondanak, ha azt kérdezik tőlük, elsősorban minek vallják magukat.
Mindazonáltal Egyed Ákos történész a Szabadság napilapban a napokban megjelent írásában rámutatott: miközben a székely identitás, öntudat napjainkban is mintegy szimbiózisban él a magyar tudattal, külön székely nemzetről szerinte csak történelmi múltként lehet beszélni.
„Hímnusz”, lobogó, kőszikla
Honlapja szerint az 1996-ban Amerika S. O. S. néven megalakult Székelyek Világszövetségét (SZVSZ) idén kívánják bejegyeztetni Romániában civil szervezetként. Legfőbb céljuk Székelyföld önrendelkezésének elérése békés módon, nemzetközi jogokkal, továbbá a székelység elismerése őshonos népként Erdélyben, ennek érdekében állításuk szerint kérést nyújtottak be az ENSZ-hez. Vörös-fekete zászlójuk eltér a Székely Nemzeti Tanács hivatalos, arany-égszínkék-ezüst lobogójától, székely „hímnuszuk” refrénjét pedig leírásuk szerint „fel emelt fővel, bizakodva, csillogó szemekkel énekelyük: ... Maroknyi székely áll mint egy kőszikla...”
András Mihály elnök az Azonnalinak elmondta, 1988-ban menekült Csíkszeredából Magyarországra, onnan a tengerentúlra, tíz évig dolgozott az amerikai hadseregnél, kampányolt Donald Trumpnak is. Jelenleg értékesítéssel és marketinggel foglalkozik, de azt tervezi, hogy hamarosan hazatér Székelyföldre. Közölte azt is, nem kért magyar állampolgárságot az egyszerűsített honosítás keretében, és ellenzi, hogy utóbb állampolgárságot szerzett emberek szavazzanak egy országban, noha nem ott élnek.
A forrásmegjelöléssel használt felvételeket a Székelyek Világszövetsége felszólítására eltávolítottuk
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életének 89. évében szerdán Kolozsváron elhunyt Murádin Jenő művészettörténész, művészeti író, szerkesztő, egyetemi docens, az erdélyi művészet legavatottabb ismerője.
A Kolozs Megyei Tanács nem kíván döntést hozni, miután egy egyesület hivatalosan kérte az Octavian Goga Megyei Könyvtár átnevezését azzal az indokkal, hogy a volt politikus és költő antiszemita volt.
Aláírták Nagybánya új fürdőközpontjának kivitelezési szerződését, így megkezdődhet a régóta tervezett beruházás megvalósítása.
Nem használható a kályha a Kolozs megyei Kiskalota rendőrőrsének egyik helyiségében, mivel a hozzá tartozó kémény tetejére gólyák raktak fészket.
A piski csata évfordulója alkalmából a Hunyad megyei Ópiskin megemlékeztek a 177 évvel ezelőtti ütközet áldozatairól, és megkoszorúzták a több mint száz éve lebontott, de Böjte Csaba ferences szerzetes kezdeményezésére tavaly újraállított kőobeliszket.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
A román szenátus szerdán megszavazta az RMDSZ által kidolgozott törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, és egyben megemlékezik a püspök születésének 130. évfordulójáról is – tájékoztatott a szövetség sajtóirodája.
Hiába írták alá tavaly év végén a kivitelezési szerződést, várhatóan csak jövőre kezdődhet el a Szatmárnémetit Óvárival összekötő, a magyar határig tartó gyorsforgalmi út építése.
Két személy megsérült kedden este egy sepsiszentgyörgyi lakástűzben – közölte a Kovászna megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
A legnagyobb csángóföldi hagyományőrző eseményre készül a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (McsMSz), amely Bákóban tartja a farsangzáró, azaz húshagyó bált február 14-én.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!